Magyarországon a GDP a 2010. évre várt 0,8 százalékos bővülés után 2011-ben 3 százalékkal, 2012-ben 3,5 százalékkal, 2013-ban 5 százalékkal, 2014-ben pedig 5,2 százalékkal bővül majd a Nemzetgazdasági Minisztérium kedden ismertetett prognózisa szerint. Az előrejelzés jórészt a 2011-es költségvetéshez fűzött prognózist ismétli meg.

A nemzetgazdasági tárca összeállítása szerint - amelyről az MTI-Eco számolt be - az infláció 2010-ben még 4,7 százalékos lesz éves szinten, ami 2011-ben évi 3,5 százalékra csökken, 2012-ben 3,3 százalékra mérséklődik, 2013-ban enyhén emelkedve 3,4 százalék lesz, 2014-ben pedig 3,6 százalékra nő.

Szó sincs 7 százalékról

Visszatérve a GDP-jóslathoz, a jelek szerint a tárca prognosztái nem tették magukévá a szakminiszter alig másfél hónapos előrejelzését.

Matolcsy György ugyanis szeptember közepén azt mondta egy rádióinterjúban, hogy Magyarországon lesz még 7 százalékos növekedés, a nem is olyan távoli jövőben, 2013-2014 körül. A miniszter akkor hozzátette, hogy ennek a forrásai most teremtődnek meg. Az egyik ilyen forrás a pénzügyi konzultáció idei sikeres lezárása, a másik pedig az adóforradalom, illetve a strukturális változások.

Matolcsy akkor arra is kitért, hogy Magyarországon akkor lesz 2,5-3 százalékos gazdasági növekedés jövőre, ha változik a nemzeti bank politikája is. A miniszter szerint a jegybanknak nem alapkamat-csökkentéssel, hanem a másodlagos piacon végrehajtandó kötvényvásárlási programmal kellene beszállnia a gazdaságélénkítésbe, ahogyan azt a világ vezető gazdaságainak jegybankjai tették. Erre jövőre azért van esély, mert változik a monetáris tanács összetétele - derült ki Matolcsy szavaiból.

Apadó hiány

Visszatérve a hivatalos prognózishoz, az államháztartás európai uniós módszertan szerint számított hiánya a jövő évben a GDP 3 százaléka alatt, 2,94 százalékban teljesül, nominálisan 837,2 milliárd forint lesz. A pénzforgalmi deficit ezzel párhuzamosan jövőre 2,8 százalék lesz a GDP-hez mérten, számszerűsítve 798,8 milliárd forintot tesz majd ki.


A jövő évi államháztartási hiány összetétele úgy alakul, hogy a 2011. évi költségvetésre vonatkozó törvényjavaslat szerint a központi büdzsé 605,2 milliárd forint deficittel zár, a helyi önkormányzatok viszont várhatóan 110 milliárd forint összegű hiányt halmoznak fel, míg az Egészségbiztosítási Alap hiánya 98,2 milliárd forintot tesz ki. A Nyugdíjbiztosítási Alapot - a törvényi előírás szerint, hasonlóan az ideihez - nullszaldósra, az elkülönített állami pénzalapokat pedig 14,6 milliárd forintos többlettel tervezte a kormányzat.

Az állami újraelosztás mértéke is csökken majd: a 2010. évi 48,9 százalékról 2011-re a GDP 46,7 százalékára mérséklődik.

Mérséklődő adóterhelés

Az adóterhelés a GDP több mint két százalékával csökken, 2011-ben 36,1 százalékot ér el. Így az egyéb bevételeket (például az uniós forrásokat) is tartalmazó jövedelemcentralizáció mértéke a 2010. évi 45,1 százalékról 2011-re a GDP 43,8 százalékára csökken.


Az államháztartás adósságszolgálattal kapcsolatos, közel 1100 milliárd forintos kamatkiadásai nélkül az úgynevezett elsődleges egyenleg 2011-ben a GDP 0,9 százalékát éri el.

Az államháztartás a jövedelemtulajdonosok között jelentős átrendeződést hajt végre a következő évben, így a háztartások, főleg a többgyermekes családok az adórendszer reformja révén jelentős többletforráshoz jutnak, míg a vállalkozások pénzügyi mozgástere, részben az adóváltozások, és főképp a kis- és középvállalkozásokat célzó Új Széchenyi Terv támogatásai révén, szintén jelentősen bővül. Az állami szféra hatékonyságát növelni kell, ennek érdekében mind a kormányzat, mind a háttérintézmények területén karcsúsítás lesz, azaz a kiadásokat nagymértékben visszafogják - olvasható az NGM által kiadott összegzésben.

Nyugdíjszámok

Az NGM dokumentuma szerint a magánnyugdíjpénztárak szabályozásának változtatásával a költségvetés egyensúlya egyrészt kiadási, másrészt bevételi oldalon is javul. Már törvénybe iktatatta az országgyűlés azt, hogy 2010 novemberétől 2011 végéig az APEH nem utal át havi 30 milliárd forintot a magánnyugdíj-pénztárakba, ami a munkavállalók tb-járulékának 8 százalékát jelenti. Ez a döntés 2011-re 360 milliárd forint kiadási megtakarítást jelent.

A bevételi oldalt - a kormány várakozásai szerint - a magánnyugdíj-pénztárakból visszaáramló vagyon, azaz a visszalépők által visszakerülő vagyon gyarapítja, amelynek összege a költségvetési tervezet szerint 2011-ben mintegy 529 milliárd forint.


A költségvetés tervezetében az említett 529 milliárd forintból 451 milliárd forint a Nyugdíjbiztosítási Alap deficitjének pótlására szolgál, 78 milliárd forint pedig a központi költségvetésen keresztül más, nyugdíj jellegű kiadások finanszírozására szolgál.


Az NGM által kiadott dokumentum rögzíti: ha a visszaáramló vagyon, azaz a visszalépők által visszakerülő vagyon meghaladja a tervezett 529 milliárd forintot, akkor lehetőség nyílik az államadósság csökkentésére. A nyugdíjak kifizetése abban az esetben is a törvényi szabályozás alapján valósul meg, ha - fikcióval élve - senki sem lépne vissza az állami nyugdíjrendszerbe.