Matolcsyék továbbra is kedvük szerint léphetnek - londoni elemzők

Londoni pénzügyi elemzők egybehangzó véleménye szerint jelenleg nem érvényesül semmiféle olyan makrogazdasági vagy piaci tényező, amely a monetáris politika rövid időn belüli szigorítására késztetné a Magyar Nemzeti Bankot (MNB).
K. Kiss Gergely, 2018. október 23. kedd, 18:17
Fotó: Napi.hu / Szabó Dániel

Az elmúlt napokban két globális pénzügyi szolgáltató csoport, a Bank of America-Merrill Lynch és a Morgan Stanley londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzőstábjai is látogatást tettek a közép-európai EU-gazdaságokban, és a két cég egyaránt kedden ismertette tárgyalásainak tapasztalatait - írja az MTI.

A Bank of America-Merrill Lynch londoni kutatási részlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) szakértői közölték: budapesti megbeszéléseik alapján az a várakozásuk, hogy ha a forint euróárfolyama stabil sávon belül marad, az MNB 2019 második feléig nem kezd hozzá monetáris politikájának szigorításához, és a likviditáskezelés módosítását is legkorábban márciusban jelenti be.

A cég azzal számol, hogy az első szigorító intézkedések eszköztárának fő eleme a deviza-swapok és az egynapos betéti kamatok elegye lesz. A ház véleménye szerint az MNB monetáris tanácsa egyébként is csak olyan hónapokban hoz majd fontos döntéseket, amelyekben a jegybank új inflációs jelentéseket is közzétesz, így a testület az összes tényezőt figyelembe tudja venni, köztük a forint árfolyammozgásait is.

A Bank of America-Merrill Lynch londoni elemzőinek tapasztalatai szerint az MNB nem tulajdonít nagy fontosságot az inflációs kosár olyan elemeinek, amelyek az elmúlt hónapokban jelentősebb ingadozásokra voltak hajlamosak, az pedig csak ezután derül majd ki, hogy a forint legutóbbi gyengülésének és az olajárak emelkedésének milyen második körös inflációs hatásai lesznek.

Csak sokkhatás siettetheti a váltást

A ház szakértőinek keddi beszámolója szerint az MNB egyszerre mutatott készséget és vonakodást a monetáris politika belátható időn belüli szigorításával kapcsolatban. A Bank of America-Merrill Lynch londoni elemzői közölték: véleményük szerint a magyar jegybank a forint esetleges meredek ívű gyengülésére érzékenyen reagálna, és nem késleltetné minden áron jelenlegi alapállásának módosítását, de valamilyen nagy horderejű fejleménynek kellene történnie ahhoz, hogy az MNB 2019 második negyedéve előtt lépjen.

A Morgan Stanley londoni elemzőstábja a térségbeli tájékozódó látogatásról szintén kedden ismertetett beszámolójában ugyancsak azt valószínűsítette, hogy az MNB egy olyan hónapban fogja egyértelműen jelezni az inflációs összkép megváltozását, amelyben új inflációs jelentést tesz közzé.

A ház szerint a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy az MNB fokozatos ütemet céloz meg, és nem hagyja magát "belenyomni a kamatemelésbe", ha ezt nem látja indokoltnak. A Morgan Stanley londoni elemzői szerint ha a piac megpróbálja akcióra kényszeríteni az MNB-t, tudnia kell, hogy az MNB "fájdalomküszöbe" jelenleg meglehetősen magas, ha a forintárfolyamról van szó.

A cég szakértői közölték: véleményük szerint "nincs olyan vonal a homokban meghúzva" a jelenlegi euró/forint-árfolyamnak még akár a közelében sem, amelyen túl az MNB lépne.

Hangsúlyozták ugyanakkor azt a véleményüket is, hogy a gyengébb forinttal szembeni tolerancia jövőre jó eséllyel elenyészhet, mivel a Morgan Stanley várakozása szerint 2019 első felében a tizenkét havi magyarországi infláció átlépheti a 4 százalékot.

Erőre kaphat az infláció

A cég ezt az előrejelzését a minap egy külön tanulmányában is említette, a nyersolaj világpiaci árának emelkedésével indokolva e várakozását.

A Morgan Stanley londoni elemzői szerint a közép-európai EU-térségben Magyarországon és Romániában a legnagyobb mértékű az olajárak inflációs átszűrődése, részben azért, mert e két gazdaság inflációs kosarában nagyobb az üzemanyagárak súlya - 7,7, illetve 5,9 százalék -, mint Lengyelországban (4,4 százalék) és Csehországban (3,5 százalék).

Ennek alapján a ház elemzői azt jósolták, hogy az éves szintre számolt magyarországi infláció 2019 első negyedének végén kevéssel 4 százalék fölé gyorsul. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy várakozásuk szerint ez csak átmeneti kiugrás lesz, és az infláció a jövő év későbbi szakaszában ismét a 3 százalékos ütem felé veszi az irányt.

Kezdődhet a normalizáció

Térségi tárgyalásaikról kedden ismertetett beszámolójukban közölték: azzal számolnak, hogy az MNB jövő márciusban vagy júniusban kezdheti csökkenteni az eszközeiből "kiszorítandó" likviditásmennyiség célszintjét, és amint ez zéróra csökken, és emellett a kamatfolyosót is megemelte bank, az effektív kamatszint addigra konvergál a jelenlegi 0,90 százalékos alapkamathoz.

A Morgan Stanley londoni elemzőinek várakozása szerint ez a folyamat jócskán átnyúlhat 2020-ba, vagyis még másfél-két évbe is beletelhet, mire az MNB felszámolja a BUBOR-ráta és az alapkamat közötti rést.

A cég szakértői hangsúlyozták, hogy erről még nincs egyértelmű útmutatás, de az ő szilárd meggyőződésük az, hogy az MNB igyekszik majd lassú ütemen tartani a folyamatot, és ha lehetséges, a vártnál korábbi szigorítás helyett megpróbál inkább a piaci várakozások mögött haladni.

A Cityben vannak ennél jóval agresszívabb - jóllehet nem konszenzusos - előrejelzések is.

A londoni elemzői közösségén belül messze a legagresszívabb MNB-kamatemelési előrejelzést a Capital Economics elemzőház tartja érvényben. A cég jelenlegi várakozása szerint a magyar jegybank 2019 végéig 2,50 százalékra, 2020 végéig 3,00 százalékra emeli alapkamatát a jelenlegi 0,90 százalékról.

A fotó forrása: Napi.hu/Szabó Dániel.

HOZZÁSZÓLÁSOK