Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a Bloomberg hírügynökség keddi, kapcsolódó anyagából kiolvasható fő üzenet, amely szerint az EKB lépése miatt nőhet az MNB mozgástere, torzítva, tévesen adja vissza az MNB megküldött álláspontját.

Matolcsy György jegybankelnök a legutóbbi, július végi kamatcsökkentést követően bejelentette, hogy a tanács "tartós tartásra", vagyis arra rendezkedik be, hogy a jegybanki alapkamat 2015 végéig a jelenlegi, 2,1 százalékon marad, nem azt jelenti, hogy ettől rendkívüli esetben ne térne el a testület. Az ECB mostani lépése azonban még nem éri el azt a szintet, amely beavatkozásra késztetné a monetáris tanácsot - véli Kandrács, aki szerint az Európai Központi Bank döntése mérsékli a piaci, például az orosz-ukrán konfliktus miatti kockázatokat is.

A középtávú inflációs cél teljesüléséhez a mostani kamatszint fennmaradása megfelelő Kandrács szerint, aki úgy fogalmazott: ha nem érkezik erősebb jelzés, ez a szint maradhat 2015 végéig.

Az ECB szeptember 4-i kamatdöntő ülésen 0,05 százalékra csökkentette az irányadó kamatát 0,15 százalékról, lejjebb vitte a 0,1 százalékos negatív betéti kamatát is, amely így mínusz 0,20 százalék, és 0,30 százalékra változtatta egynapos hitelrátáját 0,40 százalékról. A döntés nem felelt meg a piaci várakozásoknak, az elemzők többsége arra számított a jegybank nem változtat irányadó kamatrátáján.

A kamatdöntés napján Mario Draghi ECB-elnök bejelentette, hogy megkezdik az eszközfedezetű értékpapírok (ABS) vásárlását. Az ABS-program mellett az ECB euróban denominált, fedezett kötvényeket is venni fog, erről október 2-án adnak további részleteket. Az ECB azután döntött az ABS vásárlások megindításáról, hogy az eurózónában 2014 második negyedévében a vártnál kisebb lett az éves gazdasági növekedés üteme, amely a harmadik negyedévben tovább lassult.