Az MNB 2001-ben tért át az inflációs célkövetés rendszerére, azóta elsődleges célja az árstabilitás megvalósítása, amire a nyilvánosan bejelentett inflációs cél elérésével törekszik. A jegybank 2007 óta a fogyasztói árak 3 százalékos emelkedésében határozta meg az árstabilitással összhangban lévő középtávú inflációs célt. A 2015 márciusában bevezetett plusz-mínusz egy százalékpontos toleranciasáv átmeneti költségsokkok esetén lehetővé teszi a tanács számára, hogy áttekintsen az infláció céltól való eltérésén, ezáltal mérsékelje az árstabilitás elérésének és fenntartásának reálgazdasági költségeit. A Monetáris Tanács által figyelembe vett időhorizont 5-8 negyedév - olvasható a jegyzőkönyvben.

Csak átmenetileg nő az infláció

Az MNB a monetáris politika időhorizontján az inflációt befolyásoló, valamennyi tényezőt figyelembe veszi. Ilyen tényezők lehetnek a nyersanyagárak alakulása, a külső inflációs környezet változása, a munkaerőpiaci feltételek, a reálgazdaság helyzete, az árfolyam és a hitelpiaci kondíciók alakulása. Mindezek összességét figyelembe véve értékelhető az árváltozások várható nagysága és tartóssága, ami a monetáris politika reakcióját is meghatározza. A jegybank egyetlen horgonya az infláció.

Az MT megítélése szerint a belső kereslet élénkülésével párhuzamosan a hazai kibocsátás a potenciális szintje közelében alakul. A magyar gazdaság növekedése 2018-ban tovább élénkül, majd az aktuális előrejelzés feltevései mellett 2019-től fokozatosan lassul. Az olajár-változás átmeneti, inflációt emelő hatásainak kifutásával az inflációs cél fenntartható elérése továbbra is 2019 közepétől várható. A jegybank várakozásával összhangban a bérek oldaláról jelentkező inflációs hatás továbbra is mérsékelt.

A júniusi előrejelzés feltevéseinek teljesülése mellett a fogyasztóiár-index a következő hónapokban az olajár növekedése miatt átmenetileg enyhén 3 százalék fölé emelkedik. Az alacsonyan horgonyzott inflációs várakozások mellett a magasabb olajárakból másodkörös hatások nem várhatóak. Középtávon az erősödő fogyasztás az inflációs alapfolyamatok fokozatos emelkedéséhez vezet. Ugyanakkor az árszínvonal növekedését a mérsékelt külső inflációs alapfolyamatok és a historikusan alacsony szinten stabilizálódó inflációs várakozások mellett a többlépcsős munkáltatóijárulék-mérséklés, illetve az idei évi áfakulcs-csökkentések is lassítják. Az olajár-növekedés közvetlen hatásainak kifutásával az inflációs ráta újból csökken és az inflációs alapfolyamatok emelkedése biztosítja, hogy 2019 közepétől az infláció fenntartható szerkezetben érje el a 3 százalékos célt. A gazdasági növekedés kiegyensúlyozott szerkezetben tovább folytatódik.

Az MNB az ECB-re figyel

A májusi kamatdöntés óta eltelt időszakban a nemzetközi pénzügyi piaci hangulat erősen változó volt. A kockázatvállalási hajlandóságot a globálisan meghatározó jegybankok monetáris politikájával kapcsolatos várakozások, az európai belpolitikai események, illetve a nemzetközi kereskedelempolitikával kapcsolatos fejlemények befolyásolták. A Fed folytatta a monetáris kondíciók fokozatos szigorítását. Az elmúlt hónapokban a dollár jelentősen felértékelődött, az USA hosszú hozamai tovább emelkedtek. Ennek hatására romlott a feltörekvő piaci kockázatvállalási hajlandóság, ami a volatilitás általános emelkedése mellett egyes országoknál heves reakciót váltott ki és hatással volt a kelet-közép-európai régió piacaira is. Az ECB decemberben leállítja az eszközvásárlási programját, így a hozamgörbe hosszú oldalára kisebb közvetlen hatást fog gyakorolni. Ugyanakkor az irányadó kamatok legalább 2019 nyaráig változatlanok maradnak, így a monetáris politikai környezet az euróövezetben továbbra is laza maradhat. Az ECB döntése jelentős hatást gyakorolhat az MNB monetáris politikájára - áll a a jegyzőkönyvben.

A nemzetközi turbulencia hatására a hazai pénzpiacokon is megemelkedett az eszközárak volatilitása. Ezen folyamatokat a jegybank az elsődleges célja, az inflációs cél fenntartható elérése szempontjából értékeli, azok tartósságára helyezve a hangsúlyt. A várt inflációs pályák és az inflációs célkövető rendszerek sajátosságai miatt a piaci árazások a régiós jegybankok közötti eltérő monetáris politikai irányultság fennmaradását valószínűsítik.

Hogyan tovább?

A tanácstagok egyetértettek abban, hogy a laza monetáris politikai irányultság fenntartása összhangban van a júniusi inflációs jelentés előrejelzésével. A Monetáris Tanács tagjai hangsúlyozták, hogy a jegybank egyetlen horgonya az infláció és elsődleges célja az inflációs cél fenntartható elérése. Márpedig most úgy tűnik, hogy az inflációs cél továbbra is 2019 közepétől érhető el fenntarthatóan.

Az MNB szorosan figyelemmel kíséri az aktuális nemzetközi tendenciákat, illetve ezek árstabilitásra gyakorolt lehetséges hatásait, a kockázatokat folyamatosan értékeli - fogalmazott az MT. A tanácstagok szerint lényeges kérdés, hogy a nemzetközi pénzpiaci volatilitás elmúlt időszakban megfigyelt emelkedése mennyire tekinthető tartósnak, illetve milyen mértékben befolyásolja az inflációs cél elérését. A fokozott figyelemmel kísérik a piaci folyamatokat.

Véget ér az alacsony kamatok kora

Többen is hangsúlyozták, hogy a magyar gazdaság fundamentumai erősek, Magyarország fiskális helyzetét és külső egyensúlyi pozícióit stabilitás jellemzi. A tanács megítélése szerint a nemzetközi környezet változóban van, és a megelőző években tapasztalt likviditásbőség, illetve a tartósan alacsony kamatok időszaka a végéhez közeledik. Egyetértettek abban, hogy az euróövezeti monetáris kondíciók alakulása az MNB monetáris politikája szempontjából kiemelt fontosságú.

A tanács mind a kilenc tagja (Báger Gusztáv, Gerhardt Ferenc, Kardkovács Kolos, Kocziszky György, Matolcsy György, Nagy Márton, Parragh Bianka, Pleschinger Gyula, Windisch László) a kamatok tartása mellett voksolt.

A monetáris tanács következő kamatmeghatározó ülését július 24-én tartja, amelyről augusztus 8-án 14 órakor tesz közzé rövidített jegyzőkönyvet.

A kép forrása: Napi.hu/Szabó Dániel.