Az életkilátások az unión belül Spanyolországban, Olaszországban, Franciaországban, Luxemburgban, valamint Svédországban a legkedvezőbbek, míg a keleti országokban egy újszülött lényegesen rövidebb élettartamra számíthat.

Magyarországon 2005 és 2015 között a születéskor várható élettartam (75,7 év) az uniós átlag felett nőtt, de még így is jelentősen (5 évvel) elmaradt a tagországok átlagától (80,6 év) - állapítja meg a KSH Tér-Kép című kiadványa.

Kapcsolódó

Az Európai Unióban 2015-ben egy újszülött fiú 77,9 éves, egy lány 83,3 éves élethosszra számíthatott, aminek a férfiak 80, a nők 76 százalékát tölthetik el egészségesen. Egy átlagos magyar állampolgár várható élettartama kedvezőtlenebb, mint az uniós átlag, mégis ebből arányaiban többet élhet egészségesen - olvasható a kiadványban.

Születéskor várható átlagos élettartam az EU-ban (2015)

Forrás:KSH (A teljes képért kattintson!)

Így néz ki a halálozás járásonként Magyarországon

2016-ban ezer lakosra országosan 12,9 halálozás jutott, ez a 2011. évivel megegyezett, a  2015. évitől pedig 0,4 ezrelékponttal elmaradt. A halálozási ráta 2011-ben leginkább Észak-Magyarország és az Alföld déli, valamint a Dunántúl délnyugati, határ menti járásaiban volt a legmagasabb, az ország középső, keleti, illetve északnyugati részeiben a legalacsonyabb.

A 2011-2016 közötti időszakban a halálozások ezer lakosra vetített száma hullámzóan alakult, ezért területi szinten nem rajzolódnak ki egyértelmű folyamatok, amely a területi egyenlőtlenségi mutatókat illetően is megfigyelhető - állapítja meg a kiadvány.

A járások közötti különbség 2011-hez képest valamelyest mérséklődött, hiszen míg a halálozási ráta a 2011-ben országos átlag alatti arányszámmal rendelkező 76 járás közül mindössze 22-ben csökkent, addig a korábban kedvezőtlenebb helyzetben lévő térségek többségében az előbbinél jelentősebb mértékű javulás következett be.

Ezer lakosra jutó halálozás járásonként (2016)

Forrás:KSH (A teljes képért kattintson!)

Az ezer lakosra jutó halálozások számának időbeli és területi jellemzőinek alakulásában nem mutatható ki egyértelmű tendencia, a legnagyobb csökkenéssel jellemezhető térségek is területileg szétszórtan helyezkednek el. Bár járási szinten jelentősek a változások, területi átrendeződés mégsem történt az ezer lakosra jutó halálozás számának alakulásában.

Így néz ki a várható élettartam megyénként

A 2016-ban született magyar férfiak átlagosan 72,4, a nők 79,2 évnyi élettartamra számíthattak, az átlagérték megyénkénti eltéréseit az alábbi ábra szemlélteti.

Születéskor várható élettartam megyénként (2016)

Forrás:KSH (A teljes képért kattintson!)

Hol hiányoznak legjobban az orvosok?

Érdekes lehet a halálozási és életkilátásbeli adatokat összevetni az orvosi ellátás hozzáférhetőségével. 2016-ban 41,5 ezer betöltött és 1,8 ezer betöltetlen orvosi állás volt Magyarországon, utóbbi a tervezett orvosi állások 4,3 százalékát képezte a KSH szerint. A legtöbb üres orvosi állás a fekvőbeteg-ellátásban jelentkezett (834), a járóbeteg-ellátásban 534 orvosi állás volt betöltetlen.

Az üres orvosi állások 37 százaléka Budapestre koncentrálódott, az országos hatáskörű egészségügyi intézmények jelenléte miatt, a tervezett állásokhoz viszonyítva azonban nem itt, hanem Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében alakult ki a legsúlyosabb orvoshiány, ahol az orvosi állások tizede volt betöltetlen, ezen belül a fekvőbeteg-ellátásban 15 százalék, szám szerint 114.

A 10 százaléknál nagyobb orvoshiány 7 százalékkal növeli a halálozási mutatókat, a szakdolgozók hiánya a kórházi fertőzések durva emelkedését generálja - hangzott el több szakmai konferencián is.

Az orvoshiány Komárom-Esztergom és Pest megyében is magasabb volt az átlagosnál.

Az egészségügyi szakdolgozók országosan 98,9 ezer állást töltöttek be, ami 3,8 ezerrel elmaradt az intézmények működéséhez szükséges állások számától, azaz a szakdolgozói állások 3,7 százaléka volt betöltetlen. Vas megyében az álláshelyek 8,3 százaléka maradt üresen, Budapesten 7,5 százalék, de Komárom-Esztergom és Pest megyében is jelentősebb volt a szakemberhiány az átlagosnál (5,3-5,5 százalék).

Az orvoshiánnyal küzdő Szabolcs-Szatmár-Beregben a szakdolgozó-hiány nem volt kiemelkedő.

Betöltetlen orvosi álláshelyek száma megyénként (2016)

Forrás:KSH (A teljes képért kattintson!)

A háziorvosi szolgálatot mintegy 6200 háziorvos, illetve házi gyermekorvos látta el 2016-ban. Közel 1600, többnyire ezer főnél kisebb községben nem volt helyben háziorvos. Átlagosan egy háziorvoshoz 1581 lakos tartozott, de Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Győr-Moson-Sopron megyében 1700 főnél is többet látott el egy háziorvos.

Háziorvosi és házi gyerekorvosi ellátást helyben igénybe venni nem tudók aránya*

*a népesség százalékában járásonként, 2016/KSH (A teljes képért kattintson!)

További részletek, illetve a teljes kiadvány PDF-ben itt érhető el. Az életkilátásokról, hozzáférhetőségről, betegségekről és halálozásról további részleteket itt olvashat.