Meddig fűtik mások pénzén a paneleket?

Jelenleg minden áramfogyasztó jelentős összeget fizet a kötelező áramátvételi tarifa (kát) finanszírozásával azért, hogy a távhőfogyasztóknak olcsóbb legyen a hőenergia. Amellett, hogy igazságtalan, a rendszer rontja az egyéb, alternatív fűtési módok, illetve az energiahatékonysági programok versenyképességét, mivel a távhőfogyasztók a reálisnál alacsonyabb árat fizetnek a hőenergiáért. A kát-támogatások kivezetése esetén az átlagos távhődrágulás úgy 30-50 százalékos lehetne, ezzel párhuzamosan 3-4 százalékkal csökkenhetne a villamosenergia-ára.
NAPI, 2011. február 18. péntek, 06:30

Meglehetősen nagy a bizonytalanság az úgynevezett kötelező átvételi tarifa (kát) jövője körül, ami alapvetően befolyásolja a távhőárak és kisebb részben a villamos energia lakossági árának alakulását. A legutóbbi, konkrétabb kormányzati tervek a korábbinál is gyorsabb, "minél előbbi" megszüntetéséről szóltak. Szakmai szövetségek össztűz alá vették javaslatot, piaci szereplők szerint megszavazása többtíz százalékos távhődráguláshoz, tömeges csődökhöz vezethet a szektorban, illetve a megújuló energia cselekvési tervben foglaltak teljesülését is veszélyeztetné, a befektetőket pedig elijesztené az országtól.

Vélhetően a heves reakciók hatására is, a kormányzó pártok múlt heti többnapos frakcióülésén a beszámolók szerint Orbán Viktor miniszterelnök úgy határozott, hogy a kormány újra megkezdi a kát-rendszer teljes felülvizsgálatát. Ennek eredményéről legkorábban március elején kapnak tájékoztatást a frakció tagjai - és remélhetőleg a nyilvánosság is.

Csökkenő áramár, brutális távhődrágulás

Az minden esetre biztos, hogy a kát-támogatások kivezetése esetén az átlagos távhődrágulás úgy 30-50 százalékos lehetne, ezzel párhuzamosan 3-4 százalékkal csökkenhetne a villamosenergia-ára - mondta el érdeklődésünkre Mezősi András, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) kutató munkatársa.

Az áramszolgáltatók számára a kát úgynevezett keresztülfolyó költséget jelent, vagyis tulajdonképpen csak beszedi a fogyasztóktól és továbbítja az erőművek felé a támogatási pénzeket. Az áramfogyasztók viszont minden hónapban hozzájárulnak a távhőárak alacsonyabban tartásához, ami "kedvezményes árú villamosenergia-támogatásként" szerepel a villanyszámlán.

Az Európai Uniós irányelvekkel szemben továbbra is jelentős keresztfinanszírozás zajlik a villamos energia fogyasztók és a távhőfogyasztók között Magyarországon. Minden áramfogyasztó komoly összeget fizet azért, hogy a távhőfogyasztóknak olcsóbb legyen a hőenergia. Ezzel rontva az egyéb, alternatív fűtési módok, illetve az energiahatékonysági programok versenyképességét, mivel a távhőfogyasztók nem a reális árat fizetik meg a hőenergiáért, hanem annál alacsonyabbat - állította a kutató.

Közel 100 milliárd forint mehetett kát-ra

A kapcsolt és megújuló erőművek által értékesített villamos energia árát kormányrendelet (389/2007) szabályozza. Ez alapján technológiánként és zónaidőnként eltérő árat kapnak a kát termelők, amely független a piaci ártól. A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) számolja ki, hogy az egyes végfogyasztókat ellátó szolgáltatóknak mennyiért, és mennyi villamos energiát kell átvenniük a szolgáltatóknak havonta, meghatározott profillal.

Így ahhoz, hogy számszerűsíteni lehessen, hogy a végső árba mekkora a kát termelésből adódó extra költség, ismerni kell a mindenkori piaci árat. Ezek alapján csak becslést lehet mondani, hogy átlagosan mekkora plusz terhet jelent a fogyasztóknak. A Magyar Energia Hivatal (MEH) számítása alapján a támogatás mértéke 2010 első félévében 44 milliárd forint volt, amelyet kivetítve a teljes évre körülbelül 90 milliárd forintot kapunk. Ezt elosztva a teljes magyarországi villamosenergia-felhasználással azt kapjuk, hogy durván 2-2,5 forint/kilowattórába kerül a megújuló és kapcsolt termelők támogatása. Ez a lakossági végső villamosenergia-ár durván 5 százaléka. Ennek az összegnek durván a kétharmadát a kapcsolt erőművi termelés támogatására megy el, míg a maradék egyharmada a megújulókra - fogalmaz a REKK szakembere.

Mindenképpen külön kell kezelni a kapcsolt és a megújuló termelők támogatását - véli Mezősi. A megújulók esetében példa nélküli lenne az Uniós országokban, ha semmilyen módon nem lennének támogatva. Ráadásul hazánk vállalta, hogy 2020-ra a megújuló energia felhasználása eléri a végső energiafelhasználás 14,65 százalékát. Ez jelenleg támogatás nélkül nem megvalósítható.

Tavaly megszűnt volna

A kutató szerint a kapcsolt erőművek támogatását, amelyek szinte kizárólag gázzal működnek, teljesen külön kellenne választani a megújulókétól. Ezen erőművek döntő többsége alapvetően úgy döntött a beruházásról, hogy 2010-ben teljesen megszűnnek a támogatások. Ha ezen erőműveket még így is megérte megépíteni, akkor azt mondhatjuk, hogy a beruházások már megtérültek.

A megújuló áramtermelés dotációjára három elkülöníthető példa létezik: garantált felvásárlási áron értékesíthetik a megújulók a termelt villamos energiát. Ez a jelenlegi rendszer, amit a legtöbb uniós ország alkalmaz. Az úgynevezett prémium rendszer hasonló az előzőhöz, azzal a különbséggel, hogy a megújulók nem előre rögzített fix árat kapnak a megtermelt villamos energia után, hanem csak egy prémiumot, a villamos energiát pedig piaci áron értékesíthetik. Ilyen rendszer működik többek között Csehországban. Ezeken túl a zöld bizonytvány rendszert néhány tagállamban alkalmazzák (Lengyelország, Románia, Olaszország). Alapvetően mindegyik modell működőképes lehet a szakember véleménye szerint.

A jelenlegi villamos energia törvény alapján meg kell vizsgálni egy zöld bizonyítvány rendszer bevezetésének lehetőségét - állítja a szakértő, aki szerint egy ilyen rendszer bevezetése ésszerű lehet, ugyanakkor figyelni kell arra, hogy ne legyen olyan szereplő, amely képes lenne jelentősen befolyásolni a zöld bizonyítványok árát. Márpedig a jelenlegi megújuló termelés alapján ez a veszély fennállhat, mivel a megújuló termelés kétharmadát három-négy erőmű adja Magyarországon.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

megalodon, 2011.02.18 22:06

A távhő és a panel összekapcsolása gyönyörű példája annak, hogyan lehet a lehető legnagyobb hőveszteséggel megoldani a fütést, úgy hogy mindamelett még a lehető legdrágább is legyen és lehetőleg azok is fizessék akiiknek semmi közük sincs hozzá, viszont akik meg igénybe veszik azoknak kétszer annyiba kerüljön mint egy normál gázfütés, ezenkivül ne lehessen ki meg bekapcsolni amikor fázunk, ezenkivül arról is gondoskodtak, hogy a lakók garantáltan ne tudjanak más fütési módtra áttérni !!! biz mondom az ördög müve mindez !!!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

burgt, 2011.02.18 21:26

Persze az sem túl igazságos, hogy míg én a családi házban 25 %-os áfás gázzal fűtök, addig a panelosok 5%-os távfűtéssel.
Nagyon helyes,ha megszűnik a távhő keresztfinanszirozása a villany rovására. Villanyt mindenki fogyaszt, a távhő csak a lakótelepieket és pár közintézményt érint, ne más kontójára fűtsék őket.
Elhiszem, hogy a panelban a lecsúszottak és csórók laknak, de ezzel az erővel azt is követelhetnék, hogy a kenyér is kerülhetne nekik fele annyiba...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

igazmondó, 2011.02.18 14:09

Azért az sem mindegy hogy milyen vastag a hőszigetelés a falon, a nyílászárók milyen állapotban vannak, és természetesen milyen állapotú a lakótömb fűtési rendszere,hőcserélők, csövek szigetelése stb!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html