Meddig lehet strapálni a forintot?

Mi köze a Kossuth híd építésének a forinthoz, hány forint 1 kiló 200 forintos, hány év után mennek nyugdíjba az érmék és a bankjegyek. Érdekességek a hétfőn hetvenéves születésnapját ünneplő forintról.
Csernátony Csaba, 2016. július 30. szombat, 14:53
Fotó: Napi.hu

A forintot 1946. augusztus 1-jén bocsátották ki, azaz hétfőn lesz 70 éves. A születésnap miatt összeszedtünk pár érdekességet a forint történetéből.

  • A forint bevezetésére azért augusztus 1-jén került sor, hogy magtárakban lévő gabonatermésért már az új pénzben lehessen fizetni - derül ki Rádóczy Gyula A legújabb kori magyar pénzek című könyvéből. A forintérmék gyártása nem ment egyszerűen: a nemesacél a Kossuth híd építéséhez volt nélkülözhetetlen, a pénzveréshez szükséges eszközöket (verőtövek) kilőtt harckocsik tengelyeiből készítették.
  • Majd 1947 februárjában jött az új bankjegysorozat: a zöldes színű 10 forintoson Petőfi Sándor, a kékes színű 20 forintoson Dózsa György, a barnás színű 50 forintoson II. Rákóczi Ferenc, a pirosas-lilás 100 forintoson pedig Kossuth Lajos képe szerepelt. Később 1970-ben lépett a képbe az Ady Endrét ábrázoló lila 500 forintos, majd 1983-ban került forgalomban a zöld ezres, amelyen Bartók Béla kapott helyet. Majd 1990-ben pedig jött a barna - Széchenyi Istvánt - ábrázoló 5000 forintos.
  • A mostani érmesor 1993-ban került forgalomba. A kétszínű (bimetál) 100 forintos 1996-ban érkezett, azaz idén 20 éves. A 200 forintos pedig 2009-től van forgalomban. Az egy- és kétforintosoktól pedig már elbúcsúztunk, de az 5 forintos kivezetése egyelőre nincs napirenden.
  • A jelenlegi bankjegysorozat cseréje éppen folyamatban van. Még 2014-ben jött az új, a korábbinál nehezebben hamisítható áttervezett tízezres, tavaly pedig a húszezres jött ki. Ráadásul a jegybank bejelentette, hogy a régi - 2015 előtt kibocsátott húszezresekkel - csak 2016. decemberéig lehet fizetni. Ezt követően három évig már csak a bankokban, postákon vagy a jegybankban lehet őket beváltani, 2019 vége után pedig már csak a jegybank cseréli új húszezresekre egészen 2036-ig.
  • A tervek szerint 2017-ben az új ötezressel és kétezressel folytatódik a bankjegycsere, mivel a bankjegycsere az eredeti terv szerint 2018-ig tart, a végére marad a ezres és az ötszázas.
  • Az 1997-ben forgalomba került bankjegyeket Vagyóczky Károly grafikusművész tervezte, a megújult 2014-ben kibocsátott tízezres pedig Pálinkás György grafikusművész munkája.
  • A bankjegyeink egyforma méretűek 15,4-szer hét centisek, azaz egy-egy bankjegy alapterülete 0,01 négyzetméter. Egy bankjegy tömege pedig körülbelül 1 gramm.
  • Egy kiló kétszázforintos érme értéke 22 200 forint.
  • A mostani érmesor - az 5-ös, a 10-es, a 20-as, az 50-es, a 100-as és a 200-as -, ha egy-egy darabot veszünk mindegyikből, akkor mintegy 42 grammot nyom.
  • Az ötös és az ötvenes érmék oldala sima, a többieké recés, a legtöbb rece pedig a százforintoson van, összesen 170 darab. (A tízforintoson 70, a húszforintoson 130, a kétszázforintoson pedig 72 rece található).
  • Egy bankjegy élettartama körülbelül 4-5 év, az érmék pedig körülbelül három évtizedig - 27-28 évig - bírják.
  • A bankjegyek alapanyaga gyapot és az is marad egy darabig. A világon több országban vezették be a műanyag bankjegyeket, ám a magyar jegybank nem ezt az utat választotta. Korábban az MNB a Bukszának ezt azzal indokolta, hogy bár a műanyag bankjegyek jóval tartósabbak, ellenállóbbak a szennyeződésekkel és mechanikai sérülésekkel szemben, valamint nehezebben hamisíthatóak, mint papíralapú társaik. Hátrányuk azonban, hogy nehezebb őket összehajtani, összehajtásnál pedig erős törésvonal alakul ki rajuk, emellett, ha nedvesség éri őket, akkor hajlamosak összetapadni, ez pedig mind a kézi, mind a gépi készpénzkezelésnél problémát jelent. Az MNB szerint "a világ bankjegygyártóinak többsége - középút gyanánt - a papír-műanyag kombinációkat alkalmazását tartja követendő iránynak".
  • Takarékoskodni jó dolog, ha belefér, de a malacperselyes, befőttes üveges verzió nem feltétlenül a legjobb megoldás. Sőt, a teljes gazdaságra nézve pocsékolást eredményez: ezek ugyanis úgynevezett alvó pénzekké válnak, nem vesznek részt a pénzforgalomban, kicsapódnak a forgalomból. Kevesebb  gyártás  alacsonyabb  terhet  jelent  a  gazdaság számára, és mi, az érmék használói is jól járunk, hiszen aprópénzünkért cserébe értéket kapunk, amit azonnal használhatunk.

    Ha tetszett a cikk, a Bukszát szeretheti a Facebookon is.

HOZZÁSZÓLÁSOK