A Napi Gazdaság cikke

- Egy hónapja kormányoz kisebbségben az MSZP. Milyen gyorsmérleget vonnak meg: életképes az egypárti kormány, vagy az agónia jelei látszanak?
Szabados Krisztián (Sz. K.): - Még bármelyikre van esély, de ahhoz, hogy ez kiderüljön, várni kell pár hónapot. Jelenleg ugyanis lebénult állapotban van a kormányzás. Ennek persze részben technikai okai vannak: az új struktúrában még mindenki keresi a helyét. Ha a kormányzást akarjuk értékelni, egyelőre meg kell elégednünk a politikai üzenetekkel. Gyurcsány Ferenc igyekszik pozicionálni magát az új helyzetben, a kiszivárgott Orbán-beszédre adott reflexiók is azt mutatják, hogy az MSZP megpróbál balra tartani. Aggasztó, hogy ezt valószínűleg komolyan is gondolják, emlékezzünk csak az új egészségügyi miniszter eddigi ténykedésére, aki már szóban sok mindent visszavont a korábbi, az ágazat átláthatóságát, kiegyensúlyozott gazdálkodását javító döntésekből.

- A parlament, illetve az államigazgatás, közigazgatás munkájának minőségén érezhető az egypárti kormányzás hatása?
Sz. K.: - Nézzük az objektív mutatókat. Hány törvénymódosítási javaslat ment be a tavaszi ülésszak során a parlament elé? Alig pár, lényegében semmit nem csinál a törvényhozás. Míg korábban a hétfői ülésnapokon éjszakába nyúlóan szavaztak a képviselők, most a szavazásokkal rövid idő alatt végeznek. A kormányzásban pedig a személycserékkel kapcsolatos bizonytalanság okozott leállást.

- Ez a tétlenség nyomot hagy a cégvilágon is?
Sz. K.: - Teljesen tanácstalan az a cég, amelyik most lobbizni akar a minisztériumokban, mert nem tudja, kihez forduljon. Ennél általánosabb, de súlyosabb gond, hogy a politikai kockázat jóval magasabbra szökött a kisebbségi kormányzás miatt. Nem kiszámítható, milyen módon történik a továbbiakban a jogalkotás, azaz rendeleti vagy törvényi úton szabályozzák-e a gazdaságot, bizonytalan a konvergenciaprogram jövője, kérdés, lesz-e adóreform és mi lesz a strukturális reformok sorsa.

- Milyen változást hozhat a volt kormánypárt, az SZDSZ e hét végi elnökválasztása az ország kormányozhatósága szempontjából?
Somogyi Zoltán (S. Z.): - Sok szocialista bízik benne, hogy mindkét jelölt a kampányra hegyezi ki mondanivalóját, így azt nem is kell komolyan venni. Ha ez mégsem így lenne, akkor Gyurcsány számára bármelyik jelölt győzelme kényelmetlen lesz. Kóka János az, aki kivezette az SZDSZ-t a kormányból, Fodor pedig többször hangoztatta, hogy csak más miniszterelnökkel tudja elképzelni pártja visszajövetelét a koalícióba.

- Mennyi időt adnak Gyurcsány Ferencnek?
Sz. K.: - Racionális érvek alapján legfeljebb év végéig maradhatna a posztján. De a magyar politikában nem szenvedünk hiányt irracionális cselekvésekben. A koalíciós szakítás is ellentmond minden politikai logikának, hisz egyik pártnak sem volt érdeke, hogy ilyen bizonytalan helyzet álljon elő, és ennyire megerősödjön a Fidesz. Ezért akár hosszabb távon is miniszterelnök maradhat Gyurcsány. Elég hozzá, ha Orbán - korábbi önmagát idézve - újabb ötletekkel áll elő, amik javítják az MSZP népszerűségét.

S. Z.: - Gyurcsány mostanában sokszor emlegeti, hogy egy demokratikus politikusnak "véges az ideje". Ott van tehát a gondolataiban, hogy előbb-utóbb mennie kell. Ha józanul mérlegel, látnia kell, hogy vele csak nagyon döcögősen mehet a kormányzás, és kicsi az esélye, hogy 2010-ben választásokat nyerjen. Természetesen a szocialisták nem engedhetik meg, hogy méltatlan körülmények között távozzon a miniszterelnökük. Gyurcsány annyiban más, mint Medgyessy Péter, hogy jóval erősebb a párton belüli háttérországa. Könnyen lehet tehát, hogy egy olyan politikai szereplőre cserélhetik csak, aki nem tud beleszólni a szocialista erőviszonyokba, ellenben a választásokig hátralévő időszakot nagyobb hullámvölgyek nélkül el tudja kormányozni. Ez megfelelne Gyurcsány érdekeinek is.

- Vagyis azt gondolja, hogy a későbbiekben még szánna magának kormányzati szerepet Gyurcsány?
S. Z.: - Természetesen.

- Nem démonizált már annyira a személye, hogy ne legyen visszaútja?
S. Z.: - Ebben (is) hasonló Orbán és Gyurcsány. Előbbi ugye kijelentette, hogy a következő 12 évben kormányozni akar. Gyurcsány is kijelentette, hogy nincs más útja, csak a politika: saját jövőjét a szocialisták között képzeli el. Gyurcsány nem akar lelépni a politikai porondról; ha most egyet hátralép, akkor csak azért teszi, hogy később kettőt léphessen előre.

- Ha Orbán nyer 2010-ben, konszenzuskereső politikát folytathat?
Sz. K.: - Nem az a típus.
S. Z.: - Kormányzása idején négy évig koalícióban kormányzott, rá volt kényszerülve, hogy keresse a konszenzust. Lassanként lebontotta ezt a kényszert, az "egy a tábor, egy a zászló" politikai logikája arra épült, hogy még egyszer nem akar kompromisszumokkal kormányozni.

- Annyiban talán más a helyzet 1998-hoz képest, hogy most a társadalom, az üzleti szféra sokkal erősebben igényli a nemzeti minimumot.
Sz. K.: - Ez egy szép gondolat, amivel mindenki egyetért, de csak eddig a pontig. Amint arra terelődik a szó, hogy mi is legyen a tartalma a nemzeti minimumnak, már minden érdekelt fél mást mond. Orbán nyugdíjjal kapcsolatos elképzeléseivel szemben is komoly az ellenállás, még saját szavazói körében is. A mai Magyarországon nem kompromisszumot kell kötni, hanem egy kőkemény válságkezelő politikát kell végigvinni, az üzleti szféra javaslatainak figyelembevételével.

- A nemzeti minimummal szembeni ellenállás nagymértékben múlik azon, hogy az ország befolyásos csoportjai hiszterizálják-e a közvéleményt. Bármeddig tekintünk vissza, az eddigi kormányzati ciklusokban az ellenzék így cselekedett. Most viszont mintha mindkét politikai oldal tudatában lenne annak, hogy leült a gazdaság, strukturális problémák vannak. Úgy tűnik, a retorikai háború ellenére a problémák megoldására vannak azonos platformú javaslataik.
S. Z.: - A probléma gyökere talán ott van - empirikus kutatásaink is igazolták -, hogy a magyar választók több mint 50 százaléka semmilyen politikai eseményről nem értesül, míg 25 százalékuknak néhány eseményről vannak ugyan ismeretei, de azok is keverednek a fejekben. A többiek tekinthetők viszonylag tájékozottnak. Mindeközben 70 százalékos a részvétel az országgyűlési választásokon. Hosszan lehetne boncolgatni, miért tehetik meg a választók, hogy így viszonyuljanak a politikához. Ők figyelmeztető jelzéseket várnak a politikusaiktól, addig pedig kényelmesebb nekik, hogy nem figyelnek oda, mi történik. A mi politikusaink többsége azonban nem a legjobb jelzéseket küldi vissza a választóknak, nem azokról a dolgokról beszél, amik igazán fontosak lennének egy felelősen gondolkodó ember számára.

- Az eddig elmondottakból az derül ki, hogy szükség lenne egy gazdasági minimum megállapítására...
Sz. K.: - Nem szükség, kényszer!

- ...De a három oldal, vagyis a kormányzó és ellenzéki erők, valamint a gazdasági elit együttműködése nélkül nem jöhet létre ez a minimum. Ha bármelyikük "kibeszél", hiszterizálja a közvéleményt, akkor nem fog működni az egyezség. Az eltelt évekből okulva felismerhették ezt a felelősséget az említett felek?
S. Z.: - Politikai kultúraváltás nélkül semmi sem sikerülhet. Amikor rendszert váltottunk, azt hittük, hogy legkésőbb 2010-re az új generáció már érteni fogja, mennyire fontos az öngondoskodás. Ez a váltás azonban elmaradt, amiért mindkét politikai oldalt komoly mértékben felelősnek tartom. Folyamatosan egymásra licitálnak. Az MSZP a 2002-es kampányban azzal állt elő például, hogy legyen ingyenes az első nyelvvizsga meg a jogosítvány. Ez miben más, mint amit a Fidesz mondott a vizitdíjról meg a tandíjról? Nyilván költségvetési kihatásában más, de hangulatában ugyanaz a kádári világ. Az uralkodó szemlélet szerint csak kádárista módon lehet nyerni ellenzékből.

- Vagyis összefoglalva azt állítják, hogy a politika lényegében saját maga foglya azáltal, hogy nem engedi, hogy ezek a régi, kádári reflexek az állampolgárokban megváltozzanak.
Sz. K.: - Na ebben kellene politikai konszenzusra jutni, hogy ezt a kádári Magyarországot eltüntessük végre. Ennek az esélye sajnos minimális. Egy elemző, Duronelly Péter írta, hogy nekünk egy gazdasági Mohács kell, mert amíg nem lesz krízis a gazdaságban, semmi nem változik meg. Ma a felnövekvő generációk is azt gondolják, hogy az államnak kell gondoskodnia róluk.

- A tavaszi politikai menetnek lassan vége. Mi várható ősszel? Előrehozott választások? Szakértői kormány felállása?
S. Z.: - A szakértői kormányt módszertanilag nehéz értelmezni, mivel attól, hogy nem frekventált politikus vezeti, még nem szakértői, hiszen csak politikai döntésekkel lehet kormányozni. Az, hogy lesz-e előrehozott választás, kizárólag Gyurcsány Ferencen és a szocialistákon múlik, a magyar alkotmányos berendezkedés miatt. Igazából ez egyetlen politikai szereplőnek sem érdeke: az MSZP nagyon kikapna, a kis pártok a parlamenti küszöbnél járnak, a Fidesz pedig inkább rábízná még ezt a két évet a szocialistákra. A megnyilatkozásokból azért kiderül, hogy az ellenzéki politikusok is 2010-es választásra számítanak, nem terveznek korábbra.