Meddig nőhet az infláció?

Elemzők szerint az októberi infláció némileg felülmúlta a piaci várakozásokat, de nagyobb meglepetést nem okozott.
MTI, 2016. november 8. kedd, 11:54

A KSH kedden tette közzé, hogy a fogyasztói árak átlagosan 1,0 százalékkal voltak magasabbak októberben, mint egy évvel korábban, az előző hónaphoz viszonyítva pedig átlagosan 0,6 százalékkal nőttek.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kommentárjában rámutatott: az októberi infláció némileg felülmúlja a piaci várakozást, ugyanakkor megegyezik az ING előrejelzésével. Véleménye szerint meglepetésről nem lehet beszélni.

Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője hangsúlyozta: az infláció októberben a konszenzust meghaladó lett, a piaci várakozások átlaga 0,6 százalék körül mozgott éves alapon.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményében kiemelte: az adatok megerősítik, hogy a kormány konvergenciaprogramjának előrejelzésével összhangban, az év egészében 0,4 százalék körül alakulhat az infláció.

Az ING vezető elemzője úgy látja, hogy az infláció erősödését elsősorban a maginflációs kosáron kívüli tételek mozgatják. Szerinte a részleteket megnézve sincs érdemi meglepetés, előre látható változás volt, hogy 2014 után először az üzemanyagok ára éves összevetésben is emelkedett, 1,6 százalékkal. A dohánytermékeknél még nem érezteti hatását a jövedéki adó emelése, a termékkörnél 0,2 százalékos havi infláció volt megfigyelhető. A tartós fogyasztási cikkeknél ismét csökkent az ár éves és havi összevetésben, a szolgáltatásoknál az infláció gyorsult, 1,6 százalékra éves összevetésben, ebben a belföldi üdülés, a tv-előfizetések és az egészségügyi szolgáltatások korábbinál jelentősebb drágulása jelent meg.

Mi várható?

Virovácz Péter az év hátralévő részében további áremelkedésre számít, szerinte elérhető a 0,5 százalék körüli átlagos éves infláció 2016-ban, az év végén azonban már 2 százalékot megközelítő infláció is lehet a jövedéki adó emelések és a bázishatások miatt.

Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője kiemelte: az üzemanyagárak ezúttal már az emelkedést támogatták, növekedtek az élelmiszerárak is, illetve a ruházati cikkek áremelkedése átlagot meghaladó volt, utóbbi a szokásos szezonalitás miatt.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőjének kommentárjában hangsúlyozza: a maginfláció 1,4 százalék maradt, ami azt tükrözi, hogy a jelentős béremelkedések ellenére továbbra sincs inflációs nyomás a hazai gazdaságban. Novemberben részben bázishatások, részben a dohánytermékek jövedéki adójának emelése miatt az infláció 1,4 százalékra emelkedhet, év végére pedig megközelítheti a 2 százalékot, de a 3 százalékos inflációs célt várhatóan így sem éri el 2018 előtt, ami lehetővé teszi a kamatok tartósan alacsony szinten tartását, valamint a nem konvencionális eszközök alkalmazását.

Jövőre az inflációt egyes alapvető élelmiszerek áfacsökkentése fékezi, amit némileg ellensúlyoz a dohánytermékek jövedéki adójának további emelése, így 2017-ben az átlagos infláció 2,1 százalékra emelkedhet. A jövő év elején az üzemanyagárak alacsony bázisa miatt átmenetileg az infláció átlépheti a 2,5 százalékot, azonban a nyári hónapokra 2 százalék közelébe lassulhat vissza az infláció - írja elemzésében Suppan Gergely.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a várakozásoknak megfelelően alakultak az októberi inflációs folyamatok, a gyorsulás elsősorban annak köszönhető, hogy az üzemanyagárakból eredő bázishatás halványult.

Az októberi adatok alapján az Erste Bank vezető elemzője úgy látja, hogy idén 0,4 százalék lehet az átlagos inflációs ráta, jövőre pedig átlagosan 1,9 százalékos inflációt vár, szerinte az előretekintő reálkamat hosszú távon is negatív maradhat.

Az NGM közleményében hangsúlyozza: az alacsony infláció segít megőrizni a bérek és nyugdíjak értékállóságát, ami támogatja a fogyasztás élénkülését és a gazdaság fellendülését, az elmúlt időszak adatai alapján az körvonalazódik, hogy a gazdaságot immár tartósan visszafogott inflációs környezet jellemzi.

Az elmúlt hat évben évente átlagosan 2,4 százalék volt az infláció Magyarországon, ugyanakkor ennek időbeli elosztása nem egyenletes, míg 2010-ben a fogyasztói árak közel 5 százalékkal emelkedtek, addig a több lépcsőben végrehajtott rezsicsökkentésnek is köszönhetően 2013-ban csak 1,7 százalék, majd 2014 óta már nulla százalék körül alakult a mutató értéke - írja közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium.

HOZZÁSZÓLÁSOK