Meddig nőnek a magyar fizetések?

Augusztusban 6,7 százalékkal nőttek a bruttó bérek, míg a nettók 8,5 százalékkal nőttek. További erős hónapok jöhetnek.
Napi.hu, 2016. október 19. szerda, 11:02

A bérnövekedés üteme jelentősen gyorsult az előző hónapokhoz képest, a bérdinamika pedig az év hátralevő részében tartósan magas maradhat az egészségügyi bérek jelentős növelése miatt - kommentálta a KSH friss adatait Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. elemzője. Idén 6 százalékos bruttó bérnövekedésre számít, ami az adóváltozások miatt 7,6 százalékos nettó bérnövekedést eredményezhet, ezzel a 0,5 százalékos infláció mellett 7,1 százalékkal nőhet a nettó reálbér. Így 2013 óta így 2016 végéig kumuláltan 19 százalékot megközelítő mértékben, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 22,6 százalékkal nőhetnek a reálbérek.

Jövőre 5,4 százalékkal nőhetnek a bérek, ami a várt 2,1 százalékos infláció mellett 3,2 százalékos reálbér-növekedést eredményezhet. A bérnövekedés üteme még nagyobb is lehet, mivel egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a következő években. Így továbbra is a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje.

A munkaadói terhek kormány által tervezett csökkentése érdemi bérnövekedést tenne lehetővé, anélkül, hogy a foglalkoztatás költségei jelentősen növekednének. A munkaadói terhek nagyobb mértékű csökkentését így részben ellensúlyozhatná a bérek meredek emelése, másrészt a jelentősen növekvő bruttó bérek hatására jelentősen nőhetnek az szja, munkavállalói járulék, valamint áfa-bevételek, amelyek túlnyomórészt kompenzálhatnák a munkaadói terhek csökkentéséből származó bevételkiesést. A munkavállalói terhek csökkentése pedig kisebb ütemű bruttó béremelés mellett járna gyorsabb nettó bérnövekedéssel. Az szja esetleges 6 százalékpontos csökkentése a nettó béreket önmagában 9 százalékponttal növelné. Mivel a költségvetési mozgástér folyamatosan nő, a munkaerő költségeinek csökkentése sokat javíthat az ország, illetve a hazai munkaerőpiac versenyképességén - véli Suppan.

A nettó bérek a nemzetgazdaság egészét tekintve 8,5 százalékkal bővültek éves összevetésben, amire 2010 óta nem volt példa Magyarországon - állapította meg Virovácz Péter, az ING bank vezető makroelemzője. A bérek átlagos emelkedését továbbra is elsősorban az állami szféra dominálja, ott éves bázison 9,6 százalékkal nőttek a keresetek. Ez főként az egyes szektorokat érintő bérrendezésnek, valamint a bérminimumok emelésének tudható be.

A versenyszférában is bőven a trend felett bővül a dolgozók keresete, augusztusban 7,8 százalékkal. A privátszféra béremelésében már döntő szerepet játszhat a munkaerőhiány, amely egyre több területet érint. Az ipari vállalatok háromnegyede panaszkodik arra, hogy nincs kellő számú képzett munkaerő a piacon. Ez egyben azt is jelenti, hogy a jövőben lassulhat a foglalkoztatás növekedési üteme, miközben a bérek egyre magasabb ütemben bővülhetnek - véli az elemző.

A várakozásoknak megfelelően alakulnak a bérek. A béreknél az szja-kulcs csökkenése mellett az növekedést elősegíti az is, hogy több szektorban munkaerőhiány alakult ki, ezért a cégek béremelésre kényszerültek, illetve az állami szférában is nőttek a bérek, ráadásul nagyobb mértékben, mint a versenyszférában - összegzett Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető elemzője.  Bár a magyarországi bruttó és nettó átlagbérek jelentősen emelkedtek, az euróra átszámolt fizetéseket nézve a 2015-ös adatok alapján régiós szinten lemaradásban vannak. A térségben az ausztriai nettó bérek a legmagasabbak, majd Szlovénia és Lengyelország következik, de Csehország és Szlovákia is megelőzi Magyarországot.

A gyenge régiós magyar eredmény leginkább azzal magyarázható, hogy az egyedülállók - azaz egy keresettel rendelkezők - esetében az élőmunkára rakódó magyarországi terhek nemzetközi összevetésben a legmagasabbak közé tartoznak. Az OECD tavalyi statisztikái szerint Magyarországon - Ausztriához hasonlóan - csaknem 50 százalékos volt az elvonás mértéke. Ezzel szemben Szlovákiában, Szlovéniában és Csehországban alig több mint 40 százalék ez a mutató, Lengyelországban pedig mintegy 35 százalék. A kétgyermekes családoknál figyelembe véve a gyermekek után járó kedvezményt, akkor sem jobb a helyzet: csak Ausztriában magasabb az elvonás a magyarnál. A lengyeleknél, a szlovéneknél, a cseheknél és a szlováknál kedvezőbb a mutató.

Németh Dávid úgy látja, hogy a bérek miatt Magyarország munkaerővonzó-képessége elmarad a többi régiós országétól, és a jövőben még van lehetőség a magyar átlagbérek növelésére. A szakember szerint azonban figyelni kell arra, hogy a bérek ne emelkedjenek nagyobb mértékben, mint a termelékenység, ha ugyanis tempósabban nőnek, az rontaná a magyar versenyképességet.

A vállalkozói szektor és a közszféra béremeléseinek, az alacsony inflációnak, az adócsökkentésnek és az évről évre emelkedő minimálbérnek köszönhetően jelentősen nőnek a reálbérek Magyarországon. A kedvező gazdasági kilátások további reálbér-emelkedést és létszámbővülést vetítenek előre, ami jól mutatja, hogy a magyar reformok működnek - örvend a Nemzetgazdasági Minisztérium.

HOZZÁSZÓLÁSOK