A nettó fizetések továbbra is emelkedőn vannak, ahogy a reálbérek is, ugyanakkor szembetűnőek az országon belüli egyenlőtlenségek, de más kockázattal is számolni kell - kommentálta a KSH friss adatait Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető elemzője.

A bérek emelkedése nem meglepetés, továbbra is több tényezőnek köszönhető a folyamat. A minimálbér és a garantált bérminimum tavalyi emelése mellett a munkaerőhiány is szerepet játszik benne. 2018-ban is emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum, a munkaerőhiány szintén felfelé húzza a majd fizetéseket. Ugyanakkor a tavalyinál valamivel visszafogottabb növekedés várható: a nettó fizetéseknél 10 százalék feletti növekedésre lehet számítani, a nettó reálbérek pedig 8 százalékos pluszt érhetnek el.

Több, alacsonyabb nettó átlagjövedelemmel rendelkező megyében az országos átlagnál nagyobb volt a nettó bérek emelkedése, mivel ezekben a térségekben nagyobb a súlya a minimálbéres dolgozóknak, így a minimálbér-emelés nagyobb szerepet játszik a megyei átlag növekedésében. Az országon belüli egyenlőtlenségeken kívül a béremelkedések az inflációt is fűthetik. Egyelőre nem látszik komolyabb nyomás a bérek oldaláról, de érdemes óvatosan bánni a fizetések növelésével, mert a cégek a növekvő bértömeg miatt előbb-utóbb áremelésre kényszerülhetnek, ez pedig hirtelen felpörgetheti az inflációt.

Az állami szférában regisztrált erős dinamika főképpen a nem havi rendszerességű juttatások csaknem 50 százalékos növekedésének köszönhető. Az eddigi hónapokhoz hasonlóan a bővülések mögött továbbra is az egyre nagyobb problémát jelentő munkaerőhiány, valamint az állami bérrendezések állnak - fogalmazott Virovácz Péter, az ING Bank Zrt. vezető elemzője.

Az elsődleges munkaerőpiacon 79 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, mindeközben a közfoglalkoztatottak száma 48 ezer fővel, 152 ezerre csökkent előző év azonos időszakához képest. Összességében tehát a hazai munkaerőpiac felszívóképessége továbbra is erős. A decemberi adat várhatóan nem változtat azon a tényen, hogy 2017 egészében két számjegyű reálbér-növekedés volt, tekintettel a várhatóan 13 százalékos nettó bérnövekedésre és a 2,4 százalékos inflációra.

A tavalyinál kissé visszafogottabb, de továbbra is érdemi növekedés várható 2018-ban is - tette hozzá Horváth András, a Takarékbank Zrt. elemzője. A szakember 9 százalékos átlagos bérnövekedést vár a szakemberhiány, illetve a bérminimum-emelés okán. Ez a várt 2,7 százalékos éves infláció mellett 6 százalékot meghaladó reálbér-növekedést jelent.

A bérnövekedésre felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani továbbra is. A folyamatosan, szinte minden szektorban zajló bértárgyalások - egyes esetekben két számjegyű bérmegállapodások - is ezt tükrözik, egyes ágazatokban folytatódik az életpályamodellek fejlesztése.

Fotó forrása: Pixabay.