Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A Napi Gazdaság keddi számának cikke

A Kopint-Tárki Zrt. tavalyi negyedéves konjunktúratesztjeinek tanúsága szerint 2012 egyértelműen a magyar feldolgozóipar bizalmi indexének rendszerváltás óta valaha mért legrosszabb 12 hónapja volt. A saját jelenlegi helyzetet mérő indikátorok minden eddigi negatív rekordot megdöntöttek, a kilátások megítélése pedig még a 2008−2009-es válság időszakánál is rosszabb volt. A vállalati vezetők évközi negatív helyzetmegítélését és a romló kilátásokat 2012-ben az ipari termelés 1,2 százalékos tényleges, a KSH által mért csökkenése és a havi termelési indexek folyamatos romlása, majd ősztől negatívba fordulása igazolta.

Kép: Napi grafikonok

Csökkennek a cégek közti különbségek

A konjunktúraindexek folyamatos romlása mögött a különböző méretű és értékesítési irányú vállalatok közötti − korábban markáns − különbségek eltűnése, de legalábbis jelentős csökkenése volt megfigyelhető. Míg az elmúlt hat-hét évben rendre az volt a jellemző, hogy a 250 fő felett foglalkoztató nagyvállalatok helyzetmegítélése határozottan jobb, mint a kisebb vállalatoké, az év végére ez a különbség jelentősen csökkent. Az utolsó negyedévben a legszembetűnőbb a nagyvállalatok szokatlanul rossz állapota, amit a hazai és a nemzetközi felvevőpiacok fokozatos kiszáradása okozott. A másik − az előzőtől nem független − megkülönböztető tényező korábban az export részaránya volt. Mivel a belső piac már évek óta zsugorodik, egyértelműen az export volt az a tényező, amely a vállalatok helyzetét javítani volt képes. A múlt év végére azonban ez az eltérés is számottevően csökkent. Míg 2012 első felében még jó néhány nyugat-európai gazdaság növekedni tudott, ami elegendő megrendelést biztosított e cégeknek, az év végére az EU egésze lelassult, ami érzékenyen érintette a korábban jobb helyzetben lévő, exportáló nagyvállalatokat is.

A legutóbbi teszt alapján a feldolgozóipar jelenlegi helyzetének és rövid távú kilátásainak megítélése kétarcú. A vállalatok döntő többsége rossznak érzékeli jelenlegi helyzetét, sőt a helyzetmegítélés 2013 januárjában még romlott is kissé a 2012. októberihez képest, 34 pontról 29 pontra. A 30 pont körüli helyzetmegítélések rendkívül rossznak értékelhetők azon a skálán, amelyen az 50 pont jelenti a semleges értéket (gyakorlatilag a stagnálást). A következő hat hónapra vonatkozó kilátások megítélése is kifejezetten rossz maradt (a korábbi 34 pontról 33-ra csökkent).

Még csak most jön a mélypont

Ugyanakkor a saját helyzet és a kilátások mátrixából egyfajta "középre tolódás" rajzolódik ki. Csökkent a rossz helyzetben lévő és további romlást várók aránya a teljes mintán belül, és ugyanígy csökkent a jó helyzetben lévők és további javulásban reménykedők hányada is. Ezzel egy időben szélesedni látszik a jelenleg közepes állapotban lévő és stagnálásban bízó cégek csoportja. Miközben ez a megfigyelhető nivellálódás inkább egy lefelé történő igazodást jelez, mindez azt is sugallja, hogy vélhetően a következő hat hónapban a magyar feldolgozóipar eléri a 2011-ben kezdődött recessziós hullám lokális mélypontját.

Egyelőre azonban még csupán egy átcsoportosulás zajlik a vállalatok körében: emelkedik azok aránya, amelyek bizalmi indexe stagnálást mutat, azaz lassulni látszik a bizalmi mutatók zuhanása. Hasonló folyamatot figyelhettünk meg 2010 és 2011 között, ám akkor a javulásban bízók aránya apadt el.

 

Kép: Napi grafikonok

Nemcsak a hitelszűke korlátozza a növekedést

Figyelemre méltó a termelést korlátozó tényezők eltolódása az elmúlt időszakban. A termelésbővítést akadályozó tényezők közül a 2008−2009-es válság óta mindig a kereslethiány volt az egyik leggyakoribb ok, ami a feldolgozóipari vállalatok háromnegyedét érintette. A tavalyi utolsó negyedévben a kereslethiány említése (81 százalék) negatív rekordot döntött. Ugyanakkor az előző két évben ismét számottevő növekedésnek indult a gazdasági környezet bizonytalanságára (60 százalék) és a korábbinál jóval magasabb a nem világos gazdasági rendeletekre (41 százalék) panaszkodók aránya. Ez annak a fényében érdemel figyelmet, hogy a finanszírozási nehézségek említése eközben mindössze 31 százalékot tett ki, ami azt bizonyítja, hogy nemcsak a hitelszűke korlátozza a gazdasági növekedést, hanem az összefüggés kölcsönös: a rossz növekedési kilátások is csökkentik a hitelkeresletet.

A konjunktúrateszt eredményei, valamint a külső és belső makrogazdasági folyamatok ismeretében úgy véljük, hogy 2013 első hat hónapja még a recesszió állapotában telik a feldolgozóiparban, amit némi élénkülés követhet az év második felében. Egy ilyen forgatókönyvnek két feltétele van: egyrészt, hogy az eurózóna gazdasága és importja növekedésbe váltson, s ezzel megrendelésekkel tudja ellátni a magyar feldolgozóipart. A jelenlegi előrejelzések óvatosan pozitívak ezzel kapcsolatban. Másrészt a hazai gazdaságba vetett bizalomnak is erősödnie kell, ami viszont a gazdasági környezet kiszámíthatóságát feltételezi.

Vakhal Péter, Kopint-Tárki Zrt.