Januártól a kormány szerette volna a fordított adózás alá vonni az áfacsalásokkal erőteljesen fertőzött szektorokat, vagyis az építéssel, takarítással kapcsolatos tevékenységeket. Az eredeti verzió azonban nagyon képlékenynek bizonyult, gyakorlatilag lehetetlen volt a jogszabály alapján egyértelműen meghatározni, mit kell a fordított adózás alá sorolni és mit nem. Márciusban végül az Országgyűlés megszavazta a jogszabály módosítását, amely egy huszárvágással leegyszerűsítette a kérdést: a fordított áfafizetés eszerint már csak bizonyos építési munkákra vonatkozik: az ingatlan-nyilvántartás hatálya alá eső ingatlan átadására és az építésiengedély-köteles munkák elvégzésére. Ezek a kitételek azonban nem könnyítik meg feltétlenül a cégek életét, mert egyrészt az ingatlan-nyilvántartásban nem ingatlanok, hanem szolgalmi jogok szerepelnek, az építési engedély esetében pedig nem egyértelmű, hogy pontosan milyen engedélyt ért a jogszabály ezalatt. Ez alapesetben nem okoz egyébként problémát: egy ház felépíttetése, egy gyár bővítése egyértelműen fordítottan adózik. A gond a marginális területeken jelentkezik, mint például egy csővezeték, egy hálózat lefektetésénél, egy bankautomata beépítésénél vagy egy trafóház beállításánál. Ezeknél ugyanis vitatott a jogszabály értelmezése. A másik problémás terület az alvállalkozói láncok kezelése. Egy beruházás fővállalkozó építtetője nyilvánvalóan fordítottan adózik, de az már nem egyértelmű, hogyan adózik a harmadik alvállalkozó, aki nem engedélyköteles munkát végez (burkol például). Logikusan a teljes lánc a fordított áfa hatálya alá tartozna, de itt már olyan tevékenységek is megjelennek (például egy takarítóvállalat, amelyik elhordja a sittet), amelyekre nem alkalmazható a fordított adózás. Eddig nem sikerült választ találni a kérdésekre, a Pénzügyminisztérium állítólag dolgozik rajtuk - mondta lapunknak Pénzely Márta, a Deloitte adószakértője. A pénzügyi tárca nem adott egyértelmű választ arra, hogy mikorra tisztázódhatnak a vitás pontok. Mindazonáltal egyre sürgetőbbé válik az ügy, mert amellett, hogy májusban már eleve valamilyen módon (áfásan vagy áfa nélkül) ki kellett állítani a számlákat, június 20-ig ezekről bevallást is kell készíteni. Ha nem sikerül világos helyzetet teremteni, a vállalkozásoknak utólag kellhet önellenőrzéssel, helyesbítéssel korrigálni a rosszul benyújtott bevallásokat. Lassan viszont kezd "kiürülni" az új áfatörvény, egyre több gyártói csoport - például az ablakgyártók vagy a liftesek - kerül ki a törvény hatálya alól. Mivel folyamatosan szűkül azok köre, akikre a fordított adózás érvényes, így a jogszabály nem tölti be az eredeti feladatát, mely szerint a fejlesztés-kivitelezés széles körére vonatkozzon - kommentálta az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) alelnöke, Koji László az áfatörvény májustól hatályos módosítását. Az ÉVOSZ vezetése kifejezetten furcsának találja, hogy az építőiparban végül szinte csak a generálkivitelezés maradt a fordított adózás hatálya alá eső körben. Ez továbbra sem javítja az iparágban életbevágóan fontos tisztánlátást - hangsúlyozta Koji László. Mindenesetre úgy tűnik, a szakma egyelőre nincs igazán felkészülve az új szabályok értelmezésére és alkalmazására.