2017-es elfogadott,  2016-os módosított költségvetése már van Magyarországnak, ám, hogy több ezer milliárd forintot mire költött el a kormány 2015-ben, a mai napig nem tudhatjuk. A zárszámadási törvényeket eddig sem kellett lóhalálában elkészíteni a kormánynak, hisz az 1990 és 2016 között érvényben lévő - éppen aktuális - államháztartási törvények szerint legkésőbb augusztus 31-ig kellett benyújtani a parlamentnek. Ezt a munkát a kormányok soha nem kapkodták el, szinte minden évben a törvényes határidő utolsó napján került a parlament elé az előző költségvetés elszámolása. A rendszerváltás előtt a költségvetési törvény egy formális aktus, a büdzsé pedig alig pár oldalas jogszabály volt szemben a mai ezer oldalas tervezettekkel.

Miközben a 1990-es években papíralapon működött a kincstári rendszer, így minden egyes tételt ily módon is egyeztetni kellett, húsz évvel később viszont, az elektronikus kincstár korában már nonszensz, hogy a költségvetési elszámolás részletei tíz hónapig titokban maradjanak. Ugyanis egy tavasszal elfogadott módosítás szerint már nem is augusztus 31. a határidő, hanem szeptember 30.

Idő kell az apparátusnak

A 2017-es költségvetést megalapozó 114 oldalas salátatörvény fél mondatával módosította a kormány az eddigi augusztus végi határidőt szeptember 30-ra. Az egymondatos indoklás szerint a plusz egy hónapra az Állami Számvevőszék ellenőrzései miatt van szükség, azért, hogy azok részletesebbek és pontosabbak legyenek. A javaslat azért is kedvezőbb, mivel így az ÁSZ munkatársainak nem a nyári szabadságok ideje alatt kell a elszámolásokkal bajlódniuk, hanem a szeptember is rendelkezésükre áll.

Az egy hónapos csúszás a költségvetési gazdálkodás átláthatóságában egy újabb visszalépés - mondta Romhányi Balázs, a civil Költségvetési Felelősségi Intézet igazgatója. A költségvetési szakértő emlékeztetett arra, hogy a költségvetési évet követő első munkanapon a kincstár és az NGM számára már rendelkezésre kell, hogy álljanak a szükséges adatok - hisz ezek alapján közlik az előzetes, majd a részletes decemberi költségvetési adatokat. Így január végén akár meg is kezdődhetne az ÁSZ ellenőrzése, legfeljebb az állami cégek mérlegbeszámolóinak május 31-i elkészítéséig húzódhatna el a folyamat. Ennek ellenére nem példa nélküli az EU-ban, hogy a zárszámadás részleteit a kormányok az első negyedév végére nyilvánosságra hozzák - mondta Romhányi.

A felvetés abból a szempontból is jogos, hogy a parlament azóta már egyszer módosította a 2016-os költségvetést és már el is fogadta a 2017-est. Ezekről a javaslatokról úgy szavaztak képviselők - már aki egyáltalán vette a a fáradságot a javaslat átnézésre -, hogy 2015-ös bevételi és a kiadási tényszámok nem álltak a rendelkezésükre.

Már a 2017-es pénzeket osztogatják

Miközben még a 2015-ös tények sem ismertek, a kormány már az elfogadott 2017-es költségvetés tartalékából költöget. A napokban jelent meg a Magyar Közlönyben több kormányhatározat, amelyben döntött az Anyanyelvápolók Szövetségének 2017-es és 2018-as támogatásáról - mindkét évben 100-100 milliót ígért erre a célra a kormány. További 645 millió forintot különítettek el a 2017-es budapesti ritmikus gimnasztika Eb rendezésnek támogatásra. A kormány arról határozott, hogy a pénzek előteremtéséről Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter gondoskodjon.

Mivel a 2017-es költségvetésbe ezeket a tételeket nem lehet már betervezni, így annak tartalékaiból tudja a kormány kivenni pénzt. A megítélt összegek a 110 milliárdos költségvetési tartalékhoz képest sem teljesen elhanyagolhatóak - hisz a két tétel elvitte annak közel 0,7 százalékát - ám semmi nem zárja ki, hogy a következő hónapokban újabb milliárdos igényeket jelenthetnek be a szaktárcák, így előállhat az a helyzet is, hogy a tartalék jelentős részét kvázi elköltötték a költségvetési év indulása előtt.