Még nagyobb területért felel Szijjártó Péter

Bővül a külügyi és külgazdasági tárca feladatköre - jelentette be Szijjártó Péter. Hozzá kerül a polgári hírszerzés is.
Domokos Erika, 2018. május 15. kedd, 14:54
Fotó: MTI Fotó

A Külgazdasági és Külügyminisztérium feladatköre a nemzetközi energiatárgyalásokkal és a határon átnyúló fejlesztésekkel bővül, emellett az Információs Hivatal is a tárcához kerül - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter-jelölt az Országgyűlés gazdasági bizottságának keddi ülésén az MTI híre szerint.

A tárcavezetői kinevezés előtti meghallgatáson Szijjártó Péter megerősítette, hogy a külügy és a külgazdaság továbbra is egy minisztériumot fog alkotni.

A tárca továbbra is ösztönözni kívánja a beruházásokat, hiszen Magyarországnak ma már nem csak a régiós versenytársakkal, hanem több ezer kilométerre levő államokkal kell megküzdenie a befektetőkért. Hangsúlyozta, hogy Magyarország növekedési pályája a külgazdasági folyamatokhoz kötődik és különösen érzékenyen érintik az utóbbi évek világgazdasági folyamatai. Ezek legfontosabb ágazata az autóipar, amely Magyarországon tavaly rekordösszegű, 8038 milliárd forint termelési értéket állított elő.

A befektetők már nem csupán az összeszerelői kapacitást keresik, hanem kutatási és fejlesztési helyszínként is tekintenek Magyarországra, így a beruházásösztönzés nem csak a munkahelyteremtést, hanem a technológia-intenzív fejlesztéseket és a kutatásokat is támogatja - véli Szijjártó Péter.

A következő évek fontos gazdasági alakítójának nevezte a munkaerőpiacot és azt ígérte, hogy adókedvezményekkel segítik a munkavállalói mobilitást erősítő munkáltatói támogatásokat.

Volner János jobbikos képviselő szerint a magyar külügy konfliktusokat épít, emiatt szerinte szövetségeseket vesztett a kormány a kárpátaljai magyarok ügyében. Kifogásolta továbbá, hogy nincs elegendő magyar árualap, a magyar ipari kapacitás erősítésre szorul, a külföldi befektetések helyett pedig vegyesvállalatok létrehozását szorgalmazta.

Molnár Gyula (MSZP) szerint a keleti nyitás gazdasági eredményei elhanyagolhatóak, politikai kára viszont jelentős, a Budapest-Belgrád vasútvonal haszna pedig kérdéses.

Bősz Anett (Párbeszéd) megjegyezte, hogy a nemzetközi versenyképességi rangsorokon Magyarország nem ér el jó helyezést se világviszonylatban, se régiós szinten.

Székely Sándor (DK) azt kérdezte Szijjártó Pétertől, hogy a kormány mit fog tenni a szorosabb EU-t és erősebb uniós vezetést szorgalmazó erők győzelme esetén.

Válaszában Szijjártó Péter kiemelte, hogy a kormány kerüli a fölösleges konfliktusokat, de reagálnia kell az alaptalan vádaskodásokra és minden eszközzel megvédi a külhoni magyarokat. Magyarország a kárpátaljaiak védelmében sem maradt egyedül, hiszen három másik európai külügyminiszterrel közösen lépett föl - közölte az MTI szerint a miniszter.

Kulcskérdésnek nevezte a magyar árualap megteremtését, ennek érdekében pedig a belföldi kis- és közepes cégek külpiaci támogatását ígérte, de hozzátette, hogy az itt működő multinacionális cégek kivitele a magyar beszállítókat is gyarapítja. A magyar vállalkozókat nem csak közvetlen támogatással, hanem a beszállítói hányaduk emelésével is lehet segíteni, a nemzetközi cégeket viszont nem rekesztheti ki egy 10 milliós ország - tette hozzá.

Szijjártó Péter szerint tényként kell elfogadni a kínaiak európai térnyerését, de nem mindegy, hogy a szükséges infrastruktúra hol épül föl. Magyarország érdeke, hogy tranzitország és logisztikai központ legyen - mondta a miniszterjelölt.

Az EU jövőjéről szólva hangsúlyozta, hogy erős Európát csak erős tagállamokkal lehet építeni. Szerinte Magyarország a szakember-utánpótlást nem bevándorlással, hanem az oktatás korszerűsítésével, képzésekkel és vállalati támogatásokkal biztosítja.

A miniszterjelöltet a gazdasági bizottság 4 ellenszavazat és 1 tartózkodás mellett 10 szavazattal támogatta.

A kép forrása: MTI Fotó:/Szigetváry Zsolt.

HOZZÁSZÓLÁSOK