Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár hétfőn tárgyal Johannes Hahn regionális politikáért felelős uniós biztossal a 13, szabálytalanságok miatt felfüggesztett operatív program forrásairól. A tárgyalások kimeneteléről hétfőn kaphatunk részletesebb információkat, amelyet a két fél közös sajtótájékoztatón ismertet majd Brüsszelben.

Kormányzati várakozások szerint a hétfői tárgyalásnak mintegy 600 milliárd forintos tétje van, ám Magyarország egy ezzel párhuzamosan felbukkant "kockázat" miatt sokkal nagyobb összeget is bukhat. (Lázár tárgyalásai kapcsán az illetékes EU-biztos szóvivője épp tegnap jelezte, hogy olyan kompromisszum körvonalazódik, amely szerint a szerződésekkel lekötött támogatási pénzek öt százalékára vonatkozik csak majd a korrekció.) Egy Európai Tanács-döntés nyomán ugyanis újra veszélybe kerültek a 2014-2020-as időszak kifizetései, valamint bizonytalanná válhatnak az úgynevezett n+2-es szabály (az az extra két év, amit egyebek mellett Magyarország is kapott az uniós források lehívására) szerint megítélt uniós forráslehívások is - mutatott rá Herczog Edit EP-képviselő pénteki sajtótájkoztatóján.

Kapcsolódó

Hiába javasolt ugyanis az Európai Bizottság június 26-án a pénzügyi kötelezettségvállalások és a tényleges kifizetések szintjén körülbelül 6 százalékos vágást jövőre a 2013-as büdzséhez képest, az Európai Tanács további egymilliárd eurót lefaragott a kifizetésekből és körülbelül 200 millió eurót a kötelezettségvállalásokból. A döntés nemcsak Janusz Lewandowski költségvetésért felelős uniós biztost sokkolta, hanem az Európai Parlamentet is, amelynek e kérdésben csak egy igen vagy nem szavazata van. A mostani verzió viszont Herczog szerint nem fog áltmenni az Európai Parlamenten, ebben az EP pártállástól függetlenül egységes álláspontot képvisel.

Semmibe vették a főnökök megállapodását

Lewandowski a tanácsi álláspontról a héten úgy vélekedett, hogy az teljességgel figyelmen kívül hagyja az állam- és kormáynfőknek azt az ajánlását, amely szerint az első évekre koncentrálják olyan kulcsfontosságú programok finanszírozását, mint az Erasmus diákcsere-program, vagy a fiatalok foglalkoztatásáról szóló kezdeményezés. Az uniós vezetők a júniusi csúcs után kiadott záróközleményükben azt hangsúlyozták, hogy e két programra rendelkezésre álló összeg nagy részét 2014-ben és 2015-ben kell folyósítani. A biztos több brüsszeli híradás szerint ezt úgy értékelte, hogy a tagállami szervek alacsonyabb szinten semmibe veszik azokat a költségvetési prioritásokat, amelyekben a főnökeik megállapodtak.

Az EP költségvetési bizottságának a tervek szerint a 2014-es költségvetési tervezetről október közepén kellene szavaznia, hogy az október 21-24-i plenáris ülésen elfogadhassák. A Lisszaboni szerződés értelmében az EP-nek és az Európai Tanácsnak november 13-ig kellene megegyeznie a költségvetés végső verziójáról. Csakhogy az EP most - pártállástól függetlenül - arra az álláspontra helyezkedett, hogy a 2014-es évről szóló büdzsét mindaddig nem tűzi napirendre, míg nem születik a tagállamok kormány- és államfőit tömörítő Tanácsban a 2013-as költségvetés mintegy 4 milliárd eurós hiányáról döntés.

Sőt, a szocialista politikus szerint az EP mindaddig nem is hajlandó napirendre tűzni a következő hétéves büdzsé megvitatását sem, míg a jelenlegi egyéb nyitott kérdésekben nem születik megállapodás. Ezek között említette a következő hétéves költségvetés rugalmassabbá tételét, amelynek keretében például előrehozták volna a fiatalok munkanélküliségének csökkentésére irányuló programok, a kutatás-fejelsztések (Horizon 2020), valamint a kisvállalkozásokat segítő, COSME-programok forrásainak kifizetéseit. Emellett fontos feltételként említette azt is, hogy a jelenlegi költségvetési időszakot hiánymentesen zárják le.

A szocialista EP-képviselő ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy az EU történetében most fordult elő először, hogy a nettó befizető országok spórolása miatt a kialkudott főösszeg az uniós GDP 1,1 százalékáról 0,9 százalékra csökkent. Ez eddig még elfogadhatónak tűnt, miután ellensúlyozta volna a rugalmasabb folyósítási rendszer, ami azt jelenti, hogy a bent ragadó összegek nem kerülnek vissza a nemzeti költségvetésekbe, hanem átcsoportosíthatóakká válnak.

Veszélyben az EU?

Herczog szerint a következő hétéves költségvetés keretmegállapodását a Tanács 2014-es büdzsére tett javaslata aláássa és semmissé teszi. A Tanács, illetve a tagállamok ugyanis most úgy tűnik, hogy nem hajalandóak a 2012-es és 2013-as hiányt kiegyenlíteni, ehelyett azt tovább görgetnék a 2014-re. Az EP szerint elfogadhatatlan, hogy a mostani hétéves költségvetést hiánnyal zárják, miután a tovább görgetett hiány miatt eleve sérülne a következő többéves keret főösszege is.

Herczog elmondta: ha nem sikerül év végéig megállapodni a költségvetésről, akkor januártól megszűnik a kifizetés, miután megszűnik annak a törvényi alapja, ami az "EU egészének a létét is aláása". Amíg ugyanis nincs hétéves keretprogram, addig a 2014-es kötlségvetésről sem lehet szavazni, hiszen nincs meg az utóbbinak a jogi alapja - magyarázta a képviselő. Ez Magyarország számára - miután a fejlesztések 97 százaléka uniós forrásból származik - végzetes lenne.

Ugyanakkor, ha a jelenlegi állapotában fogadná el az EP az uniós költségvetést, az sem lenne előnyös, ugyanis a költségvetési hiányt a meglévő szakpolitikák (például a közös agrárpolitika, a kohéziós támogatások) között terítenék szét, ami bizonytalansághoz vezetne. Ezen pedig vélhetően a gyengébb érdekérvényesítő képességekkel bíró országok veszítenének - mondta a politikus, aki szerint most a labda egyértelműen az állam- és kormányfők térfelén pattog.

Kellene az a megállapodás

A politikus szerint a magyar kormánynak is az lenne az érdeke, hogy az EP által is elfogadható megállapodást érjenek el. Amennyiben ugyanis nem születik megállapodás az uniós költségvetésekről, az az úgynevezett n+2-es szabály szerinti kifizetéseket is elbizonytalaníthatja, miután azok is a 2014-es büdzsé soraiban szerepelnek. Amennyiben a 2013-as költségvetéssel kell folytatni a 2014-es évet, akkor az azt is jelenti, hogy csak azok a kifzetések folytatódhatnak, amelyek szerepelnek a 2013-as költségvetési sorokon. (A 2013-as költségvetés egyébként a kifizetések terén az Európai Bizottság 2014-es költségvetési tervezetét 4,5 milliárd euróval haladja meg.)

Herczog szerint, amennyiben a 2014-2020-as költségvetési források elbizonytalanodnak, akkor a mostani hétéves keretből járó források maximális lehívása még nagyobb jelentőséget és fontosságot kap.