Az InternetKon előkészítéséért és lebonyolításáért felelős miniszterelnöki biztos elmondta: a konzultáció február elején indult honlapját mintegy 220 ezer látogató kereste fel, a kérdéssor kitöltőiről pedig az tudható, hogy ötödük mobileszközön válaszolt. 25 ezernél többen tették meg ezt az InternetKon honlapján keresztül közel három és fél ezren Facebook-profiljukon, valamivel több, mint háromezren pedig ügyfélkapun keresztül.

A politikus hangsúlyozta: a résztvevők akaratnyilvánítása világos és egyértelmű, és a három legfontosabb kérdésben volt a legnagyobb az egyetértés és legkisebb a választ nem adók aránya. A válaszokat, az iránymutatásokat "a kormány megértette, úgy fogunk cselekedni, amelyik irányokat az InternetKon keretében a polgárok meghatároztak".

A válaszadók a szolgáltatás olcsóbbá tétele érdekében a verseny serkentését és az internetre kirótt adó csökkentését pártolták a legnagyobb arányban, a rászorulókat segítő alapcsomagra jogosultak körét pedig a lehető legszélesebbre szabnák, ráadásul az ebben részt vevők számára nem tennének kötelezővé digitális kompetenciaképzést.

A legtöbben azt támogatták, hogy minden településen legyen legalább egy közintézmény és egy közterület, ahol ingyenesen elérhető szélessávú wifi-hálózat, és ugyancsak fontosnak tartották a netsemlegességet, azaz azt, hogy a szolgáltatók ne részesíthessenek előnyben bizonyos adatforgalmazókat.

A válaszadók legtöbbje úgy gondolta, hogy a köznevelési rendszerben minden vonatkozásban bővítsék az informatikai lehetőségeket, ennek része volna az informatikai órák számának emelése is, ám ez nem mehet a nélkülözhetetlen hagyományos készségek, így az írás és az olvasás elsajátításának rovására.

Egyértelműen azt támogatták a válaszadók, hogy olcsóbbá és egyszerűbbé kell tenni a szupergyors internetes hálózatok kiépítését - mondta Deutsch, aki az ezzel kapcsolatos kormányzati lépéseket nevezve a konzultáció már kézzelfogható eredményei egyikének, és kiemelte: a legtöbb válasz amellett állt ki, hogy ezekben a fejlesztésekben lehetővé kell tenni a hazai kis- és középvállalkozások részvételét.

A gyermekvédelem területén - a szakértőkkel egybehangzóan - a polgárok a mainál súlyosabb büntetések és azok következetesebb alkalmazása mellett álltak ki, támogatva gyermekek biztonságosabb internetezését elősegítő képzések, tájékoztatók erősítését, az internetes zaklatás ellen pedig egyszerre lépnének fel megelőzéssel és a jog szigorával.
"A magyar sajtónyilvánosság minden szeletében a személyiségi jogvédelem erősítése mellett vannak a polgárok" - mondta, a miniszterelnöki biztos, hozzátéve, a válaszadók szigorúbb és következetesebb fellépést tartanak szükségesnek az internetes csalások kereskedelmi ellen, ugyanakkor az e-kereskedelmet támogató szabályozás megalkotásának pártján állnak.

Deutsch szerint a válaszadók egyaránt támogatandónak látják a hazai startup- és a sikeres kis- és középvállalkozásokat, az InternetKon sikereként említve, hogy megjelent már a hazai kis- és középvállalkozások tulajdonosainak, munkatársainak informatikai képzését támogató pályázati felhívás.

A polgárok egyértelműen a nyílt forráskódú szoftverek fokozott elterjedését támogatják a közigazgatásban, és döntő többségük úgy gondolja, hogy már a közös uniós fellépés előtt is indokolt, hogy Magyarország lépjen annak érdekében, az "alig adózó multinacionális cégek is kivegyék a részüket a közteherviselésből és a digitális ökoszisztéma fejlesztéséből".

A válaszadók döntő többségének az az álláspontja, hogy mindenki olcsón, legálisan és egyszerűen juthasson az interneten filmekhez, zenékhez, játékokhoz vagy más jogvédett tartalmakhoz - jelentette ki a miniszterelnöki biztos a sajtótájékoztatón a torrent témájával kapcsolatban.

Orbán Viktor miniszterelnök tavaly október 31-én a Kossuth Rádióban jelentette be, hogy január közepén nemzeti konzultációt kell indítani az internetről, benne az internet szabályozásáról és a pénzügyi kérdésekről. Január elején lett az internetről szóló nemzeti konzultáció kiemelt médiapartnere a közszolgálati média.

A konzultáció során végül húsz kérdésben nyilváníthatott véleményt minden, 14. életévét betöltött magyar állampolgár. A folyamatot a nyáron két hónappal meghosszabbították, Deutsch Tamás pedig a napokban több konferencián is jelezte: november közepére állítják össze azt a több tucat javaslatot a kormány számára, amelyek a válaszadók többségi véleményét mutatják, s amelyek hosszabb időre megszabhatják az internetes fejlesztések hazai irányát.