Még sokáig csak kullogni fogunk Szlovákia után

A válságot követően a magyar gazdaság növekedési teljesítménye az eurózóna perifériájának bajba került tagállamaiénál általánosan már erősebbnek értékelhető.
NAPI, 2011. július 1. péntek, 09:30

A Napi Gazdaság pénteki számának cikke

"A vártnál lassabb gazdasági kilábalás", "a régiós átlagtól elmaradó növekedés", "megtorpanó felzárkózás" − az elmúlt hónapokban leginkább ilyen megjegyzéseket olvashattuk a hazai növekedésről írott elemzésekben. Amikor a magyar gazdaság növekedési teljesítményét nemzetközi összehasonlításban értékeljük, az esetek többségében természetszerűleg két referenciacsoportot választunk: egyrészt a fejlett európai tagállamok, az eurozóna gazdaságának növekedését, másrészt a régiós versenytársaink GDP-jének alakulását. Az első negyedéves GDP-adatok szerint immár másfél éve tart a hazai kilábalás, ám növekedési adataink változatlanul mindkét referenciacsoporthoz képest visszafogottnak tekinthetők.

A 2008−2009-es gazdasági válság a legtöbb ország gazdasági kibocsátását hasonlóan súlyosan érintette, ám az azt követő kilábalás sebességében jelentős különbségek mutatkoznak. A válság előtti évtized versenyképességi problémáinak, felhalmozott adósságainak és elkövetett gazdaságpolitikai hibáinak következményei a válságot követően még nyilvánvalóbban kerültek felszínre. E problémák aktuális kezelése számos ország fejlődését határozhatja meg az elkövetkező évtizedekre. Mindez a magyar gazdaság esetében is már jóval a nemzetközi válság évei előtt megfigyelhető volt. A versenyszféra foglalkoztatottsága alig változott a 2000-es években, miközben az évtized közepétől a vállalatok beruházási aktivitása is egyre visszafogottabbá vált, amellyel összhangban a gazdaság potenciális jövedelemtermelő képessége is már a 2000-es évek közepétől fokozatosan lassult. Kezdetben a kimutatott növekedési adatokban e kedvezőtlen elmozdulásokat az állam és a magánszféra − főleg a háztartások − gyors eladósodásból finanszírozott kiadásai elfedték, ám 2006 végétől nyilvánvalóvá vált, hogy gazdaságpolitikai beavatkozások nélkül a gazdaság fenntarthatatlan pályán mozog.

E felismerésre alapozva 2006 vége óta a költségvetési egyensúly javítása és a hosszabb távú adósságpálya fenntarthatósága lett a mindenkori fiskális politika első számú prioritása. Ez a gazdaságpolitika a válság éveiben tovább mélyítette a GDP visszaesésének mértékét, ám első eredményként a válságot követő évekre Európa egyik leglátványosabb javulását eredményezték a magyar gazdaság külső és belső egyensúlyi mutatóiban. A belföldi szereplők viselkedésében bekövetkező drasztikus változás ellenére a felhalmozott adósságok − különösen a svájci frank erősödése miatt megugró devizahitelek − egészséges szintre történő csökkentése még hosszú évekig tartó folyamat lehet, ami a belföldi kereslet kibontakozását is tartósan lassíthatja. Növekedésünk természetszerűleg e periódusban folyamatosan elmaradhat a hasonló problémákkal − az államháztartás és/vagy a magánszféra túlzott eladósodása, a gazdaságot jellemző versenyképességbeli hiányosságok − nem vagy már jóval a válság előtt sikeresen megküzdő gazdaságok dinamikájától. Növekedésünk még több negyedévig a legfejlettebb eurózóna-tagországok vagy a régióban Csehország, Szlovákia vagy Lengyelország adatainál visszafogottabban alakulhat.

A megoldásra váró probléma súlyosságának érzékeltetésére érdemes külön megvizsgálni a magyarhoz hasonló − igaz, eltérő súlyú − problémákkal küzdő gazdaságok növekedési mutatóit is. A magyar gazdaság teljesítménye ilyen összehasonlításban akár más megvilágításba is kerülhet. A túlzott eladósodásból, a gazdaságok versenyképességi problémáiból adódó problémák számos országban a válság következményeként jelentkeztek elementáris erővel, amelyek megoldása az előttünk álló évek fájdalmas folyamata lehet. Ilyen országok az eurózóna perifériájának tagállamai − jelenleg divatos nevükön említve a PIIGS (Portugália, Olaszország, Írország, Görögország, Spanyolország) országok −, míg a régiónkban Románia vagy éppen Szlovénia gazdasága. Aktuálisan, a válságot követően növekedési teljesítményünk ezen országcsoporténál már általánosan erősebbnek értékelhető.

A háztartások és a vállalatok mérlegkiigazítása, azaz a válság előtt felhalmozott adósságok szintjének normalizálása időben hosszan tartó folyamat lehet. E periódusban a szektorok jövedelmét kedvezően érintő adóváltozások is jellemzően inkább a megtakarítások és a hiteltörlesztések növekedésében, mint a fogyasztási és beruházási célú költekezés emelkedésében jelentkeznek. A belső kereslet újbóli érdemleges erősödésére a hosszabb távú jövedelemkilátások javulásával számíthatunk. A kormányzat által bemutatott Széll Kálmán terv és a konvergenciaprogram intézkedéseinek megvalósítása a költségvetési egyensúly javítása mellett e tekintetben is meghatározóak lehetnek. A célul kitűzött munkapiaci aktivitás és ezzel párhuzamosan a foglalkoztatás középtávú növelése a gazdaság potenciális jövedelemtermelő képességét is emeli. A belső kereslet javulásával pedig a gazdasági felzárkózás is ismét erősödhet.

 

Virág Barnabás, MNB

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

bogar511, 2011.07.03 17:12

@megalodon: Magyarország szerencséjére az elmúlt 20 évből csak 12 volt rossz. Úgyhogy ne légy pesszimista! Az erdőből kifelé mindig gyorsabban megy az út, mint befelé!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

megalodon, 2011.07.03 15:52

@bogar511: Ha 20 évig mostantól fogva annyira jól csinálják a politikusok a dolgaikat mint amennyire rosszul tették az elmúlt 20 évben akkor nagyjából ott leszünk ahol elindultunk... szóval van még hova felnőni, 20 év borzalom után ugyanannyi idő kell a rendbetételhez is !
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

bogar511, 2011.07.03 15:27

@chris69: Rosszul látod! A kilábalás megkezdődött a szocialista liberális rablómutyiból!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

chris69, 2011.07.03 13:23

@bogar511:1.a jelenlegi helyzet kialakulásáért az összes kormány,vastagon benne van a polgári kormányokat is beleértve.Ennyire kilátástalanak,még nem ítéltem a helyzetet,élelmiszer kereskedelemben dolgozok,ekkora szegénységet sose tapasztaltam...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

bogar511, 2011.07.03 05:49

@chris69:
20 éve Magyarország bezzeg ország volt: polgári kormánnyal rendelkezett.
10 éve Magyarország minden értékével vezető volt a régióban: Polgári kormánya volt.
A két időszak között valamint az 2002 és 2010 között a szocialista kormányok a liberálisokkal karöltve szétverték az országot: ez volt az érdekük.
2010 óta ismét polgári kormány van: megindult a kilábalás.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html