Még több pénzt szedne be a kormány? - rejtély, mire gondolt Orbán

Egyelőre nehezen értelmezhetők a nonprofit alapra helyezett közszolgáltatásokról szóló korábbi miniszterelnöki bejelentések, mivel az egyetemes szolgáltatás már most sok esetben veszteséges. A hírek szerint kormányzati körökben ötletként felmerült az energiaszektor kapcsán egy 200 milliárdos újabb elvonás lehetőségének vizsgálata is.
Major András, Leszák Tamás, 2012. augusztus 6. hétfő, 15:10
Fotó: Napi.hu

A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

Nehezen értelmezhetők Orbán Viktor miniszterelnök közszolgáltatókra vonatkozó szavai szakmai vélemények szerint, a szereplők egyelőre a részleteket várják. A kormányfő nemrégiben úgy fogalmazott, az új gazdasági modellben nonprofit alapra kell helyezni a közszolgáltató cégek működését − részleteket azonban nem árult el arról, hogy mit is jelenthet ez az új modell.

A Kormányszóvivői Iroda a Napi Gazdaság kérdésére azt válaszolta, hogy a "miniszterelnök teljesen egyértelműen megindokolta kezdeményezését, amikor válság van, s a közműszámlák kiegyenlítése sok embernek mindennapi gondot jelent, akkor világos, hogy ezzel éles ellentétben van, hogy a közszolgáltatást nyújtó cégek profittermelése hatalmas". A tájékoztatás szerint a tárca és a kormány "minden törvényes lehetőséget megragad, hogy az emberek hétköznapi nehézségeit csökkentse", ezt szolgálta korábban a rezsiköltségek befagyasztása, illetve "ebben a kontextusban kell értelmezni a miniszterelnök közszolgáltatásokkal kapcsolatos kijelentéseit is". A tárca és a kormány e cél elérése érdekében meg fogja tenni a javaslatait és döntéseket fog hozni − teszi hozzá a Miniszterelnökség válasza.

Csökkenő eredményesség

A főként lakosságot ellátó egyetemes szolgáltatás ugyanakkor már jelenleg is − sok esetben − veszteséges Magyarországon, a lapunknak név nélkül adott társasági nyilatkozatok szerint a nonprofit − vagy nullszaldós − alapra helyezés ezért elvileg akár a terhek mérséklését is jelentheti − noha vélhetően aligha ez a szándék motiválta a kormányfő által meglengetett terveket. Az egyik energiacég vezetője szerint e szektorban gyakorlatilag − már évek óta − teljesülnek a nonprofit működés kritériumai, az pedig − egyelőre legalábbis − nehezen képzelhető el, hogy a versenyszférában képződő profit "államosítására" gondolna a kormány. A másik oldalon azonban olyan hírek is keringenek a piacon, amelyek szerint a kormányzati körökben ötletként már felmerült, hogy miként lehetne további 200 milliárd forintot "kivenni" az energiaszektorból. A szektorális válságadó ugyan idén megszűnik, ezzel párhuzamosan azonban 8-ról 11 százalékra emelkedik a Robin Hood-adó kulcsa, az eredetileg jövő év elején kivezetni tervezett adónemből jövőre 40 milliárd forint adóbevétel valószínűsíthető. A cégek a krízisadó kivezetésével ebből a szempontból a korábbinál nagyobb mozgástérhez jutnak, lévén ez az adónem nyereségalapú, a lépések azonban a piaci szereplők szerint nem a kiszámíthatóság irányába mutatnak.

Gyakorlatilag minden, az ágazatra vonatkozó kormányzati intézkedés az eredményesség csökkenése irányába hat − fogalmaztak az egyik nagy szolgáltatónál. A társaságokat hátrányosan érintette például a gázárképlet 2011. második félévi módosulása is, amikor az olajárindex mellett a hollandiai gáztőzsde euróban megadott árfolyamait is beemelték a formulába. A kialakult helyzet miatt a nagyobb társaságok is roppant óvatosak, eredményről és nyereségről nem szívesen nyilatkoznak, mert attól félnek, hogy később ellenük használhatják fel a nyilvánosságra került számokat. A tavalyi mérlegadatok alapján azonban jellemzően csökkenő árbevétel és gyengülő profit, esetenként veszteség jellemezte az energetikai cégek gazdálkodását, bár az állami tulajdonú MVM Zrt. közel ötödével, 646,55 milliárd forintra növelte árbevételét tavaly 2010-hez képest, 37,5 milliárd forint mérleg szerinti eredmény mellett több mint 10 milliárd forint osztalékot fizetett tulajdonosának, azaz főként az államot képviselő MNV Zrt.-nek.

Az energiaágazatban a jelenlegi folyamatok hosszú távon nem fenntarthatók, és ez nem csupán a szűkebb szektorra igaz − vélik piaci szereplők. A helyenként követhetetlen, erőltetett ütemű, máskor egy helyben toporgó energetikai törvényhozás sokszor egymással ellentmondásban álló, szakmaiatlan szabályokat eredményezett az elmúlt két évben. Mindez pedig veszélyesen visszaveti a beruházási aktivitást az energiacégek körében is, ami nem csupán a gazdasági növekedés, de az ország ellátásbiztonsága szempontjából is kockázatot hordoz, a "nonprofit" retorikából esetlegesen következő újabb elvonások pedig csak súlyosbíthatják a helyzetet.

HOZZÁSZÓLÁSOK