Még tovább zsugorodhat a munkanélküliek tábora

A munkanélküliségi ráta további csökkenésére, akár 4 százalék alatti szint elérésére számítanak a következő hónapokban az MTI-nek nyilatkozó elemzők.
K. Kiss Gergely, 2017. április 28. péntek, 12:48
Fotó: Reuters

A Központi Statisztikai Hivatal pénteken közzétett jelentése szerint a január-márciusi időszakban a munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 66 ezerrel 207 ezerre, a munkanélküliségi ráta 1,5 százalékponttal 4,5 százalékra csökkent. Ez enyhe emelkedés a november-januári 4,3 százalékos mélyponthoz képest.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a téli szezonális hatás elmúltával a munkanélküliségi ráta ismét mérséklődhet, egyre közelebb kerülhet a 4 százalékhoz. Éves átlagban 4,2 százalékos szint várható, a feszített munkaerőpiac és a gyorsan emelkedő bérek hatása pedig az inflációban is megjelenhet, idén 2,5 százalékos, 2018-ra pedig 3,4 százalékos fogyasztói áremelkedést okozva.

Elmondta a bérnövekedés nehezen számszerűsíthető volta miatt mindkét évben lehetnek felfelé mutató inflációs kockázatok, viszont 2018-ban várhatóan már tartósan is a 3 százalékos jegybanki cél fölött marad az infláció.

Az elemző a munkanélküliségi ráta enyhe emelkedését az előző negyedévhez képest elsősorban szezonális hatásokkal magyarázta, és vélhetően ez okozta a közmunkában foglalkoztatottak számának csökkenését is, hiszen míg a tavalyi év utolsó negyedévében 218 ezer volt a programban részt vevők száma, az idei első negyedévben 201 ezer.

Szenvednek a vállalatok

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy az idei év második felében 4 százalék alá csökken a munkanélküliségi ráta. A bérek éves növekedési rátája 2017-ben 10 százalék fölé emelkedhet, miközben a munkanélküliségi ráta éves átlagban valamivel 4 százalék alá süllyedhet.

A vezető elemző szerint az előző időszakhoz képest mérsékelten növekvő munkanélküliség elsősorban arra vezethető vissza, hogy a téli szezonális munkák véget értek, viszont a mezőgazdaságban még nem jelent meg az igény a szezonális munkások iránt, ami átmenetileg gyengébb foglalkoztatást hoz. A gyengélkedés részben viszont azt is jelezheti, hogy egyre nehezebbé válik a hazai munkaerőhiányos környezetben a további létszámbővítés a vállalatok számára.

Azért vannak még tartalékok

Horváth András, a Takarékbank elemzője szintén 4 százalékos munkanélküliségi rátát valószínűsít az idei évre, a tavalyi 5,1 százalék után. A foglalkoztatás ütemének növekedését azonban fékezheti az egyre több ágazatban jelentkező képzett szakember hiány, mindazonáltal ez egyben a termelékenység fokozását, illetve a munkaerőt kiváltó beruházások felfuttatását kényszerítheti ki a vállalkozásokból, ami támogatja mind a bérek, mind a GDP erőteljesebb bővülését - mutatott rá az elemző. Megjegyezte, hogy a foglalkoztatás és a reálbérek kiemelkedő növekedése a fogyasztás és a lakossági beruházások további gyorsulását is támogatják.

A szakember szerint a következő időszakban a munkaerő-kereslet további emelkedése várható a versenyszférában. Rámutatott ugyanakkor, hogy a magyar gazdaság továbbra is jelentős munkaerő-tartalékkal rendelkezik, például az inaktívakon belül, a passzív munkanélküliek, a közfoglalkoztatottak, a külföldi telephelyen dolgozók illetve a bejelentett munkanélküliek között.

Ezek jelentős részének viszont meglehetősen korlátozott a foglalkoztathatósága, így érdemi beavatkozások szükségesek a nyílt munkaerő-piaci megjelenésükhöz. A közszférából több tízezer magasan képzett munkavállaló átvezetésére lenne szükség a versenyszférába az egészségesebb foglalkoztatási szerkezet érdekében - fogalmazott Horváth András.

Meglátása szerint az egyre feszesebb munkaerőpiac egyre komolyabb bérnyomást jelent a gazdaság minden szektorára, ami fokozatosan az infláció felpörgéséhez vezet, így a jegybank akár a szándékoltnál korábban is szigorításra kényszerülhet. A foglalkoztatottak száma március-május körül lépheti át újból a 4,4 milliót, majd nyár végére megközelítheti a 4,5 milliót.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

matyi2010, 2017.04.28 15:32

krix2, 2017.04.28 13:34

Segíthetne a helyzeten az állami, költségvetési intézmények, háttérintézetek áthelyezése a legkritikusabb régiókba. Jó példa a csengeri, tiszavasvári börtön, a vásárosnaményi országos szabálysértési központ.
Persze ezekben a megyékben a középszinten és attól feljebb szakemberhiány is van, ezzel a versenyszféra is kínlódik. Erre is kellene áttelepülési vagy visszatelepülési támogatás a Nyugat-Európába és Nyugat-Dunántúlra távozott szakemberek visszacsalogatására, hiányukban a két-háromszázezer alacsonyan képzett számára se lesz munkahely.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

krix2, 2017.04.28 13:34

"Szenvednek a vállalatok"

Nem eléggé!
Ha eléggé szenvednének, akkor ők mennének oda ahol van munkaerő (pl. ide Tarjánba) és nem tátott szájjal várakoznának...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html