Megbukott az iparfejlesztési terv? Itt a szaktárca válasza

Meglehetősen óvatosan fogalmazott a nemrég bejelentett Irinyi-tervvel kapcsolatban a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), miután kiderült, hogy az ország két egymást követő félévben is távolabb került a kitűzött céltól.
Szász Péter, 2016. szeptember 8. csütörtök, 16:14
Fotó: Napi.hu

Pár napja írtunk arról, hogy az iparosodottság - vagyis az ipar részaránya a bruttó hazai termékben - a második negyedévben is csökkent éves bázison.

Mivel a kormány évek óta hangoztatja, hogy - a tavaly még 23 százalékot sem elérő - arányt 2020-ig 30 százalékra emelné és a március elején bejelentett Irinyi-tervben is ezt deklarálták, megkérdeztük az NGM-et, hogy nem gondolják-e át ezt a célszámot.

A tárca igen óvatosan fogalmazott a válaszában, már nem írnak célszámot, csak annyit, hogy az Irinyi-terv célja az arány növelése a magasabb hozzáadott értéket előállító tevékenységek fejlesztésén keresztül. Ez utóbbi egyébként a probléma gyökere, hiszen éppen a száguldó ipar hozzáadott értéke alacsony.

Az NGM azt sem írja, hogy kissé elhamarkodott lett volna a 30 százalékos célszám, ugyanakkor azt a mondatot, hogy "a stratégiák megvalósulásának folyamatos nyomon követésével, az adatok elemzéséből kiolvasható tendenciák figyelembevételével határozza meg a tárca az irányadó célszámokat" akár beismerésként is lehet értelmezni.

Összeszerelő üzem lenne Magyarország?

A tárca igyekszik cáfolni azt a közkedvelt vélekedést is, miszerint a nagy vállalatok csak azért jönnek ide, hogy az olcsó magyar munkaerővel szereltessék össze termékeiket. Szerintük az Audi, a Bosch, a Siemens, a Knorr-Bremse, a Continental, vagy a GE jelentős K+F tevékenységet szolgáló beruházásokat valósítottak meg, termelésük egyre nagyobb hányadában jelenik meg a magas magyar hozzáadott érték.

A K+F statisztikák ugyanakkor szintén nem adnak okot hurráoptimizusra. Magyarország ugyanis tavaly összesen 468 milliárd forintot költött kutatás-fejlesztésre, ami a GDP 1,39 százalékának felel meg. Bár Magyarország 2004 óta minden évben egyre többet költ erre e területre, azonban itt is van egy 2020-as célszám, méghozzá 1,8 százalék. A változás irányát jól jelzi, hogy 2013-ban 1,41 volt az arány.

Mercedes és Audi

Azzal ugyanakkor nehéz vitatkozni, hogy a feldolgozóiparból meghatározó súllyal részesedő közúti járműgyártásban a közeljövőben további növekedés várható, többek között az új Mercedes kapacitás üzembe helyezése vagy az új Audi modell gyártásának elindítása miatt.

A kormány emellett a képzési rendszer átalakításától is sokat vár és idén még további - nem részletezett - intézkedéseket is terveznek.

HOZZÁSZÓLÁSOK