Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

"Felelős (Pénzügy)ministeriumot Buda-Pesten" − továbbra is nagyon aktuális a 1848-as követelés: noha kétségtelen, hogy a 2012-as költségvetési hiánycélt sikerült teljesíteni, a mikéntről jobb nem beszélni. Az Orbán-kormány 2010-es megalakulásakor megszüntette a költségvetésért felelős tárcát, feladatait a Matolcsy György vezette nemzetgazdasági minisztériumba (NGM) integrálta. Matolcsy azonban sok szakértő szerint ezt nyűgnek tekinti, szívesebben törődne az azóta az NGM-ből kiszervezett Széchenyi tervvel vagy most épp a munkahely-teremtési akciótervvel.

A most véget érő év költségvetése már elfogadásakor megcsúszott, hiszen 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel hagyták jóvá, amit az utolsó pillanatban, 2011. decemberében 0,5 százalékra mérsékeltek anélkül, hogy az alacsonyabb növekedésből származó bevételkieséseket átvezették volna a törvényjavaslaton. Erre év közben került sor: idén február és december között összesen kilencszer módosították a büdzsét, a 2,5 százalékos hiánycélt pedig 2,7 százalékra emelték.

A 2013-as büdzsé születése még siralmasabb képet fest a magyar parlament, illetve a kormány gazdálkodási kultúrájáról. A jövő évi költségvetést már június első napjaiban beterjesztette a kormány és szeptemberben el is akarta fogadni, mert ahogy Orbán Viktor miniszterelnök fogalmazott "Amit eddig csinált Magyarország, az beteges volt. Egy rendes ország nem a januári évkezdet előtti utolsó néhány órában, napban vagy hétben fogad el költségvetést". (Ehhez képest arra még soha nem volt példa, amit idén december 11-én művelt a parlament, hogy ilyen későn szülessék döntés mintegy 800 milliárd forintos megszorításról.)

A terv az volt, hogy a kormány néhány nap alatt végigzavarja a kétharmados többségen az amúgy feles törvényt; a fő számokat el is fogadták még a nyári szünet előtt a képviselők, ám a bajok ekkor kezdődtek. Megint a makropályával volt a gond: a 2013-as büdzsé még 1,6 százalékos növekedéssel számolt, ráadásul a fő számok elfogadása után jelentette be a kormány a munkahelyvédelmi akciótervet, amely két új adót hozott be a kkv-knak. A végszavazást végül decemberre halasztották, a lebegtetett IMF-tárgyalásokra hivatkozva.Közben a kormány − figyelemmel az Európai Bizottság többszöri felszólítására − három lépésben 804 milliárd forintos bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedésekről döntött, hogy az idei és a jövő évi hiányt a GDP három százaléka alatt tartsák, ellenkező esetben akár kohéziós támogatásokat is zárolhatnak 2013-ban. A bevezetett új sarcokból (közműadó, tranzakciós illeték) 400 milliárd forintos Országvédelmi Alapot képeznek − ez lehet a fedezete az esetleges további hiánykorrekcióknak, vagy ha jól alakulnak a dolgok, akkor ebből finanszírozhatóak az olyan elhalasztott kiadások, mint például a pedagógus-életpályaprogram.