Csatlakozás
Keresés
Buksza blog
Videó
Az élettel való általános elégedettségüket 11 fokú skálán fejezhették ki a KSH mikrocenzus felmérésben megkérdezett magyarok. A skálán a 0 jelentette az "egyáltalán nem elégedett", a 10 pedig a "teljes mértékben elégedett" választ. A 2016. évi felvétel eredményei alapján az élettel való elégedettség átlagértéke a 16 éves és idősebb lakosság körében 6,41 volt.
Az elégedettség mértékének nincs nemi meghatározottsága, befolyásolja viszont a válaszoló kora, iskolai végzettsége, jövedelmi helyzete és a családi állapota. A legfiatalabbak (16-24 éves korosztály) általános elégedettsége 7,17 volt, a 75 éves és idősebb lakosság körében a mutató mindössze 5,83. Az iskolai végzettség növekedésével javul az elégedettség szintje, a legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők a legelégedetlenebbek (5,79), míg a felsőfokú végzettségűek a legelégedettebbek (7,21).
Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.
A legalsó jövedelmi ötödhöz tartozóknál a legkevésbé elégedettek életükkel (5,71), a legmagasabb (ötödik ötöd) jövedelműek elégedettségi szintje 7,14 volt a felmérés szerint. Családi állapot szerint vizsgálva kiderült, minden korcsoportban a házasok elégedettsége a legmagasabb szintű, ezt követi - a 18-24 és az 55-64 éves korosztályokat kivéve - a nőtlenek/hajadonok, elváltak, végül az özvegyek élettel való elégedettsége. A 18-24 éves korosztályban a az elváltak, az 55-64 éves korosztályban a nőtlenek/hajadonok elégedettsége a legalacsonyabb szintű.
A felmérésben rákérdeztek, hogy a 16 éves és annál idősebb lakosság milyen gyakran él át boldogságot, csüggedtséget/levertséget, ingerültséget, stresszt, vagy nyugodt/békés közérzetet. Választani lehetett a mindig, gyakran, időnként ritkán illetve soha variációk között.
Az összesített adatok szerint a lakosság 67 százaléka számolt be arról, hogy mindig, vagy többnyire boldognak érzi magát, 7,3 százalékuk viszont ritkán, vagy soha nem érezte magát boldognak. Az életkor, az iskolai végzettség és a jövedelmi szint szerinti csoportosítás azonban jelentős különbségeket mutat. A boldogság érzete az életkor előrehaladtával csökken, az iskolai végzettséggel és jövedelmi szinttel javul.
Míg a legfeljebb alapfokú végzettségűek 57 százaléka, a felsőfokú végzettséget szerzők 76 százaléka számolt be arról, hogy mindig, vagy többnyire boldognak érzi magát.
Meglepő eredményt mutat a családtípus szerinti összehasonlítás, ugyanis legboldogabbak a gyermek nélküli élettársa. A házas gyermekesek csak követik őket.
A csüggedt/levert hangulat mindkét nemre nagyjából egyformán jellemző, a jövedelmi különbségek ezzel szemben markáns eltérésekhez vezetnek.
Míg a legalsó jövedelmi ötödbe tartozók csaknem negyede (24 százalék) gyakran kerül depresszív állapotba, a legfelsőbe tartozók közül csak minden tizedik megkérdezett számolt be erről.
A csüggedtséget/levertséget ritkán vagy soha átélők aránya kevésbé egyértelműen függ össze a felmérés szerint a jövedelmi helyzettel, bár itt is szignifikáns a különbség, a leggazdagabbak 36, míg legszegényebbek 27 százaléka tartozik ebbe a körbe.
A férfiak jobban érzik magukat?
A mikrocenzusból kiderül, a férfiak körében picit nagyobb az egészségi állapottal való átlagos elégedettség (6,77), mint a nőknél (6,45), amely az elemzés szerint azt tükrözi, hogy a férfiak élethosszuk nagyobb arányát élik le egészségben, mint a nők. Az egészségi állapottal való elégedettséget erőteljesen befolyásolja az életkor, az iskolai végzettség, és a gyerekeik száma.
A fiatalabbak, a képzettebbek és többgyerekesek elégedettebbek egészségükkel, mint az idősek, az alapfokú végzettségűek, vagy a gyermektelenek.
Majdnem minden harmadik magyar veszélyben magát este a lakóhelye környékén
A mikrocenzus során rákérdeztek a lakókörnyezettel való elégedettségre és annak biztonságosságára, pontosabban arra, hogy sötétedés után mennyire érzi magát biztonságban a környéken a válaszoló. Mint kiderült, a felnőtt lakosság általános elégedettségi szintje 6,86 volt. Sötétedés után a lakosság 18 százaléka teljesen, további 51 százalékuk csak részben érzi magát biztonságban a lakóhelye környékén. Kicsit veszélyben érzi magát 26 százalékuk, míg 6 százalékuk nagyon veszélyesnek találja a helyet, ahol lakik.
