Megdöbbentő adatok a minisztériumoknál - mutatjuk a számokat

Lassan letelik a 2010-14 közötti kormányzati ciklus, így érdemes megnézni, mi lett az olcsóbb és a jó állam mítoszából. A központi kormányzat létszáma jelentősen megnőtt, eközben a minisztériumoknál általában csökkent az alkalmazottak száma. A 2010-es zárszámadás és a 2014-es költségvetés létszámterveit összevetve kiderül, hogy a kormányváltáskor a központi kormányzatban és a háttérintézményeknél 300 ezer ember dolgozott, jövő májusban utódjának már 656 ezer embert ad át a mostani kormányzat. A növekedés jelentős részben abból adódik, hogy az iskolák, az orvosi rendelők, a kórházak orvosai és alkalmazottjai, valamint a tűzoltók kvázi kormányzati alkalmazottakká váltak a két ágazat államosításával. További mintegy 25 ezer fős növekedésért a okmányirodák kialakítása felelős - ez érhető tetten a közigazgatási tárca létszámának növekedésben.

A szigorú értelemben vett központi kormányzatnál azonban csökkenés tapasztalható, hisz a 2010-es 63,6 ezer fős létszámmal szemben 61,1 ezeren dolgoznak 2014-ben a minisztériumokban és hasonló státuszú intézményekben. A csökkenés szinte kizárólag az adóhivatalok és a vámhivatalok összevonása miatt keletkezett. Az igazságszolgáltatásnál - bíróságok, ügyészségek - érdemi létszámnövekedés következett be -  az elmúlt évtizedben komoly bíróhiány volt, emiatt az ügyek számos esetben késtek.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

Ugyanakkor arányaiban jóval látványosabban nőtt a politikai intézmények létszáma. Az Országgyűlésnél 43 százalékkal vannak többen: a hivatali alkalmazottak száma 200 fővel nőtt és a 379 országgyűlési őr is munkába állt. Utóbbiak a korábbi őrezredtől, a rendőrség állományából kerültek át, azaz korábban is közalkalmazottak voltak.

Miniszterelnökség mint a kis gömböc

A Köztársasági Elnöki Hivatal még mindig a legkisebb intézmény, igaz, költségvetése már elérte a kétmilliárd forintot, míg az alkalmazottak száma 77 főre emelkedett, ami 57 százalékos növekedés a Sólyom László vezette elnökséghez képest. Mind a Országgyűlés, mind a Köztársasági Elnökség létszámboomja eltörpül azonban a Miniszterelnökség növekedése mellett.

A Miniszterelnöki Hivatal 20 éve folyamatosan bővül, előbb államtitkár vezette, majd az első Orbán-kormány idején már miniszter felügyelte. Ezt a struktúrát megtartották az MSZP-SZDSZ kormányok is, ám 2010-ben az Orbán-kabinet változtatott, mondván: egy minisztérium helyett kis hivatalnak kell segítenie a kormányfő munkáját. Ezt a tervet azonban nem valósították meg: a 93 fős kis Miniszterelnökség immár 324 főt foglakoztat, ami vetekszik egy minisztériumi létszámmal. Ráadásul a háttérintézményeket is ideszámítva a Miniszterelnökség 1500 állami alkalmazottnak folyósítja a fizetését. Idekerült a 621 fős Információs Hivatal (IH) is  s létszám 2012-ben volt ennyi a tavalyi zárszámadási törvény szerint, a friss adatokat a hírszerzőkről nem közlik.

Az Információs Hivatalról - az éberség jegyében - annyit még érdemes megjegyezni, hogy 2010-ben 599 hivatalnok fürkészte az ellenséges és baráti államok titkait, vagyis a létszám szerény négy százalékkal nőtt. Az IH felügyelője, Lázár János miniszterelnökségi államtitkár tavaly jelentett be komoly fejlesztéseket a hírszerzésnél, ami költségvetési támogatásukban meg is nyilvánult. Ugyanakkor még mindig az IH lehet a legkisebb nemzetbiztonsági cég, hiszen a 2012-es adatok szerint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatot 817 katona erősítette, míg az Alkotmányvédelmi Hivatal (BM) létszáma 1808 fő volt. A Miniszterelnökség háttérintézményeit bővíti még a 150 fős Külgazdasági Hivatal és a 133 fős Kormányzati Ellenőrzési Hivatal.

Karcsúbb lett az agrárigazgatás

A Vidékfejlesztési tárca, de különösen a háttérintézmények látványos karcsúsításon estek át: egyes agrárügyek a kormányhivatalokhoz kerültek, miközben ettől függetlenül is csökkent a létszám. A nemzeti parkoknál az átszervezések miatt vannak kevesebben, de a vidékfejlesztési hivatalok is karcsúbbá váltak . A vízügy egyes hivatalai a BM-nél létrehozott Katasztrófavédelemhez kerültek.

Ennek megfelelően nőtt a BM hátérintézményeinél foglalkoztatott állami alkalmazottak száma, ugyanis több ezer önkormányzati tűzoltóból létrehozták az egységes katasztrófavédelmi szervezetet. Csökkent viszont a Honvédség létszáma: a korábbi 26 207 főnél 500-zal kevesebben dolgoznak a tárcánál annak ellenére, hogy az új honvédelmi vezetés rendkívül büszke az önkéntes tartalékos rendszerre. A minisztérium létszámát a HM nem közölte, ám a 2012-es zárszámadásból kiderül, hogy a tárcánál 496-an dolgoznak a 2010-es 500 főhöz képest. Eszerint a létszámcsökkenés nem a központi apparátusban, hanem a Honvédségnél követezett be.

A NGM berkein belül a legnagyobb átszervezést 2010-2012 között az APEH és a vámhatóságok összevonása hozta, így jött létre a Nemzeti Adó és Vámhivatal. Míg 2010-ben 34,5 ezer ember dolgozott ezen a területen a ciklus végére 29,2 ezer főre csökkent az NGM-nél és a NAV-nál dolgozó alkalmazottak száma. Jelentősen nőtt viszont a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium létszáma, a 2010-es 349 főről 624 főre, ezzel párhuzamosan viszont csökkent a háttérintézményeknél dolgozók száma. Látványosan csökkent a két társadalombiztosítási alapot kezelő szervezet az Országos Nyugdíjbiztosítási főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár létszáma, igaz az itt dolgozó ügyintézők szinte kivétel nélkül a kormányhivatalokba kerültek, így a mérséklődés csak látszólagos.