Miközben a legutóbbi rendelkezésre álló részletes adatok szerint folytatódott az internetpiac dinamikus bővülése Magyarországon, és kétségtelenül az árak is csökkenő trendet követnek, nemzetközi összevetésben továbbra sem nevezhetőek alacsonynak. (A KSH minden vezeték nélküli előfizetést mobilinternet-előfizetésnek nevez, míg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) piackutatása csak a számítógépen használt mobilinternetre vonatkozik, az okostelefonon használt mobilinternet-előfizetéseket nem tartalmazza.)

A KSH legutóbbi szakterületi statisztikai tükre "éles technológiai és árversenyről" ír, megemlítve, hogy a nagymértékű változáshoz erőteljesen hozzájárult az egyre inkább megfizethető mobilinternet, amely 40 százalékkal, az összes előfizetést tekintve pedig 7 százalékponttal növekedett egy év alatt. Az előfizetések száma 2013 június végén meghaladta az 5,8 milliót, aminek 60 százaléka már mobilinternet-előfizetés volt.

A vezetékes internet két legjelentősebb típusa közül éves szinten a kábelhálózatos előfizetések száma 7,4 százalékkal nőtt, míg az xDSL-előfizetések csoportja kisebb mértékben (1,9 százalékkal) csökkent. A szélessávú (kábeltévés és xDSL-) internetre történő előfizetések száma egy év alatt több mint 3 százalékkal nőtt. Egyelőre nem képvisel nagy részarányt, de ez idő alatt 17 százalékkal bővült az egyéb, például a LAN- (optikai) internetet is magába foglaló kategória előfizetéseinek mennyisége.

Tízből hét településen van több hálózat

Érdekesség, hogy a KSH sem a fent említett, sem a részletes inflációs jelentésében nem közöl összehasonlít(hat)ó adatokat a magyarországi szolgáltatási árakról. Az NMHH a jelentős piaci erejű szolgáltatók (Magyar Telekom, Invitel, UPC) egyes nagykereskedelmi árainak szabályozásával kapcsolatos tevékenysége révén rálátással rendelkezik ezeknek a szolgáltatóknak a kiskereskedelmi áraira is.

A kínált sávszélességhez viszonyítva a kiskereskedelmi árak tendenciaszerű mérséklődése figyelhető meg minden jelentős szolgáltató esetén. Mivel a legnagyobb szolgáltatók teljes szolgáltatási területükre vonatkozóan határozzák meg áraikat, így a verseny - árcsökkentő, sávszélesség-növelő - hatása ott is érvényesül, ahol csak egy helyhez kötött hálózat érhető el a fogyasztók számára. A települések több mint 70 százalékán kettő vagy több helyhez kötött hálózat van jelen; ezek jellemzően a sűrűbben lakott nagyvárosi vagy városias beépítettségű területek, így a lakossági lefedettség meghaladja a településit - reagált a Napi.hu érdeklődésére az NMHH.

Abszolút értelemben is magasak a hazai tarifák, vásárlóerő paritás alapján pedig az Európai Unióban az egyik legdrágább a magyarországi vezetékes internet - derül ki a Van Dijk kutatócég által az Európai Bizottság megbízásából készített kutatásból. Ezek szerint a 4-8 megabites vezetékes internetcsomagok ára hazánkban viszonylag drága, akár 10 ezer forint fölött (12 ezer forint) alakul, ami a bruttó havi átlagkereset közel 5 százaléka. Vásárlóerő paritás alapján így a negyedik legdrágábbak vagyunk az unióban; összehasonlításul Ausztriában 0,4, Romániában 0,93, Szlovéniában 2,3, Szlovákiában 3,5, Horvátországban 3, Csehországban pedig 3,84 százalék ugyanez az arány.

Nem használjuk ki a piacot

Gyakran a kényelmes fogyasztók is tehet a magas árakról, ugyanis sokan a hűségidő lejárta után nem keresnek kedvezőbb csomagot, inkább tovább használják a korábbit. Pedig az akciókat kihasználva akár féláron használhatnának gyorsabb csomagot - mondja Solt Ádám, az internetet.hu szakértője. Igaz, az átlagos netező nincs éppen könnyű helyzetben, ha az árakat összehasonlító oldalak segítségével szeretné megkönnyíteni a választást. A szakhatóság adatbázisa 680 működő, aktív magyarországi internetszolgáltatóról tud összességében, amelyek azonban természetesen nem nyújtanak mind országos szolgáltatást. (Ebből 480 helyhez kötött, 39 mobil, illetve 161 helytől független, úgynevezett nomadikus beszédcélú szolgáltatás.)

A magas alapárak ugyanakkor visszafogják a piac - így természetesen a verseny - bővülését is, egyfajta ördögi kört alkotva. Az OECD adatai szerint Magyarországon 22 százalékos a vezetékes penetráció, amivel egyébként megelőzzük a sok tekintetben már előttünk járó cseh-szlovák-lengyel hármast.

A magas vezetékes tarifák ráadásul a mobilnet terjedését is gátolják - e szempontból messze-messze lemaradtunk régiós társainktól, nem beszélve a balti államokról. A mobilinternet penetráció mindössze 25 százalék, ugyanez az arány Szlovákiában 40, Csehországban 55, Lengyelországban 62, Észtországban 74 százalékos. Elsősorban emiatt még rosszabb a helyzet a mobilnet-tarifák szempontjából. Az átlagos magyarországi mobilnet tarifák az átlagfizetés 6,8 százalékát teszik ki, ez Szlovákiában 3,3, Csehországban 2, Romániában pedig 1 százalék. Amennyiben kevesebben használják a hálózatot, a szolgáltatóknak is többet kell elkérniük, már csak azért is, hogy az infrastruktúrát fenn tudják tartani - fogalmaz az internetet.hu szakértője, amely a legújabb ajánlatokat is összesíti. Emellett a magas hazai mobilnet árakban megjelennek a kirívóan magas telekommunikációs szektort terhelő adók is. Ezek mindent beleértve közel 60 százalékát teszik ki az előfizetők által lerótt díjaknak - teszi hozzá Solt.

A statisztikák külön kezelik a laptopok, illetve az okostelefonok számára kínált díjcsomagokat. Az Infrapont index.hu által korábban ismertetett adatai alapján a 2 GB-os, számítógépes mobilnet-csomagok tekintetében a hazai árak a negyedik legalacsonyabbak az EU-ban, a 16,7 eurós uniós átlagárnál a magyarországi tarifák több mint 40 százalékkal alacsonyabbak, ami nagyjából 3000 forint körüli átlagárat jelent.