Business Talks '24
Üzleti konferencia
Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!
jegyét most.
Bár a dugódíj végleges feltételeiről szeptember előtt nem várható döntés, továbbra is az egyik legvalószínűbb változat a pesti külső körutak és a budai körút által határolt védett zóna kialakítása. A budapesti lakosság 18, míg a budapesti lakásállomány 20-25 százaléka kerülhet a tervezett behajtási övezeteken belülre, amennyiben ősszel a főváros közgyűlése a legismertebb verzió mellett dönt majd. Sokakat érintő kérdés tehát, hogy lehet-e érezhető hatása a budapesti behajtási díj bevezetésének a lakáspiacra, amelynek kilátásait a BDO Magyarország elemezte.
A terv szerint öt budapesti kerület teljes mértékben, öt (vagy hat) további pedig részlegesen az övezet területére fog esni. Ezekkel a paraméterekkel Budapest a már működő behajtási zónákkal rendelkező európai városok között előkelő helyet vív ki magának az övezeten belül élő lakosság számarányát tekintve.
Kapcsolódó
Az értékesebb ingatlanoknál az értéknövelő tényezők, a rosszabbaknál a hátrányok lehetnek meghatározóbbak
A BDO Magyarország a dugódíj bevezetését követően a zónán belüli városrészekben az átlagosnál drágább lakások árának emelkedését várja. "Az elérhető előnyök dominanciája inkább a magasabb értékű, illetve magasabb presztízsértékű lakásoknál valószínűsíthető, ugyanakkor a a teljes állomány több mint kétharmadát képviselő közép- és alsó kategóriás lakások esetében előfordulhat, hogy a hátrányok érvényesülnek erőteljesebben. Összességében arra számítunk, hogy a behajtási övezetben található lakások összértéke az ingatlanpiaci stabilizációt követően hamarabb és nagyobb mértékben indul növekedésnek, mint az övezeten kívüli ingatlanok értéke." - fejtette ki Rábai György, a BDO ingatlan-tanácsadási üzletágának partnere.
Értéknövelő tényezők | Értékcsökkentő tényezők |
csökkenő szmog és zaj | tömegközlekedés zsúfoltsága nő |
javuló parkolási helyzet | növekvő építkezési költségek |
növekvő gyalogos övezetek lehetősége | övezetből kijutás nehezedik (peremforgalom) |
zöldterületek növekedési potenciálja | a benn lévő forgalom konzerválódik |
Leértékelődhetnek a zónahatár közelében fekvő ingatlanok
A zónán kívüli ingatlanok esetében a behajtási övezet által élvezett előnyök már hátrányként jelentkeznek: növekedhet a szmog, a zaj, nehezebb lesz parkolóhelyet találni. A fizetős és szabad zóna találkozási vonalában változhat leginkább az ingatlanpiac jelenlegi egyensúlya. E lakóövezetek között számos nagy laksűrűségű társasházas területet találhatunk, mint például a Kelenföldi lakótelepet, a Fehérvári úti/Lágymányosi lakótelepet, a Petneházy utca környéki lakóövezeteket, vagy a Vörösvári út környéki lakótelepeket, amelyek az elemzők szerint várhatóan kisebb-nagyobb mértékben leértékelődnek majd.
A válság miatt nehéz tisztán látni
A soktényezős rendszer miatt nehezen vonható le egyértelmű végkövetkeztetés a lakáspiacra vonatkozóan, és ebben a külföldi tapasztalatok sem sokat segítenek. A behajtási övezetekkel rendelkező európai városok a díjfizetési rendszereiket stabil gazdasági helyzetben vezették be, amikor a helyi ingatlanpiacok érett, kiforrott állapotban voltak. "A budapesti bevezetés tervezett időpontjában még nagy eséllyel erőteljesen érvényesülnek a gazdasági válság és egyúttal az ingatlanpiac válság hatásai is,amely növeli annak a kockázatát, hogy az érintett lakások piacán az új egyensúlyi helyzet stabilizálódására még hosszú évekig várni kell, addig akár további árcsökkenés is bekövetkezhet - hangsúlyozta Rábai György.