Újabb győzelmi jelentést kürtölt világgá az MNB mai közleményében, amelyben bejelentette, hogy tavaly 54 milliárd forintos nyereséggel működött a jegybank - így 2013 óta stabilan nyereséges. (Matolcsy György 2013 márciusa óta áll az intézmény élén.) A tavaly szeptemberben publikált, 2016. első féléves mérleg szerint már akkor 51,7 milliárd forint volt az eredmény - vagyis a második félévben gyakorlatilag eltűnt az MNB nyeresége, hisz az utolsó hat hónapban ehhez már csak 2,3 milliárd forintot tudtak hozzátenni. A megtorpanásra viszont nem ad magyarázatot az MNB közleménye.

Az MNB fő feladata eleve nem a nyereségtermelés, hanem a monetáris politika végrehajtása, ám nem árt, ha ezt tartósan nem veszteséges körülmények között teszi. Az MNB az elmúlt években több százmilliárd forintnyi nyereségre tett szert - jórészt a devizahitelek forintra váltásából. Ám ezt a nyereséget csak részben fizette be a költségvetésbe, miközben nem is vett részt befizetőként a devizahitelesek terheinek csökkentésében, hanem a pénzt jelentős részben az újannon létrehozott alapítványainak adta.

Ennek ismeretében kell értékelni azt, hogy a 2015-ös 95 milliárd forintos nyereség után 2016-ról már csak 54 milliárdos profitról adtak most számot. Tavaly a 2015-ös csaknem százmilliárdos nyereségből 50 milliárdot befizettek a költségvetésbe. A jegybank eredménye 2013-ban és 2014-ben 25-25 milliárd forint volt, ez az összeg az eredménytartalékba került a jövőbeni veszteségek fedezetére. Így most az eredménytartalék értéke már meghaladja a 100 milliárdot.

A tavalyi nyereség több tényezőből áll össze: tovább csökkentek a MNB nettó kamatkiadásai, így a kamategyenleg pozitívba fordult - így itt 1,2 milliárdos nyereség képződött. A devizatartalékok eladásán 95 milliárd forintos nyereséget ért el a jegybank, vagyis ez a forintgyengülés következménye - ebből képződött a nyereség túlnyomó része. A két tétel együtt 96,2 milliárdos nyereséget indokolna - ám a jegybank végül csak 54 milliárd forintot ért el - magyarán a különbözetet (cirka 50 milliárd forintot) fölemésztette a jegybank működtetése, valamint az egyéb költések. Az utóbbira nem ad magyarázatot az MNB közleménye. Itt az egyik magyarázat lehet a forintbankók cseréje, amely jelentősen növeli a banküzem költségeit, ám a teljes forintsorozat csere költségét korábban nettó 15-20 milliárd tették, mi ráadásul több évre oszlik el.

Így az sem zárható ki, hogy a második félévben újabb összegek kerültek a jegybanki alapítványokba.