Meghátrált a kormány a magyar bírójelölt ügyében?

A Hivatalos Értesítő keddi számában megjelent az Emberi Jogok Európai Bírósága magyar bírói posztjának betöltésére kiírt pályázat. Ezzel a kormány visszavonta az igazságügyi miniszter korábbi jelöltjeit.
Németh Géza, 2016. szeptember 13. kedd, 13:05

A jelenlegi magyar bíró, Sajó András megbízatása jövő január végén lejár. Magyarországnak három jelöltet kell állítania, közülük az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése választja ki a nyertest, aki kilenc évig tölti be a posztot.

Júliusban Trócsányi László igazságügyi miniszter közzé tette a három jelölt nevét, a kiválasztásukról pedig mindössze annyit közölt, hogy előtte a hivatásrendekkel és a tudományos élet képviselőivel konzultált. A jelöltek a következők voltak: Füzi-Rozsnyai Krisztina, az ­ELTE egyetemi docense, aki a közigazgatási perrendtartás kodifikációs munkálatait vezeti miniszteri biztosként; Tallódi Zoltán, aki főosztályvezető-helyettes az Igazságügyi Minisztériumban és hosszú ideje képviseli a kormányt az emberi jogi bíróság előtt; továbbá Schanda Balázs egyetemi tanár, aki korábban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékánja volt, egy évtizedig pedig az Alkotmánybíróság munkatársaként dolgozott.

Ezt követően egy tucatnyi civil szervezet tiltakozott a jelöltállítás módja ellen. A szervezetek nyílt levélben kérték a minisztert, hogy vonja vissza a benyújtott listát, írjon ki nyilvános pályázatot a pozíció betöltésére, és ennek alapján terjessze fel a kormánynak döntésre a javasolt jelöltek listáját.

A bírói poszt betöltésére kiírt pályázat benyújtásának feltételei a következők: magyar állampolgárság,  erkölcsi bizonyítvánnyal igazolt büntetlen előélet, valamint okirattal igazolt jogi egyetemi végzettség. A kilenc esztendőre választott bírák a 70. életévük betöltéséig maradhatnak tisztségükben, és a jelölteknek legalább a hivatali idejük felét ki kell tudniuk tölteni. Ezért a bírói tisztség betöltésére kiírt pályázatot csak az 1951. augusztus 1-jén vagy azt követően születettek nyújthatják be.

A kiválasztás során előnyben részesülnek azok a pályázók, akik mind a magyar, mind pedig a nemzetközi jogrendszert (különösen az emberi jogok nemzetközi védelmét) kellő mélységben ismerik; az Európa Tanács mindkét hivatalos nyelvéből (angol és francia) magas szintű nyelvtudással, továbbá bírói/jogalkalmazói tapasztalatokkal is rendelkeznek. A jelölés során a magyar kormány figyelemmel lesz arra az Európa tanácsi ajánlásra, hogy a jelöltek között mindkét nem képviselői szerepeljenek.

A pályázati határidő szeptember 27.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága magyar bírói posztjának betöltésére a jelöltek közül az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése választ ki egy személyt, a három jelölt közül. Előzőleg a jelöltekről kialakítja álláspontját az Európa Tanács keretei között működő tanácsadó testület, majd ezt követően a Parlamenti Közgyűlés szakbizottsága hallgatja meg őket.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

HauserArnold, 2016.09.13 13:50

A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html