A demográfiai adatok a lakosság elöregedéséről és javuló újszülöttellátásról tanúskodnak. Míg az ezredfordulón a lakosság csaknem 17 százaléka tartozott a 14 évnél fiatalabb és 22 százaléka a 65 évesnél idősebbek közé, 2014-re a 14 év alattiak aránya 14,4 százalékra süllyedt, a 65 felettieké viszont 17,5 százalékra nőtt. Az ezer élveszületésre jutó csecsemőhalálozás 1970-2013 között a töredékére, 36-ról 5-re zuhant. 2013-ban egy a hatvanadik életévét betöltött nő átlagosan további 21,9 évre, egy férfi pedig további 17,4 évre számíthatott, ami mindkét nemnél mintegy két évvel több az ezredfordulón mértnél.

Uniós összehasonlításra a 65 éves kori kilátások terén van lehetőség. Ebben az életkorban a magyar férfiak további 14,3, a nők pedig 18,1 évre számíthatnak, s ezzel az eredménnyel jócskán a sereghajtók táborába tartozunk. Csak a lett és a litván férfiak, illetve a bolgár és a román nők kalkulálhatnak 65 éves korukban ennél kevesebb további életévvel. Az uniós átlag ebben a korban a férfiaknál 17,7 év, a nőknél pedig 21,1 év.

Akik hiányoznak

Az orvoshiánnyal az évkönyvben először az alapellátás statisztikáit böngészve szembesülhetünk: míg 2005-ben 5018 háziorvos gyógyított az országban, 2013-ra 4855-re apadt a számuk. A csökkenés főként a községeket érintette, amelyekben az említett időszakban 200-zal fogyatkozott a háziorvosok száma. Házi gyermekorvosból 80 tűnt el ennyi idő alatt, 2013-ban 1490-et tartott nyilván a KSH. Közel 400 védőnő is hiányzott a rendszerből 2013-ban, a 5230 védőnői állásból ugyanis 4855-öt töltöttek be.

Az otthoni szakápolásban részesülő betegek száma a 2000-es 38 ezerről 2013-ra 59 ezerre gyarapodott, a legtöbb otthoni vizitre az alsó végtag fekélye és felfekvésből adódó fekély kezelése miatt volt szükség, e két állapot terápiája tette ki az otthoni szakápolási vizitek 27 százalékát. A hospice ellátásba kerülők száma 2005-2013 között csaknem megötszöröződött.

Mit mutat a tüdőszűrés?

A gondozóintézeti statisztikák szerint az ezredfordulótól 2013-ig negyedével csökkent a tüdőgondozók betegforgalma. A 2013-as csaknem másfélmillió vizsgált között már csak 21 ezer tbc-s beteget találtak, noha számuk 2000-ben még csaknem elérte a 78 ezret. A tüdőszűrő vizsgálatok hatékonyságáról megtudjuk, míg 1980-ban 2464, 2000-ben pedig 1357   tbc-s betegek szűrtek ki, 2013-ban 276-ot.  A szűréssel felkutatott tüdődaganatos betegek száma rendre 1779, 1996 és 1311 volt.Tízezer szűrésre 2000-ben 3,1, 2013-ban 1,4 tüdő tbc-s, valamint rendre 5, illetve 6,5 tüdődaganatos beteg jutott. Száz új tüdő tbc-s betegből 2000-ben 40-et, 2013-ban 25-öt kutattak fel szűréssel, tüdődaganatosból 32, illetve 24 beteget.

Miközben a pszichiátriai gondozók száma az ezredfordulótól 2013-ig 139-ről 135-re csökkent, a forgalmuk 1,262 millióról 1,083 millió látogatásra apadt. Ezen belül a gondozottak megjelenése 589 ezerről 475 ezerre csökkent. Ugyanebben az időszakban a gyermek és ifjúsági pszichiátriai gondozók csaknem fele eltűnt a rendszerből, a betegforgalom harmadával egyetemben. A 2000-ben még 141 ezres betegforgalom 2013-ra 100 ezerre esett, a 77,5 ezer gondozotti látogatás 2013-ra 54,6 ezerre olvadt. A pszichiátriai ellátásban jelentéktelenné vált az otthoni orvosi látogatások száma, 700-ról 54-re süllyedve, és a 2000-ben évi 4500 védőnői, asszisztensi szolgáltatásnak is csak a fele maradt meg 2013-ra. Az addiktológiai gondozókban a betegmegjelenések száma kevesebb mint a harmadára zsugorodott 2000-2013 között.

Az ágyszámcsökkentés nem volt elég

Az aktív ellátást biztosító kórházi ágyak száma 2000-2013 között 60 ezerről 42 ezerre apad, 2013-ban mintegy 70 ezer működő kórházi ágy volt az országban. Az ágyszámcsökkentés és az ápolási napok 6,7-ről 5,2 napra rövidülése mellett romlott az aktív ágyak kihasználtsága, 72,5-ről 70,4 százalékra. Az átlagos kórházi halálozási mutató 1980-ban és 2013-ban is 3,4 százalék volt, míg a 2000-2006 közötti időszakban 2,8-2,9 százalék között ingadozott. 2013-ban a 18,6 százalékos halálozási mutatóval rendelkező intenzív osztályok mellett a tüdőgyógyászati (7,1 százalék) és a belgyógyászati osztályok produkálták a legrosszabb eredményeket (6,5 százalék) a halálozási mutatók terén. A koraszülött ellátást végző PIC (Perinatális Intenzív Centrum) központokban a halálozási ráta a 2000-es 6,9 százalékról 2013-ra 2,4 százalékra javult.

Így hatott a gyógyszertámogatások csökkentése

A támogatott gyógyszerek utáni árbevétel 2005-2013 között 456 milliárdról 430 milliárd forintra csökkent, eközben a támogatás 366 milliárd forintról 320 milliárd forintra apadt. A betegek által fizetett térítés 19,8 százalékról 25,5 százalékra nőtt. A betegterhek - csak a támogatott gyógyszereken - az említett időszakban 90 milliárd forintról 110 milliárdra emelkedtek.

Így teljesít az egészségünk

A lakosság egészségi állapotának alakulásáról a gondozók nyilvántartásaiból tájékozódhatunk. A nem tbc-s, de tüdőgondozós ellátást igénylő betegekből például nagyságrenddel több lett 1990-2013 között, a nyilvántartások szerint.

Tüdőgondozókban nyilvántartott, nem tbc-s betegek
Évösszesebből COPDasztmaallergiás náthaprimer hörgőrák
1990177565532805579398488197
20003907724879512880913165713374
201381029717494928275431287021586

 

Nagyjából ugyanannyi pszichiátriai gondozottat láttak el 2000-ben, mint 2013-ban (130 ezer- 138 ezer), az addiktológiai gondozottak száma ezalatt 43 ezerről 9,7 ezerre csökkent. Az addiktológiai és pszichiátriai gondozókban együttesen nyilvántartott alkoholisták száma 42 ezerről 12 ezerre esett ugyanebben az időszakban. A becslések 2000-ben még 890 ezer alkoholistával számoltak, 2013-ban már csak 390 ezerrel.  Az évkönyv szerint 2006-2012 között évente nagyjából ugyanannyi (15-16 ezer) drogfogyasztó jelentkezett kezelésre, ám ezt az adatot már a kiadvány szerkesztői szerint is óvatosan kell kezelni az adatszolgáltatás bizonytalanságai miatt. Kábítószer mérgezés miatt 2013-ban 213-an vesztették életüket.

Az új daganatos betegségekkel diagnosztizáltak száma a 2000-es évi 62,6 ezerről 213-ra 75 ezerre gyarapodott, a tízezer lakosra jutó rosszindulatú betegségekkel jelentkezők száma pedig megduplázódott. Tízezer lakosonként több mint kétszeresére nőtt a  vérképzőrendszeri és immunbetegek, valamint az asztmások száma, kétszer annyi a diabéteszes és az ischemiás szívbeteg, a magasvérnyomás betegségben szenvedőké pedig másfélszer annyira nőtt 2013-ra.

Hány orvos hiányzik tulajdonképpen?

A 2000. évi orvosi nyilvántartás 39 ezer magyarországi orvosról tud, közülük 30,6 ezret regisztráltak aktív dolgozóként. Az ezredfordulón 2820 betöltetlen orvosi állás volt, ez az akkori álláslehetőségek 8,5 százaléka. Nyilvántartási és rendszertechnikai különbözőségek miatt azonban az akkori statisztikák is csak óvatosan hasonlíthatók össze más időszakéval - figyelmeztetnek a könyv szerkesztői. 2013-ban mindenesetre a 60 ezer nyilvántartott orvosból 37,7 ezret sorolnak az aktívak közé, a 42 ezer álláshelyből pedig 1900-at minősítenek üresnek, így a betöltetlen orvosi munkahelyek aránya 4,6 százalék. A szakmák szerinti szükségletek összesítésénél kicsit más képet kapunk: a működéshez szükséges álláshelyek száma itt is 42 ezer, a teljes munkaidős, betöltött állásoké azonban nem több, mint 34,7 ezer. Ha pedig az állások szakfeladatok és munkaköri csoport szerinti összesítését nézzük, ismét az 1900 betöltetlen orvosi álláshoz jutunk, szakdolgozóból pedig eszerint négyezer hiányzik az ellátásból.

Mi is és az EU

Végezetül néhány uniós összehasonlítással kedveskednek a kiadvány szerkesztői. Megtudhatjuk például, hogy látványos eredményünk a csecsemőhalálozás leszorításában az EU 28-as lista 22. helyére elegendő, s az ezer élveszületésre jutó 4,9 egy év alatti halálozás hogyan marad el a 3,8-as EU átlagtól. A várható élettartambeli helyezésünkről a cikk elején már olvashatott, itt most arról írunk, hogy 65 évesen még hány egészséges életévre számíthat az EU 28-akkal összehasonlítva: Magyarországon eszerint az átlag számára még 6,4 egészségben eltöltött életév következhet, éppúgy mint Lettországban. A listán mögöttünk áll Litvánia, Észtország, Románia és Szlovákia. Az EU-28-ak átlaga 8,5 év. Jól állunk viszont a százezer lakosra jutó kórházi ágyak számában, nagyjából a középmezőny elején foglalunk helyet. S egy első, vagy ha úgy tetszik utolsó helyet is sikerült kivívnunk: az összes egészségügyi kiadásból nálunk vállalt a legkevesebbet az államházháztartás, egészen pontosan a költségek 62,6 százalékát az OECD 2012-es adatai szerint.