Meghökkentő különbségek Magyarországon - mi van a számok mögött?

A hosszútávú trendnek megfelelően az elmúlt kilenc hónapban is nőttek a bruttó átlagkeresetek - meghaladva immár a 250 ezer forintos határt. E száraz adatból azonban nem tudunk arra következtetni, hogy a fizetések miként oszlanak meg.
K. Kiss Gergely, 2015. november 20. péntek, 19:22
Fotó: Napi.hu

Évek óta töretlenül növekszik az átlagbér Magyarországon - ám nagy kérdés, hogy a gyarapodást valóban érzékeli-e munkavállalók nagy része? Irigyek lehetnek-e a bérminimum szintjén dolgozók a társadalom többségére, hogy náluknál vaskosabb borítékkal térnek haza a hó végén, illetve tényleg hátradőlhetünk-e, hogy az átlag magyar azért megkeresi azt a pénzt, amely, ha másra nem, a tisztes létfenntartásra mégiscsak elég?

A KSH friss adatai szerint idén január-szeptemberben immár 243 ezer forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete. Ha a munkajövedelmet havi szinten nézzük, akkor az összeg még inkább mutatós. Így, a jelzett kilenc hónapban a bruttó átlagbér 255,6 ezer forint volt, amelynek a nettója - családi kedvezmény nélkül - 159, 2 ezer forint, a kedvezményt figyelembe véve pedig az "átlagdolgozó" már 166 ezer forintot kaphatott kézhez.

Óriási különbségek az átlagon belül

A statisztika eredményeit nézve döntő, hogy milyen matematikai módszerrel vizsgáljuk a fizetéseket. A KSH által alkalmazott átlagérték, a vizsgált területek - vállalkozói szektor, költségvetési szféra, nonprofit szervezetek - számos fizetési adatát számba veszi, amelyből átlagot vonva, a jobb pozíciókban mért magasabb fizetések erősen megdobhatják a végösszeget. Egy másik módszerrel, a statisztikai hivatal által nem alkalmazott középérték számítással viszont a fizetésbeli eloszlásokra az átlagértéknél sokkal pontosabban következtethetünk.

Ha valaki korábban a medián értékre volt kíváncsi, érdemes volt figyelni a KSH Munkaügyi adattárát. Ebből a legutóbbi, 2011-es adatok szerint kiderült, hogy a munkában állók 65 százalékának jövedelme el sem érte az akkori éves nettó 144 ezer forintos átlagbért. Amióta azonban a KSH nem közöl ilyen részletes adatokat, a munkaerő-közvetítő cégek - lényegesen kevésbé reprezentatív - adatait lehet figyelembe venni.

A Workania állásportál által működtetett Fizetések.hu a legutóbb 2013 végén adott ki egy fizetési középértékre vonatkozó felmérést: akkor a résztvevők átlagjövedelme bruttó 225 ezer forint volt, míg a fizetések medián értéke bruttó 190 ezer forint, tehát az átlagnál 18 százalékkal kevesebb.

Fizetések pozíciószint szerinti megoszlása
PozíciószintHavi bruttó átlagbér
(ezer forint)
Felső vezetők690 000
Középvezetők és menedzserek408 700
Műszaki területen szakképzett alkalmazottak309 700
Diplomás és érettségizett munkavállalók286 700
Adminisztratív alkalmazottak és irodai dolgozók183 900
Szakképzett munkaerő, szolgáltatási szféra alkalmazottai163 000
Segédmunkások131 600
Forrás: Fizetések.hu

A napi betevőtől a luxusautóig

Hiába tehát a 200 ezer forint feletti átlagérték, a legtöbb hazai munkavállaló havi bruttó jövedelme akkor 90 és 130 ezer forint között lehetett, az országos átlagtól messze elmaradva. Az alkalmazottak 15 százalékának havi bruttó bére volt a 130-170 ezer forintos sávban, és mindössze 10 százalékuk keresett az átlagnak megfelelően 210 ezer és 250 ezer forint közötti összeget havonta - következtettek.

Az átlagérték-számítás okozta torzulásokra hívja fel a figyelmet a Trenkwalder és a Simconsult 2015 októberében kiadott felmérése, amely 15 besorolási szintet nézve elemzi az egyes cégeket - régiós, ágazati, méret szerinti és egyéb bontásban. Ennek alapján idehaza a legalacsonyabb, fizikai besorolású munkavállalók átlag 117 ezer forintos havi bruttó alapbérrel számolhatnak, miközben a legmagasabb besorolású vezetői szinten - jókora szórással - átlagosan 2,4 milliónyi bruttó alapbér jár. A változó bérelemekkel - például juttatásokkal, prémiumokkal - kiegészítve ez a két érték 122 ezer, illetve 3,4 millió forintra nő, ami 28-szoros eltérést tükröz. A fejlett országokban távolról sem jellemző ilyen széles bérolló.

Nagy differenciák máshol is

S bár a legkirívóbb jövedelmi különbségek a segédmunkások és a felső vezetők között érhetők tetten, a bérszakadék ennél jóval sokarcúbb. Nem mindegy ugyanis, hogy az ember milyen iparágban, mekkora cégnél, melyik országrészben dolgozik, de az sem, hogy hány éves és milyen nemű.

A Fizetések.hu szerint idén a havi bruttó átlagbér Budapesten 330,6 ezer forint volt, ám a legszegényebb Békés-megyében mindössze 184,3 ezer forint. Az adatokból az is kiderül, hogy a 10 fő alatti törpecégeknél 197,2 ezer, míg az ezer főnél több embert dolgoztató vállalkozásoknál már 315,2 ezer forint a bruttó átlagbér.

Még kevesebb büszkeségre ad okot, hogy Magyarországon átlagosan 20,1 százalékkal maradnak el a nők bérei a férfiakétól az Eurostat adatai szerint. Ez nem csak hogy - több, mint 4 százalékkal- magasabb az európai átlagnál, de miközben unió-szerte két év óta csökken a nemek közti bérkülönbség, nálunk még ez is növekszik, szinkronban az átlagbérrel.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Bulemia, 2015.11.21 18:58

@enemy:

Senki nem garantál semmit.

Te mit garantálsz: hamisak az adatak, azt?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Zodiakus, 2015.11.21 17:16

@enemy: Létező gondot ne söpörj a szőnyeg alá.Megkérnélek,köszi!!!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

enemy, 2015.11.21 15:13

Mekkora minta alapján készülhetett a felmérés?... Ki garantálja hogy az adatok valósak?
Szerintem felesleges levonni bármilyen következtetést.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Zodiakus, 2015.11.21 13:41

Itt Borsodban,de gondolom az ország más térségében is a 130E forintos minimálbér a multiknál csak álom.Arcpirító bérekből élnek emberek...és nem tus mást,esetleg kimegy dolgozni külföldre.
No,adott a probléma megoldása a politikai,gazdasági elitnek,mert később ebből gond lesz.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

pastorius, 2015.11.21 07:35

@troll:


jó, de akkor ilyen alapon pl. az átlagos életkort sem lehet mérni, mert az egyik sportol, vitaminokat szed, a másik nem
azért ismerd el, valamilyen mérőszámot el kell fogadni
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html