Meghökkentő számok az egészségügyből - ez falja fel a gyógyításra fordítható pénzt

Az általános világtrenddel, azaz az egészségügyi költségek robbanásszerű növekedésével ellentétben Magyarországon a gyógyító megelőző ellátás intézeteinek dologi kiadásai csökkentek az elmúlt négy év alatt. Az összkiadás növekedését ugyanis "felfalta" a bérek felzárkóztatása - derül ki a költségvetés részletes adataiból.
Szepesi Anita, 2018. április 5. csütörtök, 07:08
Fotó: Napi.hu

Az egészségügyi kiadások alakulását rendszerint az Egészségbiztosítási alap (E alap) gyógyító-megelőző kasszájával szokták jellemezni, s elméletben akár megnyugtató is lehetne, ha itt növekvő számot találunk. Mint ahogy ez a sor a központi kommunikációban az általános hivatkozási alap arra, hogy miként nőnek az egészségügyre szánt források.

Csakhogy az E alapból, illetve a gyógyító-megelőző ellátásoknál, de még az összevont szakellátás című sornál szereplő összegből sem derül ki, hogy az állami tulajdonban, fenntartásban lévő kórházak és rendelők ténylegesen mennyit költenek, költhetnek a működésükre, konkrétan a gyógyításra felhasznált eszközökre (dologi kiadásokra) és a gyógyításban közreműködők bérére.

Erről, azaz az egészségügy költségeinek belső struktúrájáról, a ráfordítások megoszlásáról jelenleg csak egy nyilvános adatforrás van, a költségvetés részletes adata, ami minisztériumi megoszlásban tartalmazza a ráfordításokat, kifizetéseket. Az egészségügyi intézmények két minisztériumhoz, az Emberi Erőforrások Minisztériumához (Emmi) és a Honvédelmi Minisztériumhoz tartoznak. Az egészségügy államosítását követően 2014-ben jelent meg először a költségvetésben az összes egészségügyi intézet, ezért ettől az időszaktól összehasonlíthatóak az adatok.

A Magyar Államkincstár (MÁK) honlapján megtalálható a 2017. évi költségvetés előzetes adatsora, mely alapján az elmúlt négy év alatt a bértömeg jelentősen nőtt, míg a dologi kiadások - látszólag - jelentősen ingadoznak. Ennek elsődleges oka, hogy a költségvetés pénzforgalmi jellegű, azaz a ki nem fizetett tételek nem szerepelnek a költségvetésben. Bár a kórházi adósságok egy része valószínűleg beruházáshoz is kapcsolódhat, a kórházi adósságállománnyal korrigált dologi kiadások összege jobban korrelál a valósághoz.

Meglepetés

Ha pedig ezeket a számításokat elvégezzük, akkor meglepő dolgot látunk: hiába általános világjelenség az egészségügyi költségek robbanása, nálunk a gyógyító-megelőző ellátás intézeteinek dologi kiadásai csökkentek az elmúlt négy év alatt, a kiadásokon belül a bérek aránya a négy évvel ezelőtti 40 százalékról 50 százalékra nőtt, azaz a bérfelzárkóztatás "felfalta" a növekedést. Mindez még óvatos megközelítéssel is nemcsak a hiányzó WC papírt, kézfertőtlenítőt vagy ehetetlen kórházi kosztot jelent, hanem a felhasználható szakmai anyagok olyan korlátozását, mely a gyógyulási folyamatot jelentősen hátráltathatja. A bérfelzárkóztatás folytatása a nyugati bérek felé, a dologi kiadások érdemi növelése nélkül totálisan padlóra küldi az ellátást.

Állami kórházak, rendelők működési kiadásai (Mrd Ft)
Megnevezés2014201520162017 előzetes2018 előirányzat
2017 /2014
Személyi juttatás236,0242,1261,5304,7310,7129%
Munkaadói járulék, szoc.ho.67,067,372,770,663,9105%
Dologi kiadás262,5317,5314,0305243,7116
Ellátottak pénzbeli juttatásai0,60,50,60,50,284%
Egyéb működési kiadások1,80,91,42,314,3124%
Összesen567,9628,4650,1683,1632,8120%
Adósság változás53,1-35,4-24,61,8--
Korrigált összesen621593625,6684,8--
Tartozás adott év jan. 1-én20,673,738,313,8--
Tartozás adott év dec. 31-én73,738,313,815,5--
Adóssággal korrigált dologi kiadás315,6282,1289,4306,7-97%
• Honvédkórházzal, Forrás: Napi.hu-gyűjtés

 

A dologi kiadások csökkenésének feszegetése kapcsán a központi kommunikáció standard válasza, hogy az elmúlt időszakban 500 milliárd forint fejlesztési pénz áramlott az egészségügybe, a modernizáció eredményeképpen pedig olcsóbb az üzemeltetés.

Arról azonban sajnos nincs nyilvános adat, hogy a dologi kiadások mekkora hányada kapcsolódik az üzemeltetéshez. Bár egy modern és jól felszerelt, légkondicionált épület, üzemeltetése nem olcsóbb, csak gazdaságosabb, mint a leromlott hazai kórházi épületeké, és hát persze jobb környezet miatt jobbak a gyógyulás feltételei. És azt se feledjük, hogy az uniós pénzekre épülő épületmodernizáció szinte érintetlenül hagyta az egészségügyi kapacitás jelentős, sok szempontból meghatározó részét, a központi régió kórházait.

Fura beruházási számok

Ha már a beruházásoknál tartunk - a költségvetés erre vonatkozóan is szolgál információval. Az elmúlt négy év alatt az egészségügyi intézmények beruházási kiadásai összegezve is alig haladták meg a 200 milliárdot, s ennek is jelentős része a 2015. év végi "energiahatékonysági pályázat" keretében vásárolt diagnosztikai berendezések képezik - mely pályázatot azóta is mindenféle huncutság miatt vizsgálják.

Ráadásul az elmúlt két évben a költségvetésben több egészségügyi beruházás szerepelt, mint ami végül megvalósult: 2016-ban a tervezett 25 milliárd helyett 10,9 milliárd, 2017-ben a tervezett 46 milliárd helyett 29,6 milliárd valósult meg.

Válaszúton

Minden jel szerint a következő ciklusban a magyarországi egészségügy működtetése válaszúthoz érkezik: vagy fenntartjuk a megkezdett bér-felzárkóztatási programokat, de akkor már szinte alig marad valami a tárgyi eszközök beszerzésére, vagy az eddiginél is nagyobb teret engedünk a magánellátásnak, ami számos előre nem látható komoly mellékhatással járhat és megadhatja a kegyelemdöfést az állami egészségügyi ellátásnak.

Utolsó lehetőség: több pénzt engedünk az állami egészségügyi szektorba, de ehhez valódi és működőképes strukturális reformok kellenek, ráadásul ez a pénz más szektorokból fog hiányozni.

A választási hajrában felrajzolódó egészségügyi víziókból maximum a több pénzt tegyünk az egészségügybe szlogen hallatszik ki, de hogy hova és mire, arról már nem esik szó. Ennél is furcsább az a megközelítés, mely szerint minden - közte a haladási irány is - rendben van.  Érdemi döntés híján marad a több évtizedes lesikló-pályán a magyar egészségügy.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

drnemoda@yahoo.com, 2018.04.06 07:15

Krislacinak igaza van. Csak kiegészíteném azzal, hogy egy-egy beruházás egy-egy intézményben a gazdagodás forrása. A főnénitől egyes főnökökig tényleges hasznot húznak belőlük. Nem is mindig a hasznosság s fő szempont, a túlárazások olyan szembeszökőek, hogy egy normális világban már annak alapján is eljárások indulnának. Az eü legnagyobb ellensége saját maga, alkjalmazlan szervezet, alkalmatlan káderpolitika, az ellenőrzés teljes hiánya minden vonatkozásban, a büntetlenség, a gyógyítási kultúra hanyatlása - mind a következrő idők problémája, és egyre nagyobb !
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

krislaci, 2018.04.05 11:50

Én egyszerübben fogalmazok.
Új egészségügyi beruházások történtek, mert ezek forrása EU-s pénz, amit a versenyeztetés elhagyásával, túlárazással meg lehet lopni.
A működtetés magyar költségvetési pénzből történik, amit már évekkel korábban jelentősen megcsapoltak más fontos célok, mint amilyenek például a "feláras", üres stadionok építései. Mivel a béremelések is ezt a keretet terhelik, evidens, hogy a tárgyi eszközök beszerzése olyan szintre csökkent, ami egy minimális,
de legalább folyamatos, halálos hosszúságú várakozási lista nélküli, alapszintű ellátást sem tesz lehetővé. Ehelyett azt tapasztaltam, hogy hónapos várakozás után lehet bejutni a maximálisnál is zsúfoltabb ambulanciára, majd úgy másfél hónap múlva a kongó ürességű osztályra. Nem ad több ellátásra pénzt az Egészségpénztár utódja.
Ez Miskolc, de nem hiszem, hogy máshol érdemben jobb lenne. Egyszóval: a Fidesz a pénz kivonásával teljesen lezüllesztette az uralkodásukig - még ha nem is osztrák szinten-, de működő egészségügyi ellátást!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html