Ha Orbán Viktornak volt is bármiféle illúziója arról, hogy egy kétharmados többség könnyebbé teheti az életet, a kedd némi ébresztővel kellett, hogy szolgáljon - így indul az ft.com feltörekvő piaci rovatának mai, Magyarországgal foglalkozó írása.

A cikk az új alkotmány elfogadása elleni tüntetések, a külföldről érkezett bírálatok és a leminősítések mellett arra hívja fel a figyelmet, hogy a keddi állampapír-aukción kialakult átlaghozam 2009 augusztusa óta nem látott magasságba ért, az öt- és tízéves referenciahozam pedig 10,40 százalék körül áll, a forint gyengült, a BUX esett.

Az írás felteszi a kérdést: milyen lehetőségei maradtak a kormánynak, ha nőnek az állampapírhozamok, azaz drágul a finanszírozás? Az egyik, kedden a teljes magyar sajtót bejáró feltevés szerint az IMF-tárgyalások kudarca esetén az MNB devizatartalékának felhasználása jöhet - igaz, ezt a lehetőséget az NGM tagadta. Az állam idei külső finanszírozási szükséglete 4,6 milliárd euróra rúg - írja az FT.

Számításaink szerint a teljes magyar gazdaság külső finanszírozási igénye 14 milliárd euró, amit - ha nem jön létre az IMF-megállapodás és nem lesz eurókötvény-kibocsátás - a devizatartalékból lehetne fedezni - véli Tóth Gyula, az UniCredit szakértője. Hozzáteszi: ez a tartalék 13 százalékos csökkenését eredményezné, továbbá aláásná a forinttal szembeni belföldi bizalmat és intenzívebbé tenné a tőkekiáramlást.

Peter Attard Montalto, a Nomura elemzője szerint bár a kormány cáfolta a tartalék felhasználását, ő is úgy értesült, hogy felmerült ennek lehetősége. A tartalék-sztori viszont immár mainstreammé vált, az állomány pedig további 5 milliárd euróval, vagy még többel csökkenhet.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője az FT-nek is azt mondta, hogy biztos az IMF-megállapodás, annak meg kell születnie, de az oda vezető út rögös lesz. Hozzátette: mindeddig úgy tűnt, hogy a magyar kormány sem nem túl konstruktív, sem nem túl együttműködő az IMF-fel és az EU-val. Márpedig ez további piaci turbulenciát okoz, ami még nehezebbé teszi a refinanszírozást, azaz egyfajta ördögi körről van szó.

Az IMF-megállapodásnak inkább előbb, mint később tető alá kell kerülnie, ha Magyarország túl akarja élni a jelenlegi magas hitelköltségeket anélkül, hogy mélyebbre süllyedne a válságba. De mi lehet a következő lépés? - teszi fel a kérdést a cikk, amely egyúttal emlékeztet rá, hogy január 11-én újraindulnak az IMF-tárgyalások.

Mindenesetre Benoit Anne, a Société Générale elemzője már megszólaltatta a vészcsengőt: talán csak néhány hétre vagyunk a legrosszabb forgatókönyvtől, a teljes devizaválságtól. Hozzátette: ezen a ponton az MNB-nek nem lesz más választása, mint az agresszív kamatemelés, feltéve, hogy még akkor is megfelelően működő jegybank lesz Budapesten.