Megint változtatnak a földtörvényen

A tavaly év végi módosításokat tenné egyértelműbbé, és pár új, az osztatlan közös tulajdonban lévő földekkel kapcsolatos javaslattal is kiegészítené a már hatályos termőföldről szóló jogszabályt az a salátatörvény, amelyet tegnap kezdett tárgyalni a parlament mezőgazdasági bizottsága.
Kiss Melinda, 2013. március 5. kedd, 17:04
Fotó: Napi.hu

A földhasználati nyilvántartási eljárást, 2013 január elsejei visszamenőleges hatállyal illeték- és díjmentessé tevő törvénymódosítás mellett számos egyéb ponton is megváltoztatná a hatályos termőföldről szóló törvényt az a tervezet, melynek tárgyalását most kezdte meg a parlament mezőgazdasági bizottsága (a már befizetett díjakat a hatálybalépéstől számított 90 napon belül kellene visszautalniuk a földhivataloknak).

Egy átmeneti szabállyal lehetővé tennék, hogy 2013. április 30-ig azok is jogszerűen bejelenthessék az egy hektárnál kisebb területek használatát, akik ezt már évekkel korábban megtették. Az általános szabályok szerint ugyanis a földhasználat megkezdését követően 30 nappal köteles a használatot bejelenteni a földhasználó a földhasználati nyilvántartásba, ennek elmulasztásának következményét azonban figyelmen kívül hagyta az a tavaly év végén elfogadott jogszabály, ami előírta a mérettől független földhasználat bejelentési kötelezettséget. Rendezik az adatvédelmi aggályokat a földhasználati nyilvántartás érzékeny személyes adatokkal  - személyi szám, állampolgárság - való feltöltése után: a jövőben a földhasználati lap másolatokon ezek nem tüntethetőek fel.

Nem minden zárkert termőföld

Módosítanák a közös tulajdonban álló termőföldek használatának megosztásával kapcsolatos szabályokat, így a halastavak, és a zártkertek is mentesülhetnek az osztatlan közös tulajdonban lévő termőföld használatára 2013 januárjától vonatkozó különös szabályok alól. Ezáltal a sokszor házastársak tulajdonában lévő hobbitelkekre és üdülőkre nem kellene kötelezően használati megállapodást, ehhez pedig használati megosztási vázrajzot készíteni. Ezt a szabályt egyébként a professzionális termelők részéről is számos kritika éri, főleg a több száz hektár bérelt földön gazdálkodók részéről: a leggyakrabban elhangzó kifogás a jelentős többletadminisztráció, és költség, valamint az életszerűtlenség, de sokan szűknek tartják a megállapodások tető alá hozására rendelkezésre álló időt is.

A tervezet pontosítja azt is, hogy nem minden zártkerti ingatlan minősül termőföldnek. A zártkert fogalmát a földről szóló - már hatályon kívül helyezett - 1987 évi I-es törvény definiálta. E szerint a zártkert a település külterületének nagyüzemi mezőgazdasági művelésre alkalmatlan része, amely rendeltetése az, hogy a magánszemélyek termőföld tulajdona és használata ott állandósuljon. A jövőben e helyett minden olyan paragrafusnál, ahol a termőföldről szóló, jelenleg hatályos törvény zártkertet említ, külterületi földet kell majd érteni, és minden esetben az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett művelési ág lesz a döntő annak megállapításakor, hogy adott terület termőföld-e.

Változás a haszonbérleti szerződésnél

Jelentős változás, hogy bővül a haszonbérleti szerződés rendes felmondással való megszüntetési lehetősége. A jövőben a haszonbérbe adó jogutódja - például az adott terület új tulajdonosa, az előző bérbeadó örököse -  a haszonbérletet a gazdasági év végén 60 napos felmondási idővel megszüntetheti majd. Így egy hosszabb távú bérleti szerződés sem köti majd az új tulajdonosokat a terveik megvalósításában - másrészről azonban ez még inkább elbizonytalanítja azon gazdálkodók működését, akik hosszú távú bérleti szerződésekkel igyekeztek eddig megteremteni a biztonságos működésük feltételeit.

A javaslat szerint a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló törvényből kivennék a halastó művelési ágú ingatlanok megosztásának lehetőségét, mivel a tavak biológiai fenntartása érdeke miatt erre nincs mód. Változna az osztatlan közös tulajdonban lévő földek megosztásával kapcsolatos eljárás is, itt egyértelművé tették, hogy a megosztás módját, kiindulási helyét és irányát megszabó ingatlanügyi határozatot az adott település polgármesteri hivatalának hirdetőtábláján legalább nyolc napig kell közzétenni, és csak ez idő alatt van mód fellebbezésre.

Változnak az illetékszabályok, visszaigényelhető a bor forgalomba hozatali járulék
Az egyes agrár tárgyú törvények módosításáról szóló törvénytervezet a kettős díjfizetés elkerülése érdekében több jogszabályban is megváltoztatja a díj- és illetékfizetési szabályokat. A tervezet az erdőről, az állattenyésztésről, a vadászatról, a horgászati és halászati, a növényfajták állami elismeréséről, a talajvédelmi hatósági eljárásról, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvényekben rögzíti, hogy adott hatósági eljárás díj- és illetékmentesnek minősül, ha a törvény végrehajtására kiadott díjrendelet nem tartalmaz az adott eljárásra díjfizetési kötelezettséget.
A változást az élelmiszerlánc felügyeleti díj bevezetésével párhuzamosan elindult díjrendszer felülvizsgálat indokolja. Ennek során a korábbi nagyjából 2500 igazgatási szolgáltatási díjtételt ezerre csökkentik.
A tervezet azt is lehetővé teszi, hogy a 2011. novemberével visszamenőleges hatállyal 2012 februárjában eltörölt bor forgalomba hozatali járulékot továbbra is visszaigényelhesse az, aki ebben az időben ezt megfizette. Mivel az eredeti, 2012 november végi határidőre nem minden érintett élt ezzel - még mintegy 30 millió vár visszaigénylésre - ezért idén decemberig adnának időt a képviselők erre.

 

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

rigolya, 2013.03.05 17:44

Az átgondolt törvényhozás újabb szép példája... Nem kéne patchwork-szakkört alakítani a Parlamentben?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html