A KTK közölte: "a magyar kormány célja, hogy megállítsa a börtönbizniszt, amely mára több milliárdos pénzügyi iparággá vált. A börtönben ülő bűnözők, ügyvédjeik segítségével már 12 ezer pert indítottak a magyar állam ellen és 10 milliárd forintot pereltek ki a rossz börtönkörülményekre hivatkozva." A kormány álláspontja szerint ez visszaélés az európai uniós és a magyar jogszabályokkal - ismétli a közlemény Orbán Viktor miniszterelnök múlt hét pénteken adott interjújában elhangzott szavait.

"A börtönbiznisz károsítja az államot, károsítja az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat, és sérti az emberek igazságérzetét, hiszen a társadalom nem azért küldi a bűnözőket a börtönbe, hogy ott meggazdagodjanak és milliomosokká váljanak" - véli a KTK. A kormány ezért úgy döntött, hogy azonnali hatállyal felfüggeszti a börtönkártérítések kifizetését, emellett az Igazságügyi Minisztérium felülvizsgálja a szabályozást.

Hangzatos közlemény, de a kormányhatározat kicsit másképp fogalmaz

A megjelent jogszabályban szó sincs arról, hogy a kormány nem fizetné ki azokat a jogerős kártérítési igényeket, amelyeket egyébként az általa beterjesztett és a parlament által elfogadott törvény tesz lehetővé - írta a 444.hu. Az Indexnek nyilatkozó Karsai Dániel alkotmányjogi, emberi jogi ügyekkel foglalkozó ügyvéd szerint nem jelent újdonságot, mert a gyakorlat eddig is az volt, hogy a minisztérium a határidő legvégén fizetett. A kormány egyúttal felkérte Varga Judit igazságügyi minisztert, hogy vizsgálja felül a kártérítésekre vonatkozó törvényi szabályozást, annak eredményéről pedig tájékoztassa a kormányt.

Fejlesztenek, de nem úgy és annyit, ahogy ígérték

A KTK szerint 2010 óta folyamatosan nő a börtönférőhelyek száma, új börtönök épültek és börtönfejlesztések zajlanak. Valójában kevés fejlesztés valósult meg. A 444.hu mai cikkében azt írja, hogy a kormány 2015-ban nyolc új börtön építését ígérte. Békésen, Csengeren, Hevesen, Kemecsén, Komádiban, Komlón, Kunmadarason és Ózdon húznának fel új börtönt, ezen beruházásokat - kormányrendeletben - nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá is nyilvánították. Az építésekből azonban egyelőre egyik sem valósult meg, új intézetet csak Kiskunhalason adtak át, ott menekülttáborból átalakítottak ki börtönt, amit Pintér Sándor belügyminiszter adott át tavaly februárban, a miniszter szerint ez "már más minőséget képvisel, hiszen 472 új, korszerű, nemzetközi sztenderdnek megfelelő" helyet alakítottak ki.Először a strasbourgi bíróság kötelezte az államot a börtönzsúfoltság enyhítésére 2015-ben, majd több körben ítéltek meg pénzt olyan embereknek, akik kártérítési igényt nyújtottak be emiatt - írta a lap cikkében. Válaszul a kormány börtönfejlesztést ígért. Még abban az évben új körletet adtak át a Budapesti Fegyház és Börtönben, ahol Tasnádi László államtitkár azt mondta: a kormány célja a börtönök - Európai Unió által is szóvá tett - zsúfoltságának csökkentése.A Belügyminisztérium és a büntetés-végrehajtás 2015-ben úgy tervezett, hogy 2019-re 140-ről 100 százalékra csökkentik a börtönök zsúfoltsági mutatóját, amiből mostanra 112-t sikerült elérni - hívta fel a figyelmet a 444.hu.