Az ingyenes energiatárolás korszaka véget ér - gyakorlatilag ezt jelentette be néhány napja egy iparági rendezvényen Kaderják Péter. Az energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár napenergiás befektetők előtt beszélt az Innovációs és Technológiai Minisztériumban (ITM) elkészült új energetika koncepcióról. A csomag - melyre már a kormány is rábólintott - középpontjában az államtitkár előadása alapján a jelenlegi energiapolitika áthangolásának vonatkozó tételei álltak, de a lakossági napelemes termelőket érintő tétel nem véletlenül került a szövegbe.

Bár a lakossági napelemes rendszerek építésének ma is az egyik legfontosabb ösztönzője az, hogy az ilyen rendszerek a saját fogyasztáson felüli többlet termelésüket ingyenesen tölthetik fel és tárolhatják az áramszolgáltató hálózatán, ezt a gyakorlatot meg kell szüntetni - derült ki Kaderják szavaiból. Egészen pontosan az hangzott el: "Meg kell vizsgálni, hogy milyen lehetőségek vannak. De miért kapnák ezt ingyen?".

Itt a nagy finomhangolás

A DLA Piper által tartott szakmai reggeli címe ugyan A hazai KÁT-os naperőművi projektek aktualitásai volt, de a nyitó előadást tartó Kaderják Péter az ITM-ben kidolgozott új energetikai tervről számolt be. Ebben szerinte "a tiszta, okos és megfizethető energetikai portfóliónak kell a lakosság felé érvényesülnie". Az államtitkár úgy véli, ehhez a jelenlegi irányzékon "legfeljebb környezeti finomhangolást" kell elvégezni. Négy fő tételt meg is jelölt ezek közül:

  • jön a fogyasztói finomhangolások ideje,
  • erősíteni kell az ellátási rendszert,
  • jön az energiaszektor klímabarát átalakítása,
  • kiemelt teret kap az energetikai innovációban rejlő lehetőségek kihasználásának elősegítése.

Ám ezekből az látszik, hogy a szektorban jó sok részletet jó alaposan meg változtatnának. Ahogyan az a kormányzati portálon is megjelent, a következő időszakban egy nagyon költséghatékony és racionális ugrásra készítenék fel a rendszert a még több napelemes termelőegység fogadására. A 2016 végéig tartó engedélyezési boom után, amikor a MEKH több mint 2 gigawatt (GW) kapacitás beépítésének adott zöld jelzést, a mind hatékonyabb megvalósításra kell Kaderják Péter szerint figyelmet fordítani.

Shutterstock

Úgy látja, hogy az építési határidőre 1000-1200 MW KÁT-os (kötelező átvételi rendszer) termelő készülhet el, de az engedéllyel rendelkező, beruházást el sem kezdő vagy befejezni nem tudó cégeket segíteni kell abban, hogy a METÁR-ba (vagyis az új, versenyeztetőbb szemléletű elszámolási rendszerbe) becsatornázhatók legyenek. (Ezzel kapcsolatban a Napi.hu-nak egy, a szabályozási területre rálátó forrás azt mondta: lehet, hogy a kormányzati cél "a támadó foci támogatása", de egyelőre jelentős méretű iparági szándék is van arra, hogy "amíg nem muszáj, ne nagyon bolygassuk azt az árverseny dolgot".)

Kaderják Péter megismételte azt a Napi.hu által is hivatkozott, korábbi kijelentését, miszerint a szaktárca 3 GW napelem-fejlesztési projektben gondolkodik. A céldátum pontos megjelölése helyett azonban a szakpolitikus "a következő néhány évben" meghatározásnál konkrétabbat nem mondott. Az ehhez szükséges kormányzati támogatást szerinte a napelemes rendszerek valódi költségekhez igazításával kell elvégezni; ha a létesítési költség csökken, azt a támogatásnak is le kell követnie.

A kívánt szám bármikor beírható

A lakossági napelemes áramtermelőkre szabott, az elosztóhálózati cégnek fizetendő teljesítménydíj valójában már létező tétel. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) erről szóló rendelete 2017 márciusában lépett hatályba. E szerint a 2017. március 31 után újonnan telepített, 4 kW-os kapacitástól nagyobb méretű napelemes rendszerek után fizetni kell. Jelenleg azonban ez a díjtétel nulla forint.

A jogszabály sok lakossági napelemes rendszert érint, mivel egy átlagosnak tekintett négyfős család szokásos áramfogyasztásának napelemes kiváltásához legalább 3-4 kilowattos PV (photo-voltaic) rendszer beépítése szükséges, de egyáltalán nem kirívó a 6 megás rendszer telepítése sem. A nullás díjtételi szint megváltoztatására bármikor sort lehet keríteni, és annyira formalitás csupán ez a dolog, hogy nem kell mást tenni, mint beleírni a rendeletbe, hogy mennyire sarcolja meg a rendszer a lakossági túltermelést, és a rendeletet ki kell hirdetni. Elméletileg ennek nincs akadálya; a háztartási méretű napelemes rendszerek megadóztatása tehát "csőre van töltve" a rendszerben. Kaderják Péter ipari méretben gondolkodó beruházók előtt tett utalása pedig arra is utal, hogy ennek oka a leginkább az, hogy hamarosan átbillen azon a határon a háztetőkre szerelt, a hálózatba feltöltött napelemes teljesítmény, amelyet a szolgáltatók még költségben képesek és/vagy hajlandók lenyelni.

Nem a tárolással, hanem annak ingyenességével van a probléma: az állami kézbe került Démász (ma már az NKM Áramszolgáltató Zrt. része) Zrt. szolgáltatási területén (ez zömmel a délkeleti, leginkább napsütötte országrészt jelenti) a lakóházakra telepített solar rendszerek hovatovább a terület napi fogyasztási csúcsának felét is képes lehet visszafelé tölteni - csakhogy erre a rendszer jelenleg nincs felkészítve. Az nem tisztázott még, hogy a hálózatfejlesztési költségeket, illetve a néhány éven belül technológiai updateként jelentkező energiatároló rendszereket ki és hogyan finanszírozza.

Brüsszeli vétó jön?

A napelemes lakossági fogyasztó-termelő, jelenleg ingyenes energiatárolási gyakorlata azonban mindezekkel együtt sem teljesen lefutott ügy. Egy Kaderjákot jól ismerő forrás hívta fel a figyelmet arra, hogy nem véletlen, hogy az államtitkár konkrét időpont, határidő megjelölése nélkül tette meg a bejelentését, mert mint mondta: a " meg kell vizsgálni" valójában azt jelenti, hogy a probléma létezik, a megoldás még nem, de foglalkozni kell vele.

Nem csak arról van szó, hogy a lakossági napelemes beruházási kedvet romboló adóztatás bevezetésétől, vagy az érintettek borítékolhatóan hangos felháborodásától tartana a kormányzat. Az is tisztázásra vár, hogy mindezt az EU éppen zajló energiaregulás újraszabályozása miként érinti. Az Európai Parlamenten már túljutott energiauniós csomagban ugyanis az energiahatékonyságon, a megújuló energiák arányának növelésén és a korábbi, 27 százalékos részarány 32-re emelésének megteremtésén van a hangsúly, így kiemelt fontosságú feladatként éppen a háztartási méretű termelők magasabb szintű ösztönzése szerepel az anyagban. Ami viszont nem csak azt jelenti, hogy maradhat a jövőben is a nulla forint, hanem azt is, hogy az egész teljesítménydíjazási regulát ki kell majd venni a jogszabályok közül. A hatóság mindenesetre úgy készül, hogy 2019-ben biztosan marad még a nulla forintos szabály.

Bajban a rendszerirányító

Az energiatárolás kérdését szakmai oldalról közelítve viszont az is nyilvánvaló, hogy előbb-utóbb ezt a kérdést kezelni kell. A döntést az siettetheti, ha a rendszerbe olyan mennyiségben kerül be lakossági napelemes áram, amelyet már a hálózati szolgáltatók (DSO - Distribution System Operator), vagy akár a Mavir Zrt. sem képes kiegyenlíteni. Az elosztóhálózati szolgáltatóknál némi veszteség már most keletkezik emiatt, de azt egyelőre nem tekintik számottevőnek vagy kritikusnak, ám a jelenséget nem véletlenül kezdte modellezni a MEKH is.

Shutterstock

Érdekes következtetésre jutott nemrég az E.On Zrt. (mely gőzerővel készül az RWE magyarországi hálózatának és ügyfeleinek átvételére is): egy friss hálózatfejlesztési modellszámítás szerint bizonyos területeken már most is érdemesebb energiatároló rendszerekben gondolkodni, mint klasszikus hálózatépítésben. Az ugyan még nem dőlt el, hogy lehet-e a DSO-nak önállóan, csak energiatárolásra szolgáló piacon beruházásba kezdeni, de ha erre az EU-ból érkezik érdemi válasz (hisz a kérdéskör az energiauniós elképzelésekben előkerült), akkor az új energetikai irányelv abba az irányba is kijelöli a feladatokat, hogy mi kerülhet az állami tulajdonú MVM Zrt. feladatlistájára. Elméletben könnyen belátható, hogy az állami energiaholdingnak érdemes volna az energiatárolásra és hálózati kiegyenlítésre specializáltan akár különálló céget is létrehozni.

A Mavir amúgy is nehéz helyzetben van, mert azzal a technikával és főként informatikai felkészültséggel, amely ma a hálózati rendszerirányítót jellemzi - ahogy azt egy szakember a Napi.hu-nak megfogalmazta - "nem lehet már sokáig ezt a kérdést kezelni, megoldani".

A hálózati terhelés tervezéséhez például jobb technikára és módszertanra volna szükség a pontosabb következtetésekhez, mivel jelenleg a hazai szélerőművek menetrendtartási pontossága például alig a negyede a nyugat-európainak (ez azonban a rendszerirányítás fejlesztése mellett a meteorológia korszerűsítésének kérdését is felveti). De az idén tavasszal órákra összeomló kiegyenlítőenergia-elszámolási rendszer problémája is hasonló okokra visszavezethető vissza.