Meglepetés az MNB-ben - ki szállt szembe Matolcsyval?

Cinkotai János és Pleschinger Gyula is tartotta volna az alapkamatot a februári döntésnél - derül ki a most napvilágot látott jegyzőkönyvből.
Napi.hu, 2014. március 5. szerda, 14:35
Fotó: Napi.hu

Az MNB monetáris tanácsa (MT) legutóbbi, február 18-ai kamatmeghatározó ülésén heten (Balog Ádám, Bártfai-Mager Andrea, Gerhardt Ferenc, Kandrács Csaba, Kocziszky György, Matolcsy György, Windisch László) a kamat újabb 15 bázispontos vágására voksoltak, míg ketten (Cinkotai János és Pleschinger Gyula) a 2,85 százalékos szint tartása mellett álltak ki - derül ki a most napvilágot látott rövidítetett jegyzőkönyvből. Az MT következő kamatmeghatározó ülését március 25-én tartja.

Beindul a gazdaság, mérsékelt marad az inflációs nyomás

Az MT megítélése szerint idén és jövőre is folytatódhat a magyar gazdaság bővülése, eközben az inflációs nyomás középtávon mérsékelt maradhat. A nemzetközi befektetői hangulat változékonyan alakult az elmúlt időszakban, hazánk kockázati megítélése a régió más országaival együtt romlott.

Az infláció januárban tovább mérséklődött, amelyben elsősorban az üzemanyagárak mérséklődése játszott szerepet. A középtávú kilátásokat megragadó inflációs alapfolyamat mutatók emelkedtek az előző hónaphoz képest, azonban továbbra is mérsékelt inflációs nyomást jeleznek, amely a gyenge belső kereslet és a visszafogott külpiaci infláció hatását tükrözi. A tartósan alacsony inflációs környezet erősítheti az inflációs várakozások horgonyzottságát. A versenyszféra bérdinamikája némileg gyorsult, azonban még mindig visszafogottnak tekinthető. A konjunktúra élénkülésével a hazai reálgazdasági tényezők csökkenő mértékben, de dezinflációs hatásúak maradnak.

Cinkotai és Pleschinger már a kamatcsökkentési ciklus alját látja

A tanács értékelése szerint a Fed eszközvásárlási programjának folytatódó lassítása (tapering) és a feltörekvő gazdaságok romló kockázati megítélése következtében változékonyan alakult a nemzetközi befektetői hangulat, számos feltörekvő piaci deviza jelentős nyomás alá került, ugyanakkor az euróövezetben előretekintve továbbra is tartósan alacsony kamatkörnyezet várható. Magyarország kockázati megítélése a régió más országaival együtt romlott.

A kötvényhozamokkal kapcsolatban a tanács két tagja - minden bizonnyal Cinkotai és Pleschinger - felhívta a figyelmet a hozamgörbe meredekségének emelkedésére, valamint arra, hogy annak a rövid vége is felfelé tolódott az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban. Az árfolyammal kapcsolatban továbbá elmondták, hogy a tárgyalt időszakban a régiós devizák között a forint gyengült a legnagyobb mértékben, árfolyama kisebb eseményekre is komolyabb elmozdulásokat mutatott. Véleményük szerint ezek a fejlemények a kamatcsökkentési ciklus alját jelzik.

Az MT egy tagja erre válaszként hangsúlyozta, hogy a jegybank inflációs céljának középtávú elérése még nem indokolja, hogy megálljon a csökkentési ciklus. Érvelése szerint az árfolyam elmozdulásait az inflációs kilátásokra és a reálgazdaságra gyakorolt hatásán keresztül kell értékelni, figyelembe véve a pénzügyi stabilitás szempontjait. (Ez az érvelés a jelenlegi érzékeny piaci környezetben, amikor már amúgy is történelmi mélységben jár a magyar kamatszint, legalábbis vitaható - a szerk.)

A többség máshogy óvatos

Az MT tagjai végül egyetértettek abban, hogy a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság óvatos monetáris politikát indokol. Bár úgy látják, hogy Magyarország helyzete más feltörekvő országokkal összehasonlítva fundamentálisan erős, a tanács két tagja hangsúlyozta: a forinteszközök - elsősorban a magas magyar államadósság miatt elvárt - kamatkülönbözete érdemben csökkent a kedvezőbb kockázati megítéléssel rendelkező régiós devizákhoz viszonyítva, amely kockázatokat rejthet magában.

A többség megítélése szerint a megnövekedett pénzpiaci bizonytalanság mellett is maradt mozgástér a kamatcsökkentésre. (Az ismerős érvelésük röviden: Magyarország nem Törökország stb. - a szerk.) A tanács két tagja szerint azonban a jelenlegi kamatszinttel elérték a kamatcsökkentési ciklus alját, az árfolyam volatilitása, a hozamgörbe meredeksége, valamint a rövid hozamok emelkedése is ezt támasztja alá.

Majd a márciusi inflációs jelentés!

A tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a márciusi inflációs jelentés - amit március 27-én publikálnak - kiemelt fontosságú lesz a monetáris politika vitele szempontjából. Felmerült egy olyan javaslat is, hogy a kamatcsökkentési ciklus márciusi lezárásának lehetősége határozottabban jelenjen meg az MT közleményében. Végül a döntéshozók többsége úgy ítélte meg, hogy a kamatcsökkentési ciklus folytatásáról a márciusi jelentés ismeretében célszerű bővebben kommunikálni.

Így tehát az MT a kamatcsökkentési ciklus folytatásának szükségességéről és lehetőségéről, a makrogazdasági kilátások és a kockázati megítélés alakulásának átfogó értékelése alapján, a márciusi előrejelzés alappályájának és kockázati forgatókönyveinek ismeretében dönt majd.

HOZZÁSZÓLÁSOK