Meglepetésre készül a kormány - hétszázmilliárd forint sorsa a tét

A Napi.hu információi szerint a kormányzat megtalálta a módját, hogy a kétharmados jogszabályok módosítása nélkül a közeljövőben - várhatóan kötelező jelleggel - megvalósuljon az önkormányzatok kincstári számlavezetése.
Napi.hu, 2015. november 2. hétfő, 12:11
Fotó: Napi.hu

Hamarosan újra gyökeresen változhat az önkormányzatok élete és egyúttal újabb komoly üzlettől esnek el a magyarországi bankok, ha megvalósul a legújabb kormányzati elképzelés és januártól kötelező lesz az önkormányzatok kincstári számlavezetése - tudta meg a Napi.hu kormányközeli forrásokból.

A korábban már többször felmerült ötlet egy frappáns megoldással valósulhat most meg. Így ugyanis az önkormányzatok kincstári számlavezetése banki értelemben vett betétgyűjtés és hitelezés nélkül is kivitelezhető. Az új rendszerben egyrészt a helyhatóságok átmeneti és tartós megtakarításait - a kockázatok csökkentése és kizárása érdekében - kizárólag állami értékpapírokba lehet majd elhelyezni. Másrészt pedig az önkormányzatok kormányzati hozzájárulással továbbra is vehetnek fel majd hitelt a pénzpiacon kereskedelmi bankoktól, pénzintézetektől. Harmadrészt pedig - és ez az lesz az igazi újítás - a kényszerű folyószámla-hitelezést azzal vennék ki a rendszerből, hogy az önkormányzati adóbevételeket - közte a legnagyobb volument jelentő helyi iparűzési adót (hipa) - a számlavezető Magyar Államkincstár (MÁK) időarányosan (egyhavi összegenként) megelőlegezi és átutalja, pontosabban átvezeti az önkormányzat fizetési számlájára - derül ki a lapunk birtokába került kormányzati anyagból.

Egyenetlenül érkezik a helyi adó

A 2014-ben befolyt helyi adók értéke jelentősen meghaladta a 2015-ös költségvetési törvényben szereplő 649,3 milliárdos eredeti főösszeget, a módosított előirányzat jelenleg 663,8 milliárd forint. A gépjárműadó önkormányzatnál maradó részével együtt az összeg meghaladhatja a 722,5 milliárd forintot.

Az önkormányzati gazdálkodás egyik állandó problémája ugyanis, hogy saját bevételeik - különösen a helyi adók - az év folyamán egyenetlenül folynak be, miközben a működési kiadások kiegyenlítettebbek. A helyi adókból 2014-ben 722,5 milliárd forint folyt be. Az adóbevételek két fő időszakban - a március 15-i és szeptember 15-i adófizetési határidő körül - érkeznek.

Az egyenetlen bevétel okozta évközi likviditási hiány megoldását jelentheti a folyószámlahitel, ezt a kincstári havi megelőlegezés hivatott kiváltani. Ráadásul az utóbbi két évben a korábbi időszak száz milliárd forint körüli szintjéről gyorsan zuhant a helyhatóságok folyószámlahiteleinek értéke, alapvetően az önkormányzatok állami hitelkonszolidációjának köszönhetően. Az MNB adatai alapján idén májusban a folyószámlahitelek összege már csupán 6,4 milliárd forint volt.

Egy további érv a kincstári számlavezetés mellett, hogy a helyhatóságok lekötetlen betéteinek 300 milliárd forint körüli szintje olyan mértékben növeli a kincstári egységes számla (KESZ) egyenlegét, hogy az új rendszerben megvalósuló megelőlegezés nem jelent különösebb problémát vagy veszélyt a KESZ egyenlege alakulása szempontjából sem. A megcélzott centralizáció egy tovább következménye az is, hogy csökkenhet az önkormányzatok állammal szembeni tartozása.

Nem kell kétharmados törvényhez nyúlni

Az átalakítás nyomán az adóhatósági tevékenység (adókivetés és adónyilvántartás) - mint adóztatási autonómia - továbbra is önkormányzati feladat marad, a beszedett adó viszont a MÁK-nál vezetett önkormányzati számlákra kerül. A kincstár pedig az adószámlákról számlakivonatot bocsát ki az adóhatósági tevékenység ellátásához az önkormányzatok számára.

A kormányzati dokumentum készítői is elismerik, hogy ez a konstrukció nem jelent maradéktalan megoldást az önkormányzati likvid hitelállomány kivezetésére, de olyan esetekben jelentős segítséget nyújthat, amikor az önkormányzat a folyamatos működés (közműszámlák, bérfizetés, intézményüzemeltetés) biztosítására kényszerül likvid hitelt felvenni a helyi adóbevétel beérkezéséig.

Az is megvizsgálandó, hogy az egyéb okok miatti hitelfelvétel (beruházásnál, fejlesztésnél vagy nagyobb volumenű működési kiadásnál a helyi adóbevétel, illetve az utófinanszírozásos támogatás megelőlegezésére) milyen módon biztosíthatóak az önkormányzatoknak. Itt szóba jöhet például célzottan a helyhatóságoknak szóló éven belüli hitelkonstrukció kidolgozása, lehetőséget hagyva kereskedelmi banki, piaci alapú hitel felvételére - olvasható a Napi.hu által megismert dokumentumban.

A vázolt megoldás (kötelező kincstári számlavezetés plusz az önkormányzati adóbevétel megelőlegezése) nagy előnye a kormányzat számára, hogy megvalósításához sarkalatos (kétharmados) törvény módosítására nincs szükség, nagyrészt az államháztartási törvény (Áht.), valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet (Ávr.) szabályainak átírásával megvalósítható.

Már régóta tervben van
Legutóbb idén márciusban röppentek fel hírek arról, hogy a még ebben a kormányzati ciklusban a kincstár átvenné az önkormányzati számlavezetést a bankoktól. Az akkori polémiát Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára azzal zárta le, hogy a MÁK több szempontból sincs ma még felkészülve arra, hogy minden önkormányzat folyószámláit vezesse, ahhoz nagyon fel kellene fejleszteni, amellett úgy vélte, a kereskedelmi banki kapcsolatokat sosem tudja majd teljesen pótolni. Az április bejelentés szerint még idén elkészülhet és akár az Országgyűlés elé is kerülhet a kincstár jövőjével kapcsolatos koncepció.

Maradtak még eldöntendő kérdések

Bár a tervezet a bevezetés kapcsán kétféle megoldással - kötelező vagy választható - számol, úgy tudjuk, hogy a kormányzat a hatékony megvalósítás érdekében alapvetően a törvényi kötelezéssel számol. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a következő egy hónapban sikerül a szükséges jogszabály-változtatásokat meglépni, az új rendszer már 2016. első napjától elindulhat.

Nem teljesen egyértelmű a finanszírozási időszak meghatározása sem. Szóba jöhet a költségvetési évhez igazodó (január 1-től december 31-ig tartó) időszak, ez pénzügyi szempontból könnyebben kezelhető volna, az önkormányzat költségvetésének tervezésekor ismert volna a következő évben havonta járó előleg összeg, hátránya viszont, hogy még az elő év zárása előtt kell "belőni" a következő évre vonatkozó havi előleg összegét. A másik megoldás a hipa elszámolásához kapcsolódóan július 1-től június 30-ig tartó ciklus kialakítása.

Szintén eldöntendő, hogy az előleg alapja az előző évben ténylegesen befolyt, vagy pedig a következő évre tervezett összeg legyen. Ha ez sikerül, adja magát, hogy automatikus legyen az egytizenkettedes számolás. Ehhez kapcsolódik, hogy legyen-e évközi korrekció vagy pedig csak az év végén nézzék meg, hogy az előleg hogyan viszonyul a valódi éves bevételhez.

Fontos szempont az is, hogy az előlegfizetésnél a MÁK nem számítana fel kamatot sem pozitív, sem negatív eltérés esetén. Ez már csak azért is célszerű volna, mert a kamat felszámítása már banki funkciónak minősülhet, amellyel a kincstár a hitelintézeti törvény (Hpt.) hatálya alá kerülne, ami nem cél - fogalmaznak a dokumentum készítői.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Bulemia, 2015.11.02 14:17

..és a rendeleti kormányzással mi lesz már a neonáci/neoperonista világunkban?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html