Meglepő adat a magyarok túlórázásról - Ennyit dolgozunk a KSH szerint

Az európai uniós átlagnál kevesebbet túlóráznak a magyar munkavállalók, akik közül a teljes munkaidőben dolgozó nők átlagosan heti 40,2 órát, a férfiak 41,1 órát dolgoztak tavaly - derül ki a Központi Statisztikai Hivatalnak (KSH) a munkaidővel kapcsolatos elemzéséből.
MTI-Eco, Napi.hu, 2014. július 26. szombat, 10:11
Fotó: Napi.hu

Az Európai Unió 28 tagállamának átlagánál a nők szokásos heti munkaideje 0,2 órával hosszabb, a férfiaké pedig 1,4 órával rövidebb volt. Magyarország, a férfiak rendszeres heti munkaidejét tekintve az uniós tagországok - legalacsonyabb érték jellemezte - alsó harmadába tartozott 2013-ban, míg a nők esetében nagyjából a tagországok rangsorának közepén helyezkedett el.

A részmunkaidő 2013-ban átlagosan 19 órát jelentett az unióban a férfiaknak, szemben a magyar 23,3 órával, ami egyben a kategória egyik leghosszabb munkaideje volt. Ebben a foglalkoztatási formában a férfiaknál jóval nagyobb arányban érintett nők átlagosan heti 20,2 órát dolgoztak az unióban, Magyarországon pedig annyit, mint a férfiak, azaz heti 23,3 órát.

Ezektől az adatoktól némiképp eltér a teljes munkaidősként ténylegesen ledolgozott munkaidő, amely - túlóra, betegség, szabadság vagy egyéb távollét miatt - a rendszeres heti munkaidőnél több és kevesebb is lehet egy konkrét munkavállaló esetében. A KSH adatai szerint tavaly főmunkaidőben a férfiak az unióban átlagosan 41,6 órát dolgoztak, míg a magyar adat 40 óra volt. A magyar nők tényleges munkaideje alig maradt el a 38,9 órás uniós átlagtól: 38,6 óra volt.

A túlórák több mint egynegyedéért nem fizetnek

A túlórákat tekintve a tagországi különbségek elég nagyok: míg például az Egyesült Királyságban a vizsgált évben a foglalkoztatottak 27 százaléka túlórázott (a nem uniós tag Svájcban a 39 százalékot is elérte a túlórázók aránya), Bulgáriában viszont csak 2,6 százaléka. Magyarország a maga 5,4 százalékos arányával valahol az alsó harmadban helyezkedett el a tagországok rangsorában.

A túlórázók aránya Magyarországon az utóbbi évtizedben folyamatosan csökkent, 2013-ban a férfiaknak már csak 1,2, a nőknek 0,9 százaléka túlórázott. Többségüknek (54 százalékuknak) ez heti 6-10 óra túlmunkát jelentett.  A KSH szerint kissé meglepő adat, hogy a túlórák 27 százalékáért nem fizettek a munkáltatók. Különösen jellemző az ilyen fajta "elvárt" többletmunka például a kereskedelemben - teszi hozzá a statisztikai hivatal elemzése.

Nem dolgozott? Miért?

A statisztikai hivatal az egész hetes munkaidő-kiesést is megvizsgálta: az adatok szerint 2013-ban a csaknem 4 millió magyar foglalkoztatott közül átlagosan csaknem 130 ezren nyilatkoztak úgy, hogy az előző héten valamilyen okból nem dolgoztak. A foglalkoztatott nők 4,2, míg a férfiaknak 2,5 százaléka hiányzott egy átlagos megfigyelési héten.

A hiányzás miatt kieső munkanapok száma magasabb a nőknél, mint a férfiaknál. Az egész heti munkaidő-kiesés két legfőbb oka a szabadság, illetve a betegség: a kettő együtt a nőknél 84,8, a férfiaknál 82,7 százalékban magyarázta az egész heti távollétet.

2013-ban az alkalmazásban álló férfiak 69,3, a nők 74,5 százaléka dolgozott normál, egyműszakos műszakrendben, a többiek pedig különböző atipikus munkarend szerint. Az atipikus munkarend a nőknél főként (14,3 százalék) a két műszakos munkarendet jelentette. A férfiaknál viszont a kétműszakos munkarenddel nagyjából megegyező súlya volt a rendhagyó, illetve változó műszakrendnek is. A három, illetve négy műszakos műszakrendben az alkalmazásban állók 6 százaléka, mintegy 220 ezer ember dolgozott.

Egyre többen dolgoznak hétvégén

Az atipikus munkavégzés egyik elterjedt formája, amikor a dolgozó a hétvége egyik, vagy mindkét napján munkavégzésre kötelezett.  Az elmúlt évtizedekben számos olyan változás történt, ami növelte a hétvégi munkavégzésben érintettek körét. Ez leginkább a védelem, az egészségügy, vagy a folytonosan működő ipari üzemekben dolgozókra jellemző.

A KSH az ilyen munkavégzéssel kapcsolatban arra mutat rá, hogy 2013-ban az alkalmazásban állók 10,3 százaléka rendszeresen, 29,4 százaléka alkalmanként szombaton is dolgozott, vasárnaponként pedig 7,5, illetve 18,1 százalék volt ez az arány. Minden hétvégi munkavégzési típus elterjedtsége határozottan nőtt az elmúlt években, de a legnagyobb változás a szombati alkalmankénti munkavégzés esetében következett be.

Összességében a statisztikai hivatal elemzésében megjegyzi: az elmúlt években a munkaidő, műszakrend terén lezajlott változásokat és relatív pozíciónkat nehéz egyértelműen minősíteni. Csökkent ugyan a rendszeresen ledolgozott órák száma, s a teljes munkaidőben foglalkoztatott férfiak e téren uniós összehasonlításban is igen kedvező helyzetben vannak. Ugyanakkor lassan, de folyamatosan nő a családi kötöttségekkel nehezen összeegyeztethető hétvégi munkavégzésben való érintettség mindkét nem esetében

Hajósok munkaideje
Az Európai Bizottság a napokban tett közzé egy javaslatot a belvízi hajósok munkaidejének szabályozását illetően, amelynek értelmében egyebek között a heti munkaidő nem léphetné túl a 48 órát, naponta minimum 10 óra pihenőidő és évi legalább négy hét fizetett szabadság járna a belvízi közlekedésben foglalkoztatottaknak.
Magyar hajózási szakemberek hátrányosnak és feleslegesnek tartják a belvízi árufuvarozó és személyszállító hajókon dolgozók munkaidejének szabályozására vonatkozó, új uniós javaslatot - közölte a Magyar Hajózási Országos Szövetség (Mahosz) és a Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetségének (MBFSZ) elnöke az MTI kérdésére. Szalma Botond, a Mahosz elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkaidő kérdése régóta és megfelelően szabályozott nemcsak az uniós vizeken, hanem Szerbiában és Ukrajnában is. Bencsik Attila, a MBFSZ elnöke pedig úgy vélte, hogy az irányelv automatikus átvétele vagy törvényszintre emelése hátrányosan érintené a belvízi hajózás versenyképességét más közlekedési ágakkal szemben. Hozzátette, hogy ismereteik szerint egyetlen hajózási szervezetet sem vontak be az uniós javaslat előkészítésbe.

 

HOZZÁSZÓLÁSOK