Az európai statisztikai hivatal 2015-ös adatai szerint az EU-n belül kereskedő vállalkozások 98 százaléka kkv (ide jelen statisztikában a 250 főnél kevesebb embert foglalkoztató cégek tartoznak), 70 százaléka pedig mikrovállalkozás, azaz olyan cég, amelybe 10-nél kevesebben dolgoznak.

Ez persze önmagában nem egy sokatmondó szám, hiszen a kkv-k számosságuk miatt emelkednek ki, ezt jól mutatja, hogy a legrosszabb arányt elérő cseheknél is 90 százalékot mértek. Ugyanakkor az Eurostat kimutatta azt is, hogy ezen cégek felelnek a forgalmi érték 51 százalékáért is. Egészen pontosan az import 51, az exportnak pedig a 45 százaléka köthető hozzájuk.

Kapcsolódó

Amennyiben az országos adatokat nézzük, úgy azt látjuk, hogy mindössze öt olyan uniós állam van, ahol az export legalább kétharmada a kkv-khoz köthető: Ciprus (88 százalék), Lettország (81 százalék), Belgium (70 százalék), Észtország (68 százalék) és Hollandia (67 százalék).

A lista másik végén a franciák (21 százalék) és a németek (26 százalék), szorosan követve Szlovákiával (30 százalék) és Írországgal (32 százalék). Hazánk a középmezőny végén, avagy a sereghajtók élén áll a mezőnyben 47 százalékkal, amivel Bulgária és Románia közé fészkeltük be magunkat. (Komoly világcégnek vannak tervei Magyarországgal.)

Ugyanakkor egy másik listában már top3-ban vagyunk: itt azt mérték, hogy a mikrovállalkozások mekkora százalékot hoznak az EU-n belüli export értékéből. Magyarország 26 százalékos teljesítményt ért el, amivel felállhatott a képzeletbeli dobogó legalsó fokára. Előttünk csak Málta (37 százalék - az országról csak 2013-as adatok szerepelnek a statisztikában) és a csúcstartó Belgium áll, ahol az export értékének 46 százaléka olyan cégekhez köthető, ahol nincs 10 dolgozó sem.

A lista végén itt régi ismerősöket üdvözölhetünk: a francia, német és a finn kis cégek egyaránt 4 százalékot tudtak felmutatni.

A behozatalban is nagyok a kicsik

Amennyiben az import értékét nézzük, úgy legnagyobb arányban a lett kkv-k szerepelnek a listán, egészen pontosan 85 százalékkal. Utána Ciprus (82 százalék) és Észtország (79 százalék) következik, míg a másik végletet nem meglepő módon ismét a franciák (31 százalék) és a németek (34 százalék) jelentik.

Nagyon a magyar kisvállalkozások örülhetnek az eredményüknek, hiszen 53 százalékos teljesítményükkel csak hat tagállamot (az előbb említetteken kívül Csehország, Szlovákia, Lengyelország és az Egyesült Királyság) előznek meg.

A mikrocégeknél Málta viszi a pálmát 45 százalékkal, míg a belgák itt is jól állnak, 38 százalékos teljesítményük a második helyre volt elég. Svédország lett a bronzérmes 25 százalékkal, amivel éppen csak megelőzte a 23 százalékos Magyarországot. Talán már említeni sem kell, de igen, a franciák és a németek vannak az utolsó helyen, akikhez most Csehország csapódott, amely velük egyetemben 7 százalékot hozott.