Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
A szabályok szigorítása mellett a válság is közrejátszik abban, hogy az idén - éppen időben - teljesíthetőnek tűnik az az uniós elvárás, amely szerint 2010-re a 2001-es szinthez képest a felére kell redukálni a közúti balesetek halálos áldozatainak számát Magyarországon. Az ennél enyhébb, egyharmados csökkentést megcélzó hazai közlekedéspolitikai szándék teljesítése pedig már meg is történt.

A KSH keddi beszámolója szerint ugyanis közúti balesetben 319 személy vesztette életét 2010 első felében, 84 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. (A nem halálos, de személyi sérüléssel járó balesetek száma is csökkent, 14 százalékkal, a súlyos sérüléssel járóké pedig 16 százalékkal) Ezt a több mint 20 százalékos csökkenést - nem szakszerűen, hisz a szezonalitást így nem vesszük figyelembe - az egész évre kivetítve 650 halálos áldozat várható, ami közel fele a 2001-es 1239-nek.

Szigor és válság

A baleseti helyzet javulása hosszú éveken át tartó romló tendencia után 2008-ban kezdődött meg igazán, alapvetően a büntetési tételek emelésének, a pontrendszer korszerűsítésének, a tulajdonosi (közismert nevén objektív) felelősség bevezetésének és a zéró tolerancia meghirdetésének köszönhetően - kommentálta a fejleményeket Prof. Dr. Holló Péter, a Közlekedéstudományi Intézet (KTI) Közlekedésbiztonsági és Forgalomtechnikai tagozatának kutató professzora, egyetemi tanár.



Hozzátette: a tavalyi és az idei javuláshoz a válság hatásai is hozzájárultak, hiszen a jövedelmek csökkenése, a munkanélküliség növekedése mérsékelte a közúti forgalmat, márpedig a kisebb forgalom kevesebb balesetet is jelent. A szakember mindemellett úgy véli, a gépjárműtechnika fejlődése szintén jelentősen javítja a helyzetet, a korszerű gépkocsikban kevésbé súlyos következményekkel "úszható meg" egy-egy baleset. Utóbbi álláspontot támasztja alá az is, hogy a személysérüléses balesetek száma kisebb mértékben csökkent, mint az elhunytaké.

A GDP 1,8 százalékára rúg a veszteség

A KTI nemrégiben publikált tanulmánya szerint az ország egésze 2008-ban 469,2 milliárd forint társadalmi-gazdasági veszteséget szenvedett el a közúti balesetek miatt. Ez az éves GDP 1,8 százalékának felel meg, ami jelentős javulást mutat az egy évvel korábbi 533,5 milliárd forinthoz illetve 2,1 százalékhoz képest. Az idei kedvezőbb statisztika várhatóan kisebb veszteséget is jelent majd még akkor is, ha a GDP csökkent a 2008-ashoz képest.

A veszteségérték meghatározásakor a termelés - időleges vagy végleges - kiesését, az okozott tárgyi és környezeti kárt, a baleset miatt keletkezett forgalmi torlódás okozta veszteséget (a dugóban elvesztegetett időt és a magasabb üzemanyagfogyasztást), a mentés, a kórházi ellátás, a temetés költségeit, a kifizetett táppénzt, a műszaki mentés, a rendőri, a bírósági és az ügyészi tevékenység költségeit veszik számba. Ezek jól kalkulálható, becsülhető értékek, de - hívja fel a figyelmet Holló - a teljes kárhoz hozzá tartozik az elveszett vagy csökkent életminőség is. Ez utóbbit ún. fizetési hajlandóság módszerével értékelik.

Ezzel együtt számolva egy közúti baleseti halál mintegy 250-260 millió forint veszteséget jelent.

Visszatérve a 2008-as adatokhoz, a közel 470 milliárdos veszteség három nagy csoportra osztható: 42-43 százalékot tesz ki a termeléskiesés, a biztosítók által térített tárgyi kár aránya 23-24 százalék, a lakossági és munkaadói kiadás súlya pedig 24 százalék.
A veszteségelemeket vizsgálva a legnagyobb súllyal a balesetek által okozott tárgyi kár szerepel (43,5 százalék), majd a közúti torlódás, időkiesés (24,9 százalék) és a halálozás miatti emberitőke-veszteség következik (22,7 százalék).

A tanulmány ugyanakkor hangsúlyozza: a balesetek által okozott társadalmi-gazdasági veszteségérték egyetlen haszna a balesetmegelőzési intézkedések gazdasági hatékonyságának megítélésében van.