Meglepődtek az elemzők: mi lesz így a magyar inflációval?

A piaci elemzők által vártnál magasabb lett a márciusi infláció, ráadásul a maginfláció kitartóan emelkedik. A következő hónapok - a tovább csökkenő üzemanyagárak és az emelkedő bázis miatt - csökkenő inflációs mutatókat hozhatnak - vagy mégsem. A koronavírus-járvány ugyanis mindent nagyon összezavar.
Domokos László, 2020. április 8. szerda, 12:29
Fotó: Getty Images

Többek között az élelmiszer-drágulás nyomta fel az inflációt márciusban, az üzemanyagárak zuhanása pedig csak részben szerepel benne - kommentálta a KSH friss adatait Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető elemzője. Márciusban az infláció a piaci várakozást meghaladó, 3,9 százalékos volt, havi szinten pedig 0,2 százalékkal emelkedtek az árak.

Az üzemanyagárak jelentős csökkenése a márciusi inflációban még nem látszik teljesen, ennek részben az az oka, hogy a KSH a hónap 20-áig veszi fel az adatokat, az üzemanyagok ára pedig március végén tovább zuhant. Az élelmiszerek éves és havi szintű drágulása részben a felvásárlási lázzal, a járványhelyzet miatti ellátási problémákkal, beszállítói áremelésekkel magyarázható. A maginfláció továbbra is magas szinten van, márciusban 4,3 százaléknál tartott, vagyis a februári 4,1 százalékos szinthez képest gyorsult. Ez részben a feldolgozott élelmiszerek - amelyek között megtalálható többek között az olaj, a cukor, a kenyér - drágulásával, valamint a piaci szolgáltatások díjának növekedésével magyarázható. Utóbbi hátterében pedig a mobil-, és internetszolgáltatások, valamint a pénzügyi szolgáltatások drágulása áll. A részletes adatokból kiderül az is, hogy márciusban már nem emelkedtek az elmúlt években fokozódó inflációs várakozások.

Az üzemanyagárak már említett zuhanása áprilisban a fő inflációs mutatót akár 1 százalékponttal mérsékelheti. Ugyanakkor az áprilisi maginflációt nem fogják lejjebb húzni az olcsóbb üzemanyagok, azok ugyanis nem befolyásoljak ezt a mutató. Egyelőre bizonytalan a további helyzet a járvány miatt. A jövőben egyrészt az lesz a kérdés, hogy meddig tart az élelmiszerárak, mindennapi fogyasztási cikk árának felfutása, másrészt ezt a drágulást a járványhoz köthető keresletcsökkenés mikortól és mennyire tudja ellensúlyozni vagy átfordítani dezinflációs trendbe - mondta a K&H szakértője, aki szerint a a következő hónapokban 2 százalék körüli inflációra is lehet példa, az év végén 2,5 százalék körüli várható, 2020 átlagában pedig 2,9 százalék körül alakulhat.

Érdemi inflációs nyomás van a gazdaságban: a maginflációs mutató ugyanis nemhogy nem csökkent, de gyorsuló ütemben tovább emelkedett, elérve a 4,3 százalékot. Ezzel az első negyedéves átlag 4,1 százalék lett, szemben a tavalyi 3,8 százalékos éves átlaggal állapította meg Jobbágy Sándor, a a CIB Bank Zrt. elemzője. Ez csak részben köszönhető adóhatásoknak, hiszen az MNB által kiemelten figyelt indirekt adóktól szűrt maginfláció is 3,9 százalék (tovább növekvő) volt, és az MNB által számított többi, tartósabb inflációs tendenciákat megragadó index is emelkedett a megelőző hónaphoz képest. A lakossági inflációs várakozások sávja nem emelkedett tovább, de az emelkedő tendencia érdemben nem tört meg - az MNB megítélése szerint ugyanakkor továbbra is a 3 százalékos inflációs céllal konzisztensen alakult.

Alap forgatókönyvünkben (amely 2,6 százalékos 2020-as GDP-visszaesés feltételezésén alapul) 2,4 százalékos éves átlagos inflációval számolunk 2020-ra. Ugyanakkor a globális járvány kezdeti hazai hatása ellenére is több mint hatéves csúcsra emelkedő maginfláció jelentős kockázatokat rejt. Bár az MNB április 7-i 0,95 százalékos kamatemelési döntése a maginfláció és a forintárfolyam nyomán sem látszik indokolatlannak, de az járvány miatti egyéb monetáris (likviditási és hitelezési) valamint fiskális intézkedések nyomán idén a önmagában a szigorító kamatlépés kereslet-visszafogó hatása nem érvényesül. Így egy esetleges érdemi olajár-korrekciót is kalkulálva, akár 3,5 százalékot elérő 2020-as átlagos infláció is elképzelhető. Az MNB a szokásos pontelőrejelzéssel szemben a márciusi Inflációs jelentésben sávos prognózist adott meg az idei átlagos inflációra (2,6-2,8 százalék) és a piaci előrejelzések szóródása is megnövekedett - tette hozzá az elemző.

A koronavírus következtében rövid távon erősödik az infláció - mondta Virovácz Péter, az ING Bank Zrt. vezető makroelemzője. A következő hónapokban pedig - a tovább csökkenő üzemanyagárak és az emelkedő bázis miatt - a fő inflációs mutató további mérséklődésére számít. Ugyanakkor áprilisban még maradhat a vírus okozta átmeneti áremelkedés és a március végi rekord magas szintre emelkedő euró/forint árfolyam magasan tarthatja a maginflációs mutatót. Ezzel együtt 2020 végére mindkét mutató 3 százalék körül alakulhat.

Aggasztó, hogy a maginfláció 4,3 százalékra ugrott, amit döntően a feldolgozott élelmiszerárak és a szolgáltatási árak gyorsuló növekedése okozott. Az előbbiek drágulását részben a pánikvásárlások is okozhatták, amely azonban egyszeri hatás lehetett - fogalmazott Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. vezető elemzője. Várakozása szerint a következő hónapokban az infláció 2,5 százalék közelébe, jóval az inflációs cél alá süllyedhet, majd az év végéig tartósan 3,2-3,8 százalék között ingadozhat. Mivel az árak emelkedése szélesebb bázisú, idén 3,6 százalékos átlagos pénzromlást vár, a tavalyi 3,4 százalék után.

Ezzel együtt az inflációt a koronavírus-járvány hatásai igen ellentétesen érintik. Egyfelől az olajárak és a gazdasági tevékenység összeomlása nyilvánvalóan érdemben lehúzhatja az árakat, míg a forint meredek gyengülése erősítheti az inflációt, bár kérdés, hogy ebből mit lehet áthárítani. Nem ismert a járvány lefutása, a gazdaságra gyakorolt teljes negatív hatása, a vészhelyzetet követő újraindulás időpontja, annak meredeksége, amely azonban az árak újbóli emelkedéséhez vezethet. Ugyanígy a kínálati oldal gyengülése, a kapacitások kiesése párosulva a később várhatóan felfutó kereslettel, szintén magasabb inflációt okozhat, ugyanakkor a második félévben feltehetően javuló kockázatvállalási hajlandóság miatt a forint erősödhet - tette hozzá a szakértő.

HOZZÁSZÓLÁSOK