Meglepően sok magyar fél a hajléktalanságtól

Az emberek közel egyharmada érzi úgy, hogy akár ő is elszegényedhet és utcára kerülhet. Főként az alacsonyabb végzettségűek félnek a hajléktalanná válástól. Ijesztő lehet az is, hogy az emberek több mint 40 százaléka közönyösen bánik az utcán élőkkel - derül ki a a Kantar Hoffmann friss közvélemény-kutatásából.
Szabó Dániel, 2017. április 19. szerda, 12:14
Fotó: Napi.hu

Csak becslések vannak arra vonatkozóan, hogy Magyarországon jelenleg hány hajléktalan van. Szakértők úgy vélik, hogy nagyjából 10 ezer főre tehető a számuk, de a kutatásban résztvevők ezt a számot jóval túlbecsülik. A megkérdezettek ugyanis 30 ezer főre becsülik a létszámukat. A leginkább a megyeszékhelyeken élők mondták a legmagasabb értéket (37 ezer fő), míg a faluban élők a legkevesebbet (27 ezer fő). Volt olyan válaszadó, aki csupán ezerre tette a hajléktalan emberek számát, de volt olyan is, aki 100 ezer főt mondott.

Az eredmény abból a szempontból is érdekes, hogy eltérő módon definiálják a hajléktalanságot. A legtöbben a fedél nélküli életmódot, mintsem a lakásnélküliség ilyen-olyan formáját értik a fogalom alatt. Az utcán élőket az emberek 92 százaléka tartja hajléktalannak, a hajléktalanszállón lakókat csak 62, a viskókban, kunyhóban élőket 61 százalék. Ha valaki már rokonoknál, barátoknál húzza meg magát, azt 17 százalék tekinti hontalannak.

Félünk tőle, tudjuk is miért

Ez alapján a lakosság félelmeit mutatja, hogy a felmérés szerint a magyar társadalom  29 százaléka kisebb-nagyobb mértékben, de el tudja képzelni, hogy maga is hajléktalanná válik - vagyis az utcán kell élnie. De csupán 3 százalék azoknak az aránya, akik valószínűnek tartják ezt a lehetőséget. A hajléktalanná válástól való félelem fordítottan arányos az iskolai végzettséggel, minél alacsonyabb valakinek az iskolai végzettsége, annál inkább aggódik emiatt.

Ez alapján az emberek személyes problémáira is következtetni lehet abból, hogy mit tartanak a hajléktalanná válás főbb okainak. A leggyakrabban vélt ok az eladósodás, 53 százalék szerint vezet ez az utcán éléshez. A káros szenvedélyt 51, az állás elvesztését 47, a családi helyzet megváltozását 31 százalék tartja kiváltó oknak.

A válások, illetve egyéb családi traumák hatásait a lakosság jelentősen alulbecsüli, holott a szakértők szerint a hajléktalanná váláshoz vezető úton ez az egyik legjelentősebb tényező - hívja fel a figyelmet a tanulmány. Főként a kapcsolati konfliktusok (válás, élettársi kapcsolatok felbomlása, szülőkkel történő összeveszés, nyugdíjas magára maradása) állnak a háttérben, a másik vezető ok a függőséget kiváltó anyagok használata, a fizikális és mentális egészség romlása, valamint a bűnözés. Továbbá az állami intézményekből való kikerülés (állami nevelés, pszichiátriai intézet, kórház, börtön, szociális otthon).

Társadalmi közöny fogadja a hajléktalanokat

A megkérdezettek 42 százaléka nem tesz semmit, ha hajléktalan emberrel találkozik. A fővárosban alacsonyabb a közönyösök aránya, 30 százalék nem tesz semmit. Míg falun, kistelepülésen élők jóval aktívabbaknak, szolidárisabbnak tűnnek: 25 százalékuk pénzt vagy aprót ad, míg a városiaknál ez az arány csak 17-18 százalék.

A pénzzel támogatók aránya 19 százalék a teljes társadalomban, míg ugyanannyian adnak ételt-italt, mint amennyien hajléktalan újságot vesznek (11-12 százalék). Az iskolai végzettség is meghatározó az aktív segítés szempontjából: minél magasabb képzettséggel rendelkezik valaki, annál inkább segít a rászoruló hajléktalan embereken.

Nagyon sokaknak vannak negatív előítéleteik az utcán élőkkel szemben. A lakosság 22 százaléka kifejezetten negatív, pejoratív jelzőket is társított a hajléktalansághoz (pl. alkoholizmus, bűz, erőszak).

Mindezzel együtt az elmúlt időszak állami és önkormányzati megoldást, a közterületen való lakás tilalmát a megkérdezettek 49 százaléka nem támogatja. Az elutasítás független attól, hogy a megkérdezett hol lakik, egyaránt elutasítják fővárosiak, városiak, valamint kistelepülésen élők is.

Aggasztó adat, hogy az idei ugyan az utóbbi évek egyik leghidegebb tele volt, mégsem állt fel rendes szociális ellátóhálózat az ellátásukra. Februárban még kelet-Magyarország kilenc megyéjében vártak arra a programra, amelynek révén a hajléktalanok és a mélyszegénységben élő gyerekek megkaphatnák az évek óta ígérgetett élelmiszercsomagokat

A kutatásról
Az omnibusz adatfelvétele 2017. március 10-23 között zajlott, 1100 18 évesnél idősebb magyar állampolgár véletlen sétás személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta pontosan tükrözi a felnőtt lakosság településtípus, nem, életkor, régió és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára a teljes mintában a válaszok megoszlásától függően legfeljebb ±3 százalék.

A Kantar Hoffmann több, mint húszéves kutatói tapasztalattal rendelkezdő Kantar Hoffmann a piac és -véleménykutatás szinte minden területén jelen van.

HOZZÁSZÓLÁSOK