Mégsem kell k+f a válságkezeléshez?

Húszmilliárd forintot szán a kormány k+f támogatásra jövőre. Ez jóval kevesebb a tavalyinál, ám ahhoz képest mégis sok, hogy eredetileg egy forintot sem akartak erre költeni.
F. Szabó Emese, 2009. szeptember 22. kedd, 20:32
Fotó:

Jövőre húszmilliárd forinttal járul hozzá az állam a kutatás-fejlesztéshez (k+f), ennyi szerepel ugyanis a költségvetés tervezetében a Technológiai és Innovációs Alap sor mellett támogatás címén. A húszmilliárd forint egyszerre tekinthető soknak és kevésnek. Kevés, mert tavaly 25 milliárd forintot tett ki az állami hozzájárulás mértéke, vagyis a szűkre szabott költségvetés ötödével nyesi vissza a k+f támogatását. Ahhoz képest azonban, hogy a kormány eredeti tervei szerint egyetlen forint se került volna az alapba, a húszmilliárd forint kifejezetten soknak mondható.

A Magyar Innovációs Szövetség nyáron kezdett tárgyalásokat annak érdekében, hogy a jövő évi költségvetésben szerepeljen a k+f támogatása. Érvelésük szerint a kormány arra tett ígéretet, hogy az innovációs járulék címén befolyt összeget megduplázza, vagyis a vállalkozások által megfizetett járulékkal megegyező összeggel az állam is beszáll az Innovációs Alap finanszírozásába.

A járulék évente 25-30 milliárd forintot tesz ki, így az alap évi 50-60 milliárd forintból gazdálkodik. Ez jövőre mindenképp csökken, kérdés, mennyivel. Az ötmilliárd forint mínusz már biztosra vehető, ám korántsem biztos, hogy a vállalkozások a korábbi években megszokott összegű járulékot fizetik be az alapba. Az idén legalábbis a többi adónemhez hasonlóan az innovációs járulékból származó bevételek sem érik el a tervezettet, augusztusban 2,7 milliárd forintot tett ki az alap hiánya.

Alapvetően nem furcsa, hogy a szűkebbre szabott költségvetésben a kormány bizonyos területeken a korábban tervezett kiadásokat csökkenti. A válságkezelő intézkedések között azonban mind a miniszterelnök, mind a gazdasági miniszter több ízben is hangsúlyozta az innováció kulcsszerepét. Vagyis azt, hogy sok mindenen lehet spórolni, de a kutatáson nem, hiszen a válság megszűntével kamatostul megtérül a most kutatásra költött pénz. Ehhez képest a kormány a maga elképzeléséhez sem maradt hű, a fűnyíróelv ugyanis ezen a területen is érvényesült.

Ha feltételezzük, hogy a vállalkozások jövőre a korábbi éveknek megfelelő összegű járulékot tudnak befizetni a költségvetésbe, akkor papíron megvalósul, ami évek óta célja a kormánynak - az, hogy az alapban nagyobb arányt képvisel a társaságok által befizetett rész, mint a költségvetési hozzájárulás. Persze az eredeti elképzelés az volt, hogy a céges befizetéseket kell folyamatosan növelni, s nem a hozzájárulást csökkenteni.

HOZZÁSZÓLÁSOK