Megszakadt a trend hét év után - mi lesz a kormányzati tervekkel?

Megtorpant a kutatás-fejlesztésre (k+f) fordított összeg GDP-arányos növekedése 2014-ben, sőt csökkent is egy kicsit. Mindez úgy, hogy a kormány konkrét célt fogalmazott meg ezzel kapcsolatban.
Szász Péter, 2015. november 1. vasárnap, 10:39
Fotó: Napi.hu

Az elmúlt években lendületesen nőtt a k+f-re fordított összeg nagysága Magyarországon, üteme meghaladta a GDP emelkedését is. Ennek köszönhetően a GDP-arányos ráfordítás a 90-es évek végi 0,67 százalékról 2013-ra 1,41-re emelkedett.

Ennek tükrében józan célkitűzésnek tűnt a kormány azon vállalása - amelyet a Befektetés a jövőbe című középtávú stratégiában tettek -, hogy 2020-ra ez az arány elérje az 1,8 százalékot. Sőt, Varga Mihály egy tavalyi rendezvényen annak a reményének is hangot adott, hogy ez a szám még magasabb is lehet.

Ehhez képest 2014-ben fordulat következett be, ugyanis a KSH előzetes adatai szerint a GDP-arányos ráfordítás 1,38 százalék volt tavaly, vagyis 0,03 százalékponttal csökkent. Persze elnézve az eddigi növekedési dinamikát, az 1,8 százalék könnyedén teljesíthető 2020-ig, de ettől függetlenül a tény még tény marad: 7 év után megtört a trend.

Egy másik oldalról nézve ugyanakkor még örülhetnénk is ennek, ugyanis a visszaesés a gazdasági növekedés "számlájára írható", mivel maga a k+f ráfordítás a 2013-as 420 milliárdról 441-re nőtt. Ez 5 százalékos növekedés éves bázison, ami nem túl erős adat az előző évi 15,5 és a korábbi két év 8 százalék feletti növekedése után.

A ráfordítások két részből tevődnek össze, a k+f-költségből és a k+f-beruházásból. Tavaly ez utóbbi esett vissza 14,2 százalékkal. Csökkenésre utoljára 2006-ban volt példa.

Hosszú idő óta először csökkent a kutatóhelyek száma: tavaly 2 994 darab működött Magyarországon, szemben az azt megelőző 3 159-cel. Visszaesett a dolgozói létszám is, bár ez inkább a segédszemélyzet számának csökkenése miatt van, a kutatóké emelkedett.

Pozitív folyamat ugyanakkor, hogy tavaly a ráfordítások pénzügyi forrásainak aránya az állami költségvetésről a vállalatok és a külföldi források felé tolódott. 2013-ban az állam még a teljes összeg 35,9 százalékát biztosította, míg tavaly már csak 33,5 százalékot.

Korábban Varga Mihály arról beszélt, hogy a jelenlegi európai uniós költségvetési ciklusban Magyarország 2,1 milliárd eurót fordíthat kutatás-fejlesztésre, ami kétszerese az előző időszakban kapott kohéziós támogatási keretnek.

HOZZÁSZÓLÁSOK