Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Március 6-án a központi költségvetés adóssága 24 444 milliárd forint volt, ami 562,9 milliárd forintos növekedés 2014 utolsó napjához mérve - olvasható az Államadósság Kezelő központ (ÁKK) Zrt. eheti közleményéből. A központi költségvetés adóssága teszi ki az államadósság túlnyomó többségét: a költségvetésen kívüli (állam)adósság 600-700 milliárd forintra rúghat, az MNB adatai szerint december 31-én 640 milliárd forint volt.

Az ÁKK csak a központi költségvetés adósságának alakulásáról számol be hetente: ez év első hónapjában meredeken nőtt az adósság, ugyanis az államadósság-kezelő a februári lejáratokra tartalékolt. A februári adósság-visszafizetése után azonban újabb növekedésnek indult a mutató, a február 27-ei 24 147,5 milliárd forintról a múlt héten 24 444 milliárdra ugrott, vagyis egy hét alatt 297 milliárd forinttal nőtt az adósság. A GDP-arányos adósság a tavaly év végi 74,9 százalékról márciusra 76 százalékra emelkedett - vagyis 1,1 százalékos a növekedés. Mindeközben az államháztartás első kéthavi folyó hiánya - vagyis a valódi finanszírozási igény 310,7 milliárd forint volt.

Az ÁKK magyarázata szerint több tényező is szerepet játszott a mutató emelkedésben: adósság 2015-ben a deviza keresztárfolyamok változása miatt, az ÁKK-nál elhelyezett betétek növekedése, valamint a kisösszegű nettó kibocsátás következtében emelkedett, amely hatást mérsékelte a forint euróval szembeni felértékelődése a tavaly év végéhez képest. Vagyis a devizaadósságon keletkezett átértékelési veszteséggel magyarázza az ÁKK az adósság növekedését - január óta mind a dollár, mind a svájci frank jelentősen erősödött a forinttal szemben. A devizaadósságon elszenvedett - nem azonnali, tehát egyelőre csak a könyvekben szereplő - veszteség részleteiről a jövő héten esedékes NGM-tájékoztató szolgálhat részletekkel.

A devizaadóssággal kapcsolatban az ÁKK-nak idén még bőven lesz kihívása, hisz az idén 2,3 milliárd euró (731 milliárd forint)  értékben járnak le devizatartozások - ám hosszú évek óta 2015 az első év, amikor nem lesz devizakötvény-kibocsátás. A kormány és az ÁKK középtávú célja az államadósságon belül a devizaarány csökkentése - ezért az idén lejáró devizalejáratokat is a forintpiacról igyekeznek majd finanszírozni, ehhez viszont az kell, hogy a befektetők vonzóbbnak tartsák a forintkötvényeket a magyar dollárkötvényeknél - hisz így az árfolyamkockázatot már nem a magyar állam, hanem a befektetők viselik.