Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Nagyot nőtt tavaly a lakossági hitelezés a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint. A háztartások az év során 856,3 milliárd forintnyi lakáshitelt vettek fel, ez 31 százalékkal több a 2017-esnél, személyi hitelből pedig 447,7 milliárd forint volt a folyósított mennyiség, 47 százalékkal több az egy évvel korábbinál.

A háztartások egy év alatt több mint 424 milliárd forinttal vettel fel több hitelt, mint amennyit törlesztettek, ezzel az év végére 6149 milliárd forintra nőtt a hitelállományuk, ami három és féléves rekord. A bankok szerint az idén még több hitel fogyhat el, a lakáshiteleknél és a személyi kölcsönöknél is folytatódik a felfutás.

Az új lakáshiteleken belül tökéletesen érvényesült az MNB törekvése, hogy a bankok és a hitelfelvevők is álljanak át a kiszámíthatóbb, fix kamatozású lakáshitelekre. Decemberben a változó kamatozású lakáshitelek aránya már alig 5 százalék volt. Pedig a változó kamatozású lakáskölcsönök kamata rekord alacsony szintre süllyedt, decemberben már átlagosan mindössze 2,76 százalékos volt. Egy átlagos, fix kamatozású lakáshitel kamata ennél több mint 2 százalékponttal magasabb volt, ami egy 10 millió forintos átlagos lakáshitelnél havonta 17 ezer forint körüli összeggel növeli meg a törlesztőrészletet.
A fogyasztási hiteleknél is a kiszámíthatóak a keresettebbek, a szerződések kétharmada decemberben már fix kamatozású volt. A kamatkülönbözet nagyjából 1,7 százalékpont a kétféle hitel között, ami egymillió forintos személyi hitel esetében nem egészen 1500 forintnyi különbséget jelent a havi törlesztésben.

A fogyasztási hiteleken belül a személyi hitel a legnépszerűbb, szabad felhasználású jelzáloghitelt kevesen vesznek fel. Tavaly csupán 25,7 milliárd forintnyit folyósítottak ebből a hitelfajtából, bár a kamata jóval alacsonyabb a személyi hitelénél. A háztartások, úgy tűnik, szemben a válság előtti időszakkal, nem szívesen terhelik meg az ingatlanjukat hitellel azért, hogy fogyasztási cikkekre költsenek. Az áruhitelek viszont ismét keresettek, 51,5 milliárd forintnyit, vagyis háromszor annyit helyeztek ki ezekből tavaly, mint 2017-ben.

A folyószámlahitelek és a kártyahitelek kamata a legmagasabb, előbbieké átlagosan 20 százalék fölött van, az utóbbiaké a 25 százalékot is meghaladja. A háztartások ezeket a drága kölcsönöket egyre tudatosabban kerülik. A folyószámlahitelek állománya december végén 367,2 milliárd forint volt, vagyis 5 milliárd forinttal csökkent 2017 vége óta, és a karácsonyi készülődés sem vitte súlyos mínuszba a számlákat.

A kártyahiteleknél látszott némi felfutás az év végén legalábbis a nem kamatozó állományban, amely 57,6 milliárd forintra nőtt. A kamatozó állomány ugyanakkor folyamatosan csökken, az év végén már 95,8 milliárd forint volt, ami a 2015 óta vezetett statisztika legalacsonyabb értéke. 2015-ben körülbelül másfélszer ennyi kártyahitelre fizettek kamatot az ügyfelek, azóta viszont szemmel láthatóan sokkal tudatosabbá vált hitelkártyahasználat, egyre többen törlesztenek olyan pontosan, hogy mentesüljenek a kamatfizetés alól.