Mérleg: katasztrofális másfél évtizedet produkált Magyarország

Az energiahivatal egyetlen statisztikája tisztán láthatóvá teszi, hogy a megújuló energiás fejlődésünk - a kommunikációs és tettek helyett végzett manőverezések eredményeként - oda jutott vissza, ahol 2009-ben volt. Az idén robbantó napelemes termelésre bízni a változást már nem elég.
Szabó M. István, 2019. december 16. hétfő, 19:06
Fotó: Napi.hu

A Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal (MEKH) által a napokban közzétett éves jelentések között található a Megújuló energiaforrások felhasználásának részaránya 2005-2018 címet viselő táblázat. A mindössze négysoros adathalmazban az értékek 2005 és 2018 között éves bontásban szerepelnek. Nem azon érdemes elidőzni, hogy vajon mennyire korszerű, ha a 2018-as adatokat is feldolgozó excel-tábla csak 2019 decemberében jelenik meg, mivel az egymást követő adatsorokból ennél jóval borúsabb összefüggések válnak nyilvánvalóvá.

Mintegy másfél évtized alatt Magyarországnak a kozmetikázott (bruttó) fogyasztási adatokkal sem sikerült még megdupláznia sem a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia részarányát. Ami amúgy 2005-ben se volt túl sok (4,4 százalék), de 2018-ra se lett az (8,3 százalék). Az arány Németországban az idei első negyedévi adatai alapján átbillent a 40 százalékon, az év első 9 hónapját összesítve pedig már 42,9 százalékot mutatott. Az Eurostat 2016-os adatai szerint ez az arány Szlovákiában már 22,5 százalék volt, Bulgáriában 19,2 százalék, Csehországban 13,6, Lengyelországban 13,4 százalék volt.

A MEKH táblázatának második sorában az szerepel, hogy a fűtés-hűtés (a megújuló energiaforrásokból előállítva, e célra hasznosítva, bruttó) a "zöldülés" tekintetében nemcsak a nagyobb arányig jutott el, mint az első sor, de közelebb is jutott a duplázáshoz: 2005-ben 9,9 százalék volt, 2018-ban pedig 18,1 százalék. Utóbbi szintet azonban egyszer már, 2010-ben produkálta. Sőt: 2013-ig ez az arány ha lassan is, de felkúszott 24 százalék közelébe, s onnan csúszik öt éve folyamatosan lefelé.

Ehhez képest az tényleg szépen hangzik, hogy a közlekedésben sikerült majdnem 8 és félszeres növekedést produkálni a zöldenergia térnyerésében. Ha azt is hozzátesszük ehhez, hogy az ugrást a 0,9 százalékos bázisról (2005) sikerült elérni, érthetőbb, ha visszafogottabb az öröm. Pláne, hogy az adatsort nézve az is egyértelmű, hogy az utolsó (és az egyetlen) jelentős nekirugaszkodásra még 2008-ban került sor, s hogy 2016 óta lényegében stagnál a mutatott teljesítmény (2016: 7,6 százalék; 2017: 7,7 százalék; 2018: 7,7 százalék).

Csak 12,5 százalék

A leginkább fájó azonban a táblázat utolsó sora, mivel eddig úgy is tűnhetett, hogy ha a világban zajló robbanásszerű fejlődésben nem is vagyunk a főszereplők közt, de a saját, szerény vállalásunkat illetően legalább helyt tudunk állni - ami a környezetbarát energiatermelés statisztikai arányát illeti. Ez az a misztikus 14,65 százalékos, Brüsszel felé tett vállalás, ami a legtöbbet szerepelt az utóbbi évek híreiben. Leginkább úgy, hogy ez a vállalás már megvan, idő előtt.

A párizsi klímacsúcsra (2015) készülőben hangzott el az első hozsanna az illetékes kormányzati tisztviselőtől, majd a KSH is szépeket írt róla, kiemelve: úgy teszi ki a zöldenergia a teljes végső energiafelhasználás mintegy 15 százalékát, hogy "ezen érték a 2010-es 12,8-ről 2013-ig 16,2 százalékra emelkedett, majd kisebb visszaesés után értéke 2015-ben 14,5 százalék volt". Aztán 2017-ben kiderült, hogy bár se napelemrétek, se szélturbinák vagy biomassza erőművek nem épültek tömegével, mégis meghaladtuk a 2020-ra vállalt zöldenergia-arányt. Igaz, azzal a módszertani maszatolással sikerült mindez, hogy az erdészetek hivatalos tűzifaeladási adatai helyett a KSH életkörülmény-kutatását használták; így "igazolva", hogy sokkal nagyobb mennyiségű fát tüzel el az ország, mint amennyit korábban számoltak (a megújuló energiaforrásoknál elszámolva az erdőből vélelmezhetően ellopott fát is).

Nem azért állunk jól, mert gyors a megújuló termelés növekedése, hanem mert a válság után az ország primer energiafelhasználása drasztikusan lecsökkent - fűzte akkor mindehhez Kaderják Péter (a REKK akkori, a kormányzati klíma- és energiastratégia mostani vezetője). A statisztika-polírozás kiderülését követően azonban az is látszott, hogy a hivatkozott értékek tarthatósága érdekében is sürgősen fel kellene gyorsítani a zöldenergia térnyerésének segítését, mivel az Európai Bizottság indítványozta, hogy a tűzifát vegyék ki a további számításból.

A kormány a jövőben is támogatja a megújuló energiák hasznosításának elterjedését, hiszen az a klímapolitikai célok elérésében is fontos szerepet tölt be - írták akkor a HVG-nek mindenféle konkrétum megjelölése nélkül. És mint az Energiahivatal most kiadott adataiból nyilvánvaló: az akkor adott szó is nyom nélkül elszállt: a megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználásának részaránya a (bruttó) végső energiafogyasztásban ma már rosszul mutat.

Tavaly 12,5 százalékra esett vissza ez a mutató.

Érdemes visszaidézni: amikor Magyarország beleállt a 14,65 százalék elérésébe, az EU átlagosan 27 százalékos részarány elérését tűzte ki célul 2030-ra úgy, hogy 2020-ra az átlagosan 20 százalék elérését tartotta reálisnak. A lécet azonban alig egy éve, 2018 novemberében feljebb tolták, mert a 27 százalék túl alacsony vállalásnak ítéltetett. Az új limit így 32 százalék lett, amit 2016-ban öt ország már produkált. Svédország akkor 53,8 százalékon, Finnország 38,7 százalékon, Lettország 37,2 százalékon, Ausztria 33,5 százalékon, Dánia 32,2 százalékon állt - egyikük sem vett vissza azóta sem a növekedési tempójából. Az ebbe az irányba tett drasztikus lépésekről az utóbbi hónapokban is többször írtunk: a már említett és sokat hivatkozott Németország mellett például Spanyolországról, Írországról, az Egyesült Királyságról és Hollandiáról is.

A Brüsszelben 2018 őszén benyújtott, és gyakorlatilag "nagyon kínos" minősítéssel átdolgozásra ajánlottnak értékelt magyar klímatervben ez a magyar vállalás 14,65 százalék volt - azzal megfejelve, hogy 2030-ra a kormány a merésznek nem mondható 20 százalékos szint elérését tűzte ki célul. Nos, a magyar vállalás egy uniós forrás szerint lejjebb csúszott: 2020-ra már csak 13 százalékot ígérünk. Ez az "erőfeszítés" talán célba ér annak köszönhetően, hogy 2019 végére várhatóan 800-900 MW új napelemes termelőerő kerül be a villamos energia rendszerbe, ami ha nem is sokat, de valamit javít majd a szummán.

Tempóváltás kell

Az, hogy múlt csütörtökön, egy monstre brüsszeli kötélhúzás-vitatkozás végén a korábbi cseh, magyar és lengyel álláspont megbukott - miszerint a klímacélokkal és a Green Deallel Ursula von der Leyen túl messzire ment -, és Orbán, illetve Babis is álláspontot váltottak, valójában még nem biztosíték Magyarország számára semmire. Mert bár - ahogyan a 444.hu írta - a csehek és a magyarok "megígérték, hogy 2050-re egyáltalán nem eregetnek felmelegedést okozó anyagokat a levegőbe", ennek leginkább a Brüsszelből belengetett, 100 milliárd eurós pakkból elérhető nagyobb támogatási összeg-ígéretnek van köze.

Magyarország estében elérhető a klímasemlegesség 2050-re, de csak radikális átalakításokkal. Nehéz ezt megbecsülni, de a következő 30 éveben, de a GDP 2,5 százalékát arra kell szánni, hogy ebbe a történetbe beruházzunk - mondta novemberben egy konferencián Kaderják Péter. Mivel az évszázadközepi klímasemlegesség ígérete szorosan összefügg a megújuló energiák arányának növelésével (a fűtés-hűtés, a közlekedés és az energiafogyasztás mátrixában is), így hamarosan azt kellene látni, hogy a másfél évtizede tartó zöldenergiás alig-alig haladásban tempóváltás történik. E nélkül ugyanis ezt a vállalást nem lehet teljesíteni.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Nyugatos_szolasszabadsag, 2020.01.06 09:19

@zappara: Erre mutatnál valami hivatkozást? Én a legutóbb csak olyan kimutaást láttam, hogy a Románoknál a legolcsóbb és rögtön utána Magyarországon a második legolcsóbb. Kíváncsivá tettél.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

zappara, 2020.01.03 18:11

@Nyugatos_szolasszabadsag: azért az is röhej, hogy az EU-ban Finnországban, Luxemburgban és Hollandiában a legolcsóbb a zembereknek az áram...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

zappara, 2020.01.03 18:07

@konrada: persze, biztos vannak, akik értenek valamihez...de azért ezt nem spiráznám túl, mivel valódi versenyben...vagy egyáltalán versenyben még nemigen méretették meg maguk...(amúgy, ahogy olvastam, néhány ilyen embere van, akik viszont sokat visznek..ha ezek a piacon működnének, ezt nem lehetne megcsinálni...
"ne gondold azt, hogy a mészáros cégébe a lúzereket protezsálják" azért a lánya jól elszórakozott vele..elvan a gyerek, ha játszik...de azért a nem létező nyereségből elég rendesen kivettek (mármint a tartalékból...vagy lehet, hogy ez volt a terv?)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2020.01.03 16:59

@konrada: Az áramrendszer kilengéseit nem csak állandóan működő erőművek egyenlítik ki, hanem gyorsan indítható-leállíthatóak.

Kis hazánk egyébként a folyamatos működésű kiegyenlítő erőművek építésében is erősen le van maradva!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2020.01.03 16:48

@konrada: Vajon hogy lehet mérni, hogy a nyári napokon mekkora a magyar áramfelhasználás? Hogy is jelennek meg a házi naperőművek termelte áramból otthon elfogyasztott amperek?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html