A módszer megújítása következtében legnagyobb arányban a gasztronómiai, férfi életmód, rejtvény, ifjúsági, női életmód- és fitnessz, valamint vasárnapi lapok olvasottsága nőtt. A Nemzeti Média Analízis legfrissebb adatai közt szembetűnik, hogy a mért lapok viszonylag széles körének olvasottsága számottevő mértékben, többnyire pozitív irányba változott. Eközben a példányszám-adatok alakulásában ezek a változások nem voltak megfigyelhetők: az eltérések a kutatás módszertanát érintő két alapvető változásra vezethetőek vissza. Ez év júliusától Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2001-es népszámlálási adatai felhasználhatóak a minta összeállításához, illetve az utólagos súlyozáshoz, így a mérési eredmények a jövőben pontosabban tükrözik a magyar társadalom aktuális demográfiai jellemzőit. A kutatás alapsokaságát jelentő 15 éves és annál idősebb magyarországi népesség létszáma és demográfiai összetétele is módosult a mikrocenzussal mért 1996-os állapothoz képest. A legjelentősebb változások: a 15 éves és annál idősebb magyarországi népesség lélekszáma 8 366 ezer főről 8 503 ezer főre nőtt. Ugyanakkor a fővárosi 14 évesnél idősebb népesség lélekszáma 1 614 ezer főről 1 550 ezer főre csökkent. Nagy mértékben hat az olvasottsági adatokra, hogy a kutatás alapsokaságának legfiatalabb, kevesebbet olvasó csoportjai a népszámlálás adatai szerint lélekszámukban és arányukban is csökkentek, míg az idősebbek növekedtek. Szintén növekményt figyelhetünk meg a társadalom magasabb végzettségű, többet olvasó tagjainak számában és arányában is. A GfK Hungária és Szonda Ipsos jelentős beruházás eredményeként az eddigi, nyomtatott kérdőívek alkalmazásáról áttért a magasabb minőséget biztosító, számítógéppel támogatott kérdezési technikára (Computer Aided Personal Interviewing - CAPI). Ez azt jelenti, hogy a kérdezőbiztosok 2004. júliusától a nyomtatott kérdőív és segédanyagok helyett hordozható számítógéppel a hónuk alatt keresik fel az interjúalanyokat. A módszertan modernizálása több más előnye mellett azt a "mellékhatást" is kiváltotta, hogy a válaszadói hajlandóság és a válaszok "minősége" is javult az interjúk során. Ez szintén hozzájárult az olvasottságot jelentő Readers Per Issue (RPI) értékek megugrásához. A növekedés nem érte teljesen váratlanul az érintetteket: a nemzetközi szakirodalomban több elemzés látott napvilágot, amely egyértelműen a CAPI módszer "olvasószám-emelő" hatását bizonyítják. Bár a legfrissebb adatbázis adatai az eddig megszokottnál nagyobb mértékben változtak, mégsem várható a lapok közötti erőviszonyok nagymértékű átrendeződése. Ugyanis az egyes szegmensekben egymással leginkább konkuráló lapok olvasottságát a kutatási metodológia közel azonos mértékben módosította. A felmérés szerint jelentősen nőtt a gasztronómiai lapok és a férfi életmód lapok olvasottsága, ugyanakkor a rejtvény, női életmód és ifjűúsági lapok olvasottsága is emelkedett. A legnagyobb vesztes az autós lapok szegmense lett.