A képviselők 132 igen szavazattal, 6 nem ellenében titkos szavazáson fogadták el Kövér László házelnök személyi javaslatát. Lenkovics Barnabás 2007. április 21. óta tagja az Ab-nek, megbízatása 2016. április 21-ig szól. Az alkotmánybíró - akinek elsőként gratulált Áder János köztársasági elnök - hétfőn letette elnöki esküjét.

Paczolay Péternek, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnökének alkotmánybírói és egyben elnöki mandátuma 2015. február 24-én jár le. Utódját három hónappal korábban meg lehet választani a testület tagjai közül az összes országgyűlési képviselő kétharmadának szavazatával, azaz jelenleg legalább 132 igen vokssal.

Kapcsolódó

Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős fideszes alelnöke korábban azt mondta az MTI-nek: az országgyűlési törvény alapján minden olyan közjogi tisztségviselő személyére a házelnök tesz javaslatot, amelyet más törvény nem nevesít. Az Ab-elnök ilyen, ezért Kövér Lászlónak van indítványtételi joga. A jelöltet az Országgyűlés elnökének kérése esetén az igazságügyi bizottság meghallgatja, de döntési jogosultsága nincs a testületnek - tette hozzá.

Az LMP nemmel szavazott

Az LMP-frakció még a szavazás előtt jelezte, tagjai nemmel szavaznak Lenkovics Barnabás alkotmánybírósági elnöki kinevezésére, az alkotmánybírónak a hatalmi ágak szétválasztásával kapcsolatos nézete miatt. Ezt Schiffer András, a párt társelnök mondta hétfőn, az Ab-elnök személyéről zajló titkos szavazás alatt tartott sajtótájékoztatóján.

Schiffer András emlékeztetett Lenkovics Barnabás korábbi nyilatkozataira, amelyek szerint számára a hatalmai ágak elválasztása nem azt jelenti, hogy azoknak egymást akadályozniuk kellene. Lenkovics a hatalmi ágak együttműködési kötelezettségét is hangsúlyozta - tette hozzá. A társelnök mindezt a Fidesz jelenlegi hatalomfelfogásához tartotta hasonlónak. Szerinte ugyanakkor jelenleg az Ab elnökének olyan szerepfelfogására lenne szükség, amely "körmére néz a magáról megfeledkező kormányhatalomnak és a parlamenti többségnek".

Az MSZP bojkottált

Az MSZP bojkottálja az Alkotmánybíróság (Ab) új elnökének megválasztásáról szóló parlamenti szavazást - jelentette be az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának szocialista alelnöke hétfőn. Bárándy Gergely értékelése szerint a jelölt, Lenkovics Barnabás alkotmánybíró méltó Orbán Viktor és a Fidesz bizalmára. Lenkovics  alkotmánybírósági döntéseinek vezérelve: úgy dönteni, ahogy az Orbán Viktornak a kedvére van - értékelte.

Az ellenzéki politikus közölte, nem tudnak olyan Ab-elnökjelöltet támogatni, aki az egyházak diszkriminálása, a bírák kényszernyugdíjazása, a fővárosi választás "elcsalását" lehetővé tevő törvény alkotmányossága mellett foglalt állást.

Bárándy szerint az Ab jelenlegi tagjai közül még mindig lenne olyan, aki méltó lenne az elnöki poszt betöltésére, akár a baloldal, akár a jobboldal támogatásával választották meg korábban, hogy "messzebb ne menjünk, például a jelenlegi elnök, Paczolay Péter".

A szocialista politikus kifogásolta, hogy az Alkotmánybíróság tagjának öt éve kizárólag olyan embert választanak meg, akit a Fidesz jelölt. A testületet a Fidesz feltöltötte a saját hűséges embereivel - jelentette ki. Szerinte Lenkovics Barnabás jelölése diktátumszerű volt, mivel nem előzte meg egyeztetés.

PM: Lenkovics alkalmatlan

A Párbeszéd Magyarországért (PM) véleménye szerint Lenkovicsot mind a tevékenysége, mind az alkotmányosságra vonatkozó elvei alkalmatlanná teszik arra, hogy ő legyen az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke - közölte a párt. A közleményben úgy fogalmaznak, hogy Lenkovics alkotmánybírói tevékenységével, álláspontjaival egyáltalán nem értenek egyet, mert tevékenysége az Orbán-kormány "alkotmányellenes intézkedéseinek alkotmányjogi megtámogatásában merült ki", utat engedve az Ab szerepének, jogkörének csorbításához.

Lenkovics maradéktalanul támogatta a főváros közgyűlési választási rendszer átalakítását, a bírók kényszerű nyugdíjazását - közlik, hozzátéve: azt is elfogadhatatlannak gondolják, hogy alkotmánybíróként úgy vélekedett, az Ab szerepének, hatáskörének csorbítása indokolt, mert "a jelentősen megváltozott történelmi körülmények a törvényhozás, a kormányzás, sőt a jogállam működését bénítaná meg".

A Jobbik sem szavazott

A Jobbik képviselői a szavazólapot sem vették fel Lenkovics Barnabás alkotmánybírósági elnökké választása során, mert nem kívánták legitimálni a Fidesz által kialakított alkotmánybírósági rendszert - közölte Staudt Gábor, a párt országgyűlési képviselője hétfői sajtótájékoztatóján.

A politikus az Alkotmánybíróság (Ab) következő elnökének megválasztását követően elmondta: egyebek között azt kifogásolják, hogy a kormánypártok nem konzultálnak az ellenzékkel az új alkotmánybírók jelöléséről.

Szerinte az Ab-t a Fidesz a saját képére igazította, és olyan törvényt hozott, amellyel nemcsak az emberektől vette el az Ab-hez fordulás lehetőségét, de az Országgyűlés tagjainak mozgásterét is csorbította. Emlékeztetett: a képviselők legalább 25 százaléka kérhet normakontrollt.

A Fidesz szerint nehéz ellenérveket hozni Lenkoviccsal szemben

Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője szerint Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság (Ab) következő elnöke egy olyan nagy tekintélyű jogász, akivel szemben nehéz ellenérveket felhozni, mind a hazai, mind a nemzetközi közvélemény és szakmai élet kihívásainak megfelel. A Fidesz frakcióvezetője újságírók előtt azt is mondta, felelőtlennek tartja az ellenzéki frakciók magatartását, amelyek közül több is bojkottálta a hétfői voksolást. Szerinte az ellenzék kifejezetten hatalmi okokból próbálta megakadályozni a választás eredményességét.

Rogán felidézte, hogy Lenkovics Barnabást 2010 előtt választotta alkotmánybíróvá az Országgyűlés, és akkor szocialisták is megszavazták. "Ha akkor tudták támogatni alkotmánybíróként a szocialisták, mi változtatta meg a véleményüket, hogy most Ab-elnöknek már nem támogatták?" - tette fel a kérdést.

Azzal kapcsolatban, hogy Lenkovics a személye és az intézmény iránti bizalom jeleként értékelné, ha csökkennének az Ab működését érintő korlátozások, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta: annak idején azért változtattak - elsősorban adóügyi kérdésekben - az Ab hatáskörén, mert az európai válság körülményei gyors és cselekvőképes kormányzást igényeltek. A magyar gazdasági helyzet ugyan lényegesen javult, de az európai válság még nem múlt el, így ennek fényében kell megfontolni minden javaslatot - közölte.

Rogán kérdésre hozzátette azt is, hogy az Országgyűlésnek később, várhatóan jövő tavasszal kell majd foglalkoznia azzal, hogy Paczolay Péter jelenlegi Ab-elnök alkotmánybírói mandátumát ki fogja betölteni.