A gáz- és áramdíjak további csökkentéséhez két olyan terület állhat rendelkezésre, amelyeket az eddigi intézkedések nem érintettek: az állami MVM Zrt. bevételei, illetve az európai szinten magasnak számító adóterhek csökkentése − mondta Kaderják Péter, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) igazgatója az intézet Jelentés az energiapiacokról című kiadványának tegnapi bemutatóján. Az egyébként komoly nyereségét az államnak osztalékként kifizető MVM eddig gyakorlatilag kimaradt a teherviselésből.

A REKK elemzése szerint a 2011-ben 273 milliárd forintot jelentő nettó lakossági villanyszámlából kiindulva az áramszektorban a 10 százalékos rezsicsökkentés 27 milliárd forint transzfert jelent a lakossági fogyasztók felé, a rendszerhasználati díjak 18,3 milliárd forintos emelése, illetve a kötelező átvételi árak kizárólag versenypiaci fogyasztókra terhelése (mintegy 9 milliárd forint többletköltséggel) együttesen kiadják ezt az összeget, vagyis az ipari fogyasztók fizetik ki gyakorlatilag a teljes különbözetet (az állam nagyjából 12 milliárd forint adóbevételtől esik el).

A gázszektorban egyenletesebben terül szét a csökkentés hatása, az egyetemes földgázszolgáltatás árbevétele 460 milliárd forint volt 2011-ben (áfa nélkül), a rezsicsökkentés közel 50 milliárd forintos költséget jelent, aminek nagy részét a hamarosan állami kézbe kerülő E.On Földgáz Trade Zrt. (7,9 milliárd forint), termelőként a Mol Nyrt. (5,3 milliárd forint), illetve az elosztócégek (2,9−3,2 milliárd forint) osztoznak.

A rezsicsökkentés egyik távlati hatása a REKK szerint az, hogy a lakosság kevésbé lesz érdekelt az energiahatékonysági beruházásokban, így elmaradhat az ablakcsere, a falak hőszigetelése és a fűtési rendszer korszerűsítése, továbbá kevesebben szereltetnek a házuk tetejére napkollektort és napelemet.